Június 13-án ünnepli megalakulásának századik évfordulóját a Magyar Védőnői Szolgálat. Ez az ellátási forma az egész világon egyedülálló; nem véletlen, hogy a Hungarikum Bizottság kiemelt nemzeti értékké minősítette. 1915 óta, amikor még két fő célkitűzésük volt, a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése, a védőnők feladatköre egyre kiterjedtebbé vált: mára ők végzik a terhes- és csecsemőgondozást, illetve a gyermekek különböző szűrővizsgálatait; felvilágosító előadásokat, klubfoglalkozásokat tartanak, és jelen vannak az óvodákban, iskolákban.
Ahogy más településeken, úgy Érden is dolgozott védőnő a II. világháború előtt, ám pontos adat csak 1945-ből van: ekkor két körzeti orvos és egy védőnőnő látta el az egész település lakosságát. A védőnői szolgálat érdi fejlődéséről Stibrányi Mártonnéval beszélgettünk még a századik, jubileumi évforduló alkalmából, a cikk az Érdi Újságban látott napvilágot. Most ebből idézünk.
Stibrányi Mártonné vezető védőnő volt Érden, nyugdíjazásáig, de azóta sem szakadt el a hivatásától. 1972 óta dolgozik Érden, és a város gyermekegészségügyi ellátásának 1945 és 1981 közötti fejlődéséről írta annak idején a szakdolgozatát.
– 1945-ben csupán 14,5 ezren éltek Érden; két óvodájába mindössze 140 gyermek járt, négy iskolájába pedig 418 diák. E háború utáni esztendőben 297 gyermek született. Akkoriban egyetlen védőnő dolgozott Érden. A terhes- és csecsemőtanácsadást 1945 és1959 között egy elhagyott házban végezték, ahol sikerült elég jó körülményeket biztosítani, ráadásul egy gyermekorvos is részt vett a munkában, ami akkor bizony még nagy előrelépésnek számított. A beteg gyermekek ellátását ugyanakkor nem gyermek-, hanem körzeti orvosok végezték. 1959-ben már kineveztek egy gyermekorvost is, 1972-ben pedig elkezdődött a gyermekorvosi körzetesítés. Ekkortól – már az új tanácsadóban – délelőtt is, délután is fogadták a betegeket, és itt tartották a terhestanácsadást is. Ez az a Riminyáki úti épület, amiből később óvoda lett (ma Pumukli) – jegyezte meg Stibrányi Mártonné, aki szakdolgozatában azt is megemlíti: „telefont a tanácsadó csak 1980-ban kapott. Azóta sok felesleges úttól mentesülnek a védőnők”. A dokumentum még tervként említi a szakorvosi rendelő felépítését (1983), ahol helyet kap majd az anya- és csecsemővédelem is. Ez azóta meg is valósult, nem úgy, mint a kórház, aminek „a hatodik ötéves terv végén kezdik el az építését”.
Visszakanyarodva a védőnői szolgálathoz: 1960-ban már öt, egy évtizeddel később tíz, 1980-ban pedig már 15 védőnő dolgozott az érdi gyermekegészségügyben. 1960-ban egy védőnőre évi 925, 1970-ben 596, 1980-ban pedig 670 gondozott esett. Most huszonegy körzetes védőnő dolgozik Érden, valamint az iskolai védőnők. A létszámmal együtt a feladatkörük is változott: több a státuszvizsgálat, mint korábban, amikor nem a rendelőkben, hanem az óvodákban látták el ezt a teendőt. Régen egyébként a családlátogatásokon volt a hangsúly, míg most az adminisztratív teendők kerültek előtérbe. Egy védőnő jelenleg körülbelül 250 főt (kisgyermeket, illetve kismamát) lát el, körzetes rendszerben.
A védőnők egy része ma már részt vesz a méhnyakrák-szűrésekben is, baba-mama klubokat, egyéb találkozási lehetőségeket szerveznek, és minden évben megrendezik az anyatejes napot is. Ezeken lehet ismerkedni, megosztani egymással a gondokat, tapasztalatokat. De nemcsak ezért népszerűek ezek a programok, hanem azért is, mert itt szakképzett emberhez fordulhatnak a kérdéseikkel. Ha a tájékozódásnak lettek is más formái az elmúlt évtizedekben – internetes fórumok, klubok –, a mamák tudják: ha szakszerű válasz kell, a védőnőkhöz fordulhatnak.
