Kaderják Péter ismertette, az integrált energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás eleme az új nemzeti energiastratégiai megalkotása, az éghajlatváltozási cselekvési terv kidolgozása, valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) véglegesítése, utóbbi tervezetét januárban nyújtották be az Európai Bizottságnak, a végleges terv benyújtásának határideje december 31.
Az államtitkár kifejtette, hogy az új energiastratégiában a fogyasztó számára alacsony rezsit, erősödő energiafüggetlenséget kívánnak biztosítani, valamint a megnövelt választási lehetőségeket mérés okosítással és digitalizált ügyintézéssel. Az ellátásbiztonság további erősítése érdekében ösztönöznék a hatékonyabb energiafelhasználást, növelnék a hazai megújuló energia és szénhidrogén források felhasználását, mindezek mellett fontos az ország régiós áram- és gázpiaci integrációja, de kiemelt feladat a 2020-2021. évi gázellátás megoldása is. Hangsúlyt fektetnek az energiaszektor klímabarát átalakítására is, példaként említette a közlekedés zöldítését. Magyarország elkötelezett a nukleáris energia hasznosítás mellett, amely klímabarát villamos energia forrást jelent – sorolta. Kiemelte, hogy nemzeti energia- és klímaterv tervezetben az unió célkitűzéseivel összhangban Magyarország vállalta, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. A megújuló energia részarányát tekintve 2020-ra Magyarország 14,65 százalékot vállalt, 2030-ra pedig legalább 20 százalékos részarányt tűzte ki célul. Jelenleg a villamosenergia-termelés mintegy 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátás mentesen történik, ennek 50 százalékát a paksi ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgerőmű állítja elő és 10 százalékát a megújuló energiák teszik ki.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az ülésen a fenntarthatóság szempontjából fontosnak nevezte, hogy gyarapodó nemzetté válhasson a magyar, a fenntartható nemzet kulcsát pedig szavai szerint a család jelenti. Ezt támogatja a családpolitika, ugyanakkor nemcsak anyagi ösztönzőkre, hanem a családbarát szemlélet további formálásra is szükség van – mutatott rá.
A demográfiai kihívások jelentősek, 1981 óta minden évben egyre kevesebb magyar van. Az államtitkár szerint népesedési kérdésekre a megoldás a magyar fiatalok kezében van, ezért is szükséges az, hogy a családpolitika és a támogatások hosszú távon stabilak és kiszámítható legyenek. Beszélt arról is, hogy a családbarát fordulat eredményei jól láthatók: 2010-hez képest kétszeresére emelték a családok támogatására fordított költségvetési összeget, ami most meghaladja a kétezermilliárd forintot, a GDP 4,8 százalékát fordítják erre a célra, ami a fejlett országok átlagában 2,55 százalékot tesz ki. Az eredmények demográfiai értelemben is látszanak, jelentősen, több mint 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, csökkent a népességfogyás mértéke, nőtt a házasságkötések, csökkent a válásoknak és a terhességmegszakítások száma és az édesanyák foglalkoztatása is emelkedett.
Felhívta a figyelmet a februárban bejelentett 7 pontból álló családvédelmi akciótervre: a családokat segíti a babaváró támogatás, az otthonteremtési program bővülése, a jelzáloghitelekhez nyújtott támogatás bővítése, jövő év január 1-től indul négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, július 1-jétől indul a nagycsaládosok autóvásárlási programja. A családoknak kedvez még a bölcsődefejlesztési program és a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) is.
A testület az ülésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az NFFT elnöke előterjesztésére egyhangúlag elfogadta az idei munkatervet és költségtervezetet, valamint az elmúlt évi tevékenységről szóló beszámolót. Az Országgyűlés 2007-ben döntött az NFFT létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.