– Az első ötéves önkormányzati ciklus ér véget néhány napon belül. Hogyan értékeli ennek az öt évnek a munkáját? Sikeres ciklust zárhat az önkormányzat?
– Azzal az ígérettel, azzal az igénnyel fejeztük be 2014ben az akkori ciklust, hogy „Folytatjuk”. Folytatjuk Érd építését, folytatjuk a Batthyány Program végrehajtását. A most vasárnap lezáruló időszak sikerét annak fényében lehet megítélni, hogy ez az ígéret bevált-e. Nos, az előző önkormányzati választás után alig telt el fél év, és megérkezett Érdre Orbán Viktor miniszterelnök és vele a Modern Városok program. Ennek köszönhetően a rendszerváltás óta eltelt közel 30 év legnagyobb lehetőségéhez jutott Érd. Ráadásul
egy olyan ciklusban történt ez, aminek során a város nem juthatott uniós fejlesztési forrásokhoz. Éppen ez a tény vezetett minket annak a javaslatnak a megfogalmazásához, hogy az uniós forrásokból kimaradó Érd külön kormányzati forrásból nyerhessen támogatást. A javaslat tetszést aratott, de kiszélesült, így született meg a Modern Városok program, ami Érd szempontjából életmentő volt. Így sikerült ezt a több tízmilliárd forintos forrást Érdre hozni. Ha összesítést végzünk, akkor elmondható, hogy 2007 óta a csatornafejlesztéssel együtt már mintegy 140 milliárd forintot hoztunk Érdre, s fordítottunk a városra a kormány segítségével. Ennek köszönhető, hogy ma Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő települése a miénk.
– Miben mutatkozik meg ez a fejlődés? Azért is fontos erről beszélni, mert vannak, akik közösségi felületeken azt mondják, terjesztik, hogy Érden nem épül semmi.
– Ezt mindenki maga cáfolhatja, aki itt él és nem előítéletekkel néz körül a városban. Ha elindul az ember Érden, rövid időn belül egy iskola építkezésébe botlik, hiszen egyszerre három is épül most a városban. Máshol új út, vízelvező árok épül. Pár hónappal korábban valamelyik egészségügyi intézményünk vagy valamelyik óvodánk felújításával is találkozhatott volna. Ezek azonban szeptemberre szerencsésen befejeződtek. Kevés település dicsekedhet azzal az országban, hogy öt év alatt az összes egészségügyi intézményét felújította. Érden ez a helyzet, és erre büszkék lehetünk. Ahogy az óvodáink felújítására, korszerűsítésére is.
– Miért éppen ezek voltak a prioritások a ciklus során?
– Mert az egészségügy és az oktatás két olyan terület, amely valamennyi családot érinti. Érd lakossága talán a legfiatalabb az országban, az átlagéletkor 40 év, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a családokra. Ezért helyeztünk nagy hangsúlyt a Modern Városok programban az iskola-, óvoda-, bölcsődeépítésre. Amikor polgármester lettem, a városnak mindössze 20 százaléka volt csatornázott és csupán két középiskolája volt. Most lényegében a teljes város csatornázott, négy középiskolánk van már, és pár hete raktuk le az ötödik alapkövét. A Modern Városok program tervezésekor kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy az érdi gyermekek 18 éves korukig Érdre és ne Budapestre járjanak tanulni. Az egészségügy is kiemelt figyelmet kapott: az összes szakrendelőnket, háziorvosi rendelőnket felújítottuk vagy újat építettünk a helyére. Sokat javult a közbiztonság, amit immár a statisztikák is megerősítenek. 2006-ban a megyei jogú városok rangsorában az utolsó előttiek voltunk. Aki itt élt már akkor, emlékezhet, hogy valóban tragikus közállapotok voltak a városban. Az érdiek kifejezetten féltek kimenni este az utcára, féltek elmenni otthonról, annyi volt az utcai rablás, a betörés. Mára elértük, hogy a második legbiztonságosabb megyei jogú város vagyunk. Több százra emeltük a köztereink biztonságát felügyelő térfigyelő kamerák számát, a rendőrség új, modern épületbe költözhetett, ahol a rendőrök már munkájukhoz méltó körülmények között dolgozhatnak.
– Mi a program következő eleme, mi a következő lépés?
– Egyértelműen az útépítés. Már át is adtuk az illetékes kormánytagoknak az Érd útprogramjáról szóló előterjesztést, mert a csatornázáshoz hasonlóan ezt is csak kormányzati forrásból lehet megvalósítani. Ennek nincs más útja. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az vagy tudatosan valótlant állít, vagy nem ért ahhoz, amiről beszél. Az unió forrásaira 2020-tól ugyan Érd is újra pályázhat, hiszen Pest megye a fővárosról leválva önálló régióvá vált, de ott egyelőre nincs lehetőség útépítésre támogatást kérni. Márpedig itt 60 milliárd forintról van szó. Ezért az országgyűlési képviselőnkkel, Aradszki Andrással azon dolgozunk, hogy a kormány mielőbb döntsön ebben a kérdésben. Van olyan jó viszony, van olyan egymást tiszteletben tartó együttműködés a három fél, a városvezetés, az országgyűlési képviselő és a kormány között, hogy ezzel kapcsolatban optimisták legyünk. A fő közlekedési csomópontok átépítése, biztonságossá tétele a mostani Modern Városok programnak is már a része, és mindeközben természetesen folyamatosan épülnek új lakóutak is a városban. De ha megkapjuk a kormánytól a 60 milliárd forintot, akkor ez a folyamat jelentősen felgyorsul majd.
– Érd az idén ünnepelte várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból kiállítás nyílt a Főtéren, ahol régi fotók és mostanában készült fényképek mutatják be, honnan hová jutott a város ebben a négy évtizedben. Szemmel látható a fejlődés.
– Igen, tényleg érdemes megnézni ezt a kiállítást, mert a hétköznapokban nem mindig vesszük észre, hogy előrébb jutottunk. A nemrég elhunyt Hancsovszki János fotográfus hagyatéka, amit a fia bocsátott a rendelkezésünkre és ami a kiállítás alapját adja, kiváló kordokumentáció, nagy értéke a városnak. Ha összehasonlítjuk a várost megörökítő régi fotóit az újonnan készült fotókkal, világosan látszik a fejlődés. Ami persze nem lenne feltűnő, ha Érd folyamatosan épült volna ebben a negyven évben, de sajnos nem ez történt, hiszen voltak évtizedek, amikor nem törődtek a várossal.
– A születésnap kapcsán az Érd Tv elindított egy sorozatot, Érdről szeretettel címmel, amiben az itt élők mondják el két-három mondatban, hogy miért szeretik ezt a város. Ön miért szereti ezt a várost?
– 1965-ben költöztünk Érdre, itt lettem felnőtt ember. Jó itt élni! És ezt nemcsak én gondolom így. Minden évben 1000–1300 ember költözik Érdre, ők sem azért jönnek ide, mert nincs máshol hely az országban, hanem mert Érd tényleg jó hely és jó a híre is. 1965-ben Érd gyönyörű kisváros volt. Az M7-esen túli részre akkor még kirándulni jártunk, szalonnát sütöttünk és hecsedlit gyűjtöttünk. Most azon a területen 6500 ember él. Szokták mondani, hogy Róma hét dombra épült, Érd viszont 37 dombra, ennyire dimbes-dombos a város. Gyönyörű a táj és a vidék.
– Érd lakosságának nagy része jelenleg mégis a fővárosba jár dolgozni. Ez gátja annak is, hogy az érdiség mint életérzés gyökeret verjen…
– Az érdiség érzése létezik és terjed, de igaza van, ez ügyben van még feladat. Az agglomerációban mindig is probléma volt, hogy aludni járnak haza az emberek, de az életüket a fővárosban élik. Ott vásárolnak, ott szórakoznak, oda járatják iskolába a gyermekeiket. Ez utóbbi az új iskolák megépítésével egyre kevésbé lesz probléma. Ám Érden hétköznaponként még mindig kb. 30 ezer ember, vagyis a helyi munkaképes lakosság döntő része reggel vonatra, buszra száll vagy beül az autójába, és bemegy Pestre dolgozni, majd este hazajön. Nyilván sem ideje, sem kedve és lehetősége sincs az érdiség átérzésére.
– Milyen megoldás van arra, hogy ez ne így legyen?
– Munkahelyeket kell teremteni. Amikor 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök úrral tárgyaltam a Modern Városok programról, az első felvetésem az volt, hogy egy 250 hektáros érdi ipari parkra van szükségünk, ahol munkahelyek létesülhetnek, ahol az emberek dolgozni tudnak, így nem kell bejárniuk a fővárosba. Ha itt van munkájuk, ha ide járnak óvodába, iskolába a gyerekeik, akkor a megkeresett pénzt is helyben költik el. Vagyis a szolgáltatóipar is elkezd gyorsan fejlődni. Ha az ipari parkban létre tudunk hozni 15 ezer új munkahelyet, akkor a számításaink szerint még 5000 másik szolgáltatói munkahely is létrejön. Adóbevétel szempontjából jelenleg Érd a megyei jogú városok között az utolsók között van. Ami azt jelenti, hogy amennyiben nem jön létre belátható időn belül az ipari park, akkor a most épülő intézményeink, útjaink fenntartása is komoly gondot fog okozni. Ezért is érthetetlen, hogy vannak Érden, akik minden erejükkel gátolják az ipari park létrehozását. Ez a város érdekeivel teljesen ellentétes és kárt okoz. Csak egy összehasonlítás: Győrnek durván 283 ezer forint az úgynevezett adóerő nagysága, Érden ez 20 ezer forint alatt van, vagyis 15-szörös különbség van a győri és az érdi adóbevételek között. És persze mondhatják erre, hogy más nagyvárosokban számos gyár működik és fizet adót, mint például Győrben az Audi, de éppen erről beszélek: Érden is ilyen beruházások kellenek, és ehhez elengedhetetlen az ipari park. Nyáron tettük le az osztrák AVL kutatóintézet alapkövét. A vállalat egy hat hektáros területet vásárolt itt és 800 mérnöki munkahelyet hoznak létre. Ilyenből kell még 30– 40, hogy Érd stabilan fejlődőképes maradhasson. Ez a következő évek legfontosabb feladatai közé tartozik.
– Ebben az évben több elismerést is kapott a város, sőt, Önt is magas állami kitüntetéssel díjazták.
– Igen, és ez az érdiekkel végzett közös munkánk elismerése, nem az enyém. Tíz év alatt másodszor sikerült elnyernünk a Családbarát Önkormányzat címet, amit többek között az új óvodáinknak, az épülő iskoláinknak, a sikeresen működő és az országban egyedülálló Ifjúsági Önkormányzat létrehozásának, a civil szervezetek kiemelkedő támogatásának köszönhetünk. A Magyar Urbanisztikai Társaság, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a város dinamikus fejlődését ismerte el, és ugyanezért ért az a megtiszteltetés is, hogy átvehettem a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. Valamennyi elismerést Érdnek, az érdieknek ajánlottam, hiszen ez a munka, a város építése csak közösen lehet sikeres.
