A képviselő a tájékoztatón kiemelte, hogy a legutóbbi közgyűlésen elmondta a peremfeltételeket, amik kiindulópontjai lehetnek az együttműködésnek Érden az új városvezetéssel.

– Ezek a peremfeltételek nézetem szerint rendkívül nagy szabadságot adnak az érdi közgyűlésnek. Az egyik az volt, hogy folytatni kell a Modern Városok Programját, mert ezekre a beruházásokra a városnak szüksége van. A másik szintén az itt élő emberek nyugalmát szolgálja, arra kértem a közgyűlést, hogy ne vegyen részt olyan akciókban, amely Érdre a migránsok betelepítését szorgalmazná – hangsúlyozta Aradszki András, aki kiemelte, hogy bízik az együttműködés elindulásában. 

Az országgyűlési képviselő a Magyar Falu Program kapcsán elmondta, hogy Sóskút és Pusztazámor is nyújtott be pályázatot, amelyekből utak újulhatnak meg és járdák épülhetnek. A kormány ezeket a támogatási összegeket megemelte. Az országos ügyekre rátérve elmondta, hogy a következő héten számos törvényt módosítanak a Parlamentben. Mint arról beszámolt, módosul a közigazgatási eljárásról és a járási hivatalokról szóló törvény.

– Az ügyfelek számára eddig hátrányos gyakorlat szűnik meg, mely szerint például az építési ügyeket két helyen intézték: a megyei jogú városokban, ha azok egyben járásközpontok, illetve a kormányhivataloknál. Ezt a kettősséget szünteti meg az új javaslat, a továbbiakban a kormányhivataloknál kezelik az építésügyeket – emelte ki Aradszki András. Hozzátette, hogy az utak és járdák építésére is elegendő lesz a bejelentés. 

A törvényjavaslatok között van egy vitatott javaslat is – számolt be róla a képviselő –, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy az iparűzési adót elsősorban a helyi közösségi közlekedés finanszírozására kell fordítani.

– Érd esetében ez egy minimális kötelezettség, mert a helyi közösségi közlekedés itt döntő többségében helyközi közlekedés. Az Ófaluban közlekedő járatokat pedig eddig is Érd finanszírozta – hangsúlyozta a képviselő.

A magyar gazdaság növekedése kapcsán kiemelte, hogy az előző évhez képest az utolsó negyedévben az előző év hasonló időszakához képest 5 százalékos növekedés történt, ami az Európai Unióban a legnagyobb gazdasági növekedésnek számít. Az országgyűlési képviselő hozzátette, hogy a kormány által elindított gazdaságpolitika jótékony hatással bír a magyar gazdaság egészére.
– A magyar költségvetési hiány nem éri el a 3 százalékot, sőt, 2 százalék körül fog mozogni. Ebből következik, hogy ha nem lenne Európai Uniós forrás, akkor is tudna a magyar gazdaság 3-4 százalékos növekedést produkálni – fogalmazott Aradszki András. Az országgyűlési képviselő arról is beszámolt, hogy növekszik a foglalkoztatottak száma, mára mintegy 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben és mint mondta, a munkanélküliség mértéke a 3,5 százalékot éri el.

Kiemelte, hogy más területeken is sikereket tud felmutatni az ország. Az oktatási rendszerek eredményességét mérő PISA-teszt is mutatja, hogy a természettudomány, a szövegértés és a matematika területén is javult a magyar diákok teljesítménye.

– A tanulmány fontos megállapítása volt az is, hogy az Európai Uniós országokat összevetve a magyar iskolarendszerben érzékelhető, hogy a gyerekek családi háttere van a legkevesebb hatással az elért iskolai eredményre. Ez azt mutatja, hogy az oktatási rendszerünk az átlagosnál jobban egyenlíti ki a családi háttérben meglévő különbségeket. A hátrányos helyzetűek közel olyan tudást képesek megszerezni, mint a jobbmódúak – hangsúlyozta a képviselő.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy egyszerűsítik a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok életét. A 18. életévüket még nem betöltött fogyatékkal élőknek, akiknek kimondták, hogy az állapotuk valószínűsíthetően nem változik, nagykorúságuk eléréséig nem kell újabb vizsgálaton átesni. Emellett minden 18 év alatti SMA beteg megkaphatja a kezelést.