Az érdi feljelentő harmincoldalnyi csatornázási dokumentumot adott át egy érdi ügyésznek. Mindeközben az egri törvényszék kimondta: tilos és semmis az a szerződés, amely alapján a lakossági csatornapénzből utakat építettek. Egy másik döntésével a törvényszék 141 millió forint visszafizetésére kötelezte a lakossági pénzeket jogsértően útépítésre költő önkormányzatot.

A megyei rendőrség szeptemberi közleményének hivatalos megfogalmazása szerint „egyelőre ismeretlen tettes ellen” folyik a nyomozás az Érden és térségében lebonyolított, több mint harmincmilliárd forintos csatornaberuházás ügyében. Egy magas beosztású önkormányzati forrás azt közölte: a hűtlen kezelés bűntette gyanúja miatt eljáró rendőrség adatokat kért az ügyben a városházától.

A nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja le. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy nem valami pár milliós vagyoni hátrány miatt helyi rendőrkapitánysági hatáskörbe tartozó ügyben kezdték el hónapokkal ezelőtt a nyomozók a felderítő munkát, itt százmilliós nagyságrendű az eljárás tétje. Legalább három feljelentésről lehet tudni, amelyeket egyesítettek. A diósdi, érdi és tárnoki civilek feljelentésükben számos visszásságot vélelmezve fordultak a hatóságokhoz.

Az érdi feljelentés központi eleme az útépítésekre elköltött lakossági pénzek ügye.

A feljelentő egyebek mellett azt írta: „Tudomásom szerint, az unió által – utólag – kifizetett támogatás és az állami támogatás fedezte a beruházás költségét, ezért véleményem szerint a lakosságnak a teljes befizetés visszajár, mivel egyéb célra nem használható fel (utak építésére, javítására stb.).” A feljelentőtől július elején egy érdi ügyész 30 oldalnyi, az üggyel összefüggő dokumentumot vett át.

Mégis mi baja lehet ennek az embernek az érdi útépítéssel, amikor erre vitathatatlanul égető szükség van a városban? A kérdés költői. A feljelentő a jogszabályok betartását kéri számon, amely az adófizető állampolgár csorbíthatatlan és megkérdőjelezhetetlen joga.

T. Mészáros itt, T. Mészáros ott

„A »B« program kapcsán, aki azt mondja, hogy nem kell Érden utat építeni, az érdiek ellen van” – fogalmazta meg lesújtó ítéletét Simó Károly fideszes alpolgármester 2017 novemberében az érdi közgyűlésben, amikor a képviselők a csatornaberuházásról készült beszámolókat tárgyalták. A „B” program Érden az unió által nem finanszírozott beruházási projektelemek összességének kódneve. A „B” program keretében építettek például utakat. Simó vélhetően azokról mondott sommás ítéletet, akik megkérdőjelezték, hogy a csatornaprogram keretében lehetne utakat építeni.

Az útépítéseket a lakosság által befizetett csatornapénzből is finanszírozták. Az elvileg a csatornaberuházásba a pénzükkel beszálló érdieket képviselő csatornatársulat küldöttgyűlése és az önkormányzati közgyűlés is rábólintott 2014 májusában a lakossági pénzek elköltésére a „B” programban – így az útépítések lakossági finanszírozására.

A finanszírozás egyik jelentős forrása ez a lakossági csatornapénz, amely az uniós és önerőtámogatások beérkezése után nagyrészt – még akár kinnlevőség formájában is – megmaradt. 2017-es és 2018-as összesítő adatok szerint a csatornatársulat 3,9 milliárd forintnyi lakossági csatornapénzt utalt át az érdi önkormányzatnak, amely aztán azt továbbküldte az önkormányzati társulásnak, egyebek mellett az útépítések finanszírozására.

Ekkor Érd polgármesterét T. Mészáros Andrásnak hívták, ahogy szintén T. Mészáros Andrásnak hívták az önkormányzati társulás elnökét. A csatornatársulat elnökhelyettese pedig Simó Károly (egyben a helyi Fidesz szóvivője) volt.

Ha ilyen nagy volt a „B” program támogatottsága, akkor mégis mi itt a gond?

A csatornapénz visszajár

Karácsond egy háromezer lelkes település Heves megyében. Az itt lakók évekkel ezelőtt szintén belevágtak a csatornaépítésbe. Karácsondon a lakosság által befizetett csatornapénz szinte teljes egészében megmaradt az uniós és az önerő-támogatásoknak köszönhetően. Az ottani csatornatársulat beruházási szerződést kötött az önkormányzattal a megmaradt lakossági pénzek elköltésére.

Elhatározták, hogy utakat építenek a megmaradt 140 millió forintból. Az autóval Érdtől 108 kilométerre eső Karácsondon ezt a projektelemet „B” programnak nevezték. Pont úgy, mint Érden. Ez többnek tűnik, mint kísérteties egybeesés, de egyelőre nincs magyarázat rá.

A karácsondiak egy része annyira felháborodott a lakossági pénzekkel való elszámolás elmulasztása és a befizetett 160 ezer forintjuk útépítésekre költése miatt, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a cégbíróságon, átvették a hatalmat a csatornatársulatnál, majd a polgári és a gazdasági ügyeket tárgyaló bíróság előtt is pert indítottak.

2019 őszén, majd 2020. június derekán az Egri Törvényszék két, mérföldkő jelentőségű ítéletet hozott a karácsondiak ügyében. Először kimondta – jogerősen –, hogy érvénytelen a beruházási szerződés, ugyanis a lakossági csatornapénz útépítésekre költése jogellenes.

A második döntéssel a lakosság pénzéből útépítésre elköltött teljes, 141 millió forintos összeg visszafizetésére kötelezték az önkormányzatot. Ezt az ítéletet a karácsondi önkormányzat megfellebbezte, a végső szót Debrecenben az ítélőtábla mondja ki.

Egerben a bíróság ismét megerősítette a csatornapénzügyi aktivisták között évek óta elterjedt szlogen igazságtartalmát: „A pénz visszajár.”

Az útépítések hiúsították meg, hogy időben elszámoljanak

A jogerőre emelkedett ítéletben egyebek mellett ez olvasható: „Az átadott érdekeltségi hozzájárulások útépítésre történő felhasználása meghiúsította az elszámolás lefolytatását, így a felek szerződése az idézett jogszabályok megkerülésével jött létre.”

A jogi bikkfanyelvből lefordítva ez azt jelenti: a lakossági csatornapénzt nem lett volna szabad útépítésre költeni. Az pedig, hogy az útépítések megakadályozták az elszámolás határidőn belüli elkezdését, ismételten jogellenes helyzetet teremtett.

Döbbenetes a hasonlóság az Érden történtekkel. Amíg a majdnem négymilliárd forintnyi lakossági pénzt nem pumpálták át T. Mészáros önkormányzatán keresztül T. Mészáros önkormányzati társulásába, szóba sem kerülhetett az elszámolás a lakossági pénzekkel. 2018 őszére 206 millió forint maradt a kasszában. Amit Karácsondon társberuházói megállapodásnak, azt Érden együttműködési megállapodásnak nevezték. A karácsondi társulat elnöke az egyik alpolgármester, Érden az egyik alpolgármester a társulat elnökhelyettese.

A lehető legegyszerűbb magyarázat minderre az, hogy az 1995-ös törvény nem engedi meg az útépítés finanszírozását a lakossági csatornapénzből. 2011- ben a Győri Ítélőtábla – immár a töretlen bírói gyakorlatra és az egyértelmű törvényi rendelkezésre hivatkozva – megerősítette ezt a tilalmat. A lakók környezetvédelmi beruházásra adták a pénzüket, amelyet aztán infrastrukturális programra költöttek el.

2016 tavaszán a belügyminiszter előreterjesztésére formailag módosították, de lényegében csak nyomatékosították a lakossági csatorna útépítésre való elköltésének tilalmát.

„Az egyértelmű megfogalmazás azt hivatott megakadályozni, hogy a társulat az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsa” – jelentette ki Pogácsás Tibor belügyi államtitkár 2016. április 12-én a parlamentben.

Ráadásul a fentebb idézett „A pénz visszajár”-szlogen forrása az Orbán-kormány egyik legmagasabb beosztású politikusa, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, aki 2017 februárjában a csatornapénzek visszafizetéséről ezt mondta: „Nincs mese, mindenkinek, aki a pénzt kéri [… annak] vissza kell adni.”

Mindezek alapján nem nehéz érvényesnek találni azt a vélekedést, amely szerint aki helyesnek és követendő példának tartotta a lakossági csatornapénzek útépítésekre költését, az egész egyszerűen szembement a fideszes kormány politikájával.

A nemrég meghozott karácsondi ítéletek jelentősége rendkívüli, de a jogi helyzet huszonöt éve változatlan. A Gyöngyösi Járásbíróság vagy az Egri Törvényszék nem tett mást: minden eddiginél egyértelműbbé tették, hogy tilos, semmis és érvénytelen a lakossági pénz útépítésre költése. A polgárok éppen elég helyi adót fizetnek – az olyan infrastrukturális beruházást, mint amilyen az útépítés, ezekből az adókból kell finanszírozni.

A csatornapénz visszafizetéséről az érdi fideszesek úgy vélekedtek: minden törvényesen ment, ők nem hibáztak. Hivatkoztak arra, hogy az érdi helyzet speciális. Itt a víziközmű-társulatnak mindössze a pénz beszedése volt a feladata (Karácsondon sem volt más a helyzet), magát a beruházást a csatornatársulás hozta tető alá. Fontos hivatkozási alap, hogy Érden a csatornatársulat egyhangúan megszavazta a „B” program költségigényeit (nagyjából ugyanez történt Karácsondon is: a bíróság ítéletének indokolásában egy mozdulattal lesöpörte az asztalról ezt az alperesi érvet). Simó Károly a visszafizetési követelések élét 2019. február 14-én egy bolti példával óhajtotta elütni. Az Érdi Újság riporterét megszólítva így fogalmazott:

„Ez a beruházás indításakor fel sem merült! Gondolja el: vesz valamit, mondjuk egy tévét, aztán néhány hét múlva visszamegy a boltba, hogy köszönöm, tök jó, de most akkor kérem vissza az árát. Az eladó persze azt kérdezné, hogy ezt hogyan képzeli. Maga meg feleli, hogy jött egy úr, és azt mondta, hogy ez visszajár, szóval fizessen! A boltos nyilván szóhoz se jutna. Szóval senki, aki kicsit is gondolkodik, ezt nem tarthatja észszerűnek.”

Kis Zoltán

Mi jön most ezután? Kérdések és válaszok             Kérdés: Következik-e az egri ítéletekből, hogy auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan visszajár másutt is az így elköltött csatornapénz?                                                              Válasz: Nem, ehhez perelni kell, és mindenképp ügyvédiszakjogászi szakismeretekre lesz szükség.         K.: Kötelező-e más bíróságnak figyelembe vennie az idézett egri ítéleteket?                                                            V.: Nem, mert még a jogerős egri döntésnek sincs kötőereje más polgári vagy gazdasági ügyekben eljáró bíróságokra. De láttuk, a gyöngyösi és az egri bíróság is figyelembe vette a 2011-es győri ítéletet.        K.: Következik-e az egri döntésekből, hogy Érden már csak meg kell találni az elkövetőket a bűnügyben, és már mehetnek is a börtönbe?                     V.: Nem, nem következik, de a nyomozás vagy az ügy bírósági tárgyalása során figyelembe vehetik az ítéletet.

Hová folyt az útépítésekre elköltött csatornapénz?                                                                   A kérdésre akkor lehetne pontos és kimerítő választ adni, ha ismernénk a „B” program szerződéseit. Az önkormányzati társulás két éve az ismételt felszólítások ellenére érdemben nem válaszol az ezzel kapcsolatos adatigénylésekre. A társulás elnöke korábban T. Mészáros Andrása volt, a mostani első embert pedig Csőzik Lászlónak hívják.