A volt városvezető a Befektetőket vár az érdi ipari park című cikkünkre reagált a rendezvényen, felidézve a NIPÜF-fel 2016-ban megkezdődött tárgyalásokat.
– Folyamatosan tárgyaltunk, aminek az az eredménye, hogy 42 hektárt a magyar állam már megvásárolt, azzal a céllal, hogy ipari park jöjjön rajta létre. Az ipari park fontossága nemcsak abban áll, hogy az emberek közel találnak maguknak munkahelyet, és nem kell elutazniuk a városból, hanem az is nagyon fontos szempont, hogy az iparűzési adó ott jelenik meg, ahol az emberek dolgoznak – jegyezte meg.
– A mostani önkormányzatunk meghirdetett egy klímavészhelyzetet, aminek nincs alapja, hiszen ha vészhelyzet lenne, azonnal intézkednünk kellene annak elhárításán. Ehhez kapcsolódóan egy rövid statisztika: egyes számítások szerint tízezer, más számítások szerint akár harmincezer ember is ingázik Érd és Budapest között. Ha csak a legkisebb számot is vesszük alapul, ha oda-vissza napi két órás úttal számolunk, az tízezer ember esetén az húszezer óra elvesztegetett idő. Ha ezt átszámítjuk az építőipari rezsióradíjra – ami átlagosan 3230 forint -, akkor ez a két óra minden embernek 7460 forintjába kerül. Tízezer ember esetén ez már 74 millió 600 ezer forint naponta, évente pedig majdnem 15 milliárd forint kidobott munkaidő, óradíj, lehetőség. A klímavészhelyzetet azzal lehet megakadályozni, ha az emberek nem használják az autót, a benzint. Ez a tízezer ember naponta négyszázezer kilométert utazik együttvéve, átlagosan. A budapesti közlekedés ezzel a négyszázezer kilométerrel terhelve van, mert az érdi emberek nem helyben kapnak munkát. A klímavészhelyzetnek az a megakadályozása, ha ezt meg tudjuk oldani – jelentette ki a politikus.
T. Mészáros András hiányolta, hogy Tetlák Örs nem nevezett meg konkrét helyszíneket arra, hogy hol lehetne ipari parkot kialakítani a városban.
– „Ipari park számos helyen lehet Érd közigazgatási határán belül, de génbankunk és törzsültetvényeink kizárólag az Elvira majorban” – idézte az ÉrdMoston megjelent interjúban Tetlák Örs alpolgármester szavait T. Mészáros András. – Senki nem akarja az Elvira majort megszüntetni, nem is akarta soha. Azok szeretnék megőrizni a mezőgazdaság egyértelmű és kizárólagos hatáskörében, akik a későbbi ingatlanmutyira gondolnak. Ez már így volt a Gyurcsány-kormány alatt, és nem tudtuk megváltoztatni ezt az Orbán-kormány segítségével sem. 669 hektár van jelenleg a NAIK használatában. Ebből mindösszesen 101 hektáron van gyümölcsös, és a 101 hektáros gyümölcsösből 27 hektáron van génbank. Azt szeretnénk elérni, ha durván 200 hektáron ipari park lenne ezen az Elvira major által használt területen. 354 hektárt adnak bérbe szántóterületként – ez tehát nem a génbankot, a gyümölcsösöket, a kutatást szolgálja, hanem vetőmagot és egyebeket termelnek rajta, csak annak érdekében, hogy lehetőség szerint a jövedelem befolyjon, de istenigazában kutatási munkával ne kelljen foglalkozniuk. 101 hektár gyümölcsös van, ezt most kezdték el kivágni. Szó sincs arról, hogy az előző önkormányzat vágná ki a fákat; maguk az ott dolgozók teszik – jelentette ki az előző városvezető.
– Amit Tetlák Örs tesz, és amit kifogásoltam is, hogy Érdikummá, illetve Hungarikummá akarja nyilvánítani ezt a területet, az a legnagyobb felelőtlenség, pont az itt élő hetvenezer emberrel szemben. Ha nem teremtjük meg annak lehetőségét, hogy az itt élők meg tudják termelni mindazt a vagyont, ami a város fenntartásához és működéséhez kell, irtózatosan gyors szlömösödésnek leszünk tanúi. És nem az a cél fog megvalósulni, amit 2006-ban kitűztünk, és amivel megnyertük a választást, hogy virágzó kertvárost akarunk építeni, hanem egy olyan lepusztuló település alakul ki, ahol sem a tömegközlekedés, sem a közvilágítás, sem az aszfaltos lakóút, illetve a megfelelő járda nem tud miből felépülni – jelentette ki T. Mészáros András, hangsúlyozva: meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy itt ipari park legyen, hogy 200-250 hektáron iparűzési adó keletkezzék.
Végezetül arról beszélt, hogy a kormány elleni kirohanások és a klímavészhelyzet nem valós alapon fogalmazódnak meg. A klímavészhelyzet egyik legjobb orvossága azt volt, hogy Érden befejezték a csatornázást, amit jelenleg támad a városvezetés – pedig ez volt az első olyan beruházás, amit az itt élők, az önkormányzat, a kormány és az EU együtt vitt véghez, és amelynek köszönhetően már nem hárommillió köbméter szennyvízen ül a város, feltisztul a Duna és a patakok, illetve a föld.
