Önkormányzatok: uniós pénz az ablakban

Soha ennyi pénzt nem szerezhetett az ország és az önkormányzatok, mint amennyi a következő időben érkezhet az Európai Unióból. Ehhez azonban sok jó pályázatra lesz szükség – fogalmaz Jávor Benedek.

A főváros brüsszeli képviseletének vezetője szerint is sok függ a 2022-es választástól, hogy folytatódik-e az önkormányzatokkal szembeni kormányzati kiszorítósdi. Zöld átállás nélkül viszont elapadhatnak a források.

Csaknem 2000 milliárd euró áll rendelkezésre az Európai Unió (EU) tagországai számára a következő években. A hét éves szokásos költségvetésben 1100 milliárd, a járvány utáni helyreállításra, valamint a zöld átállásra szolgáló Next Generation EU (NGEU) céljára 750 millió euró van félretéve. Ez utóbbi az, aminek – jelenlegi árfolyamon – nagyjából 5800 milliárd forintjából csak a vissza nem térítendő kb. 2500 milliárdot akarja lehívni a kormány. A demokratikus ellenzék pártjai már bejelentették, hogy kormányra kerülve a lényegében nulla százalékos hitelrészt is fel kívánják használni.

Soha ennyi pénz nem jött az EU-ból – foglalja össze a lehetőségeket Jávor Benedek, egykori európai parlamenti képviselő, másfél éve a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője. Az unió újragombolta nem csak a finanszírozást, hanem mindenekelőtt létrehozta a Green Dealt, amelynek keretében új közös célokat hirdetett. Ezek átfogják a nagy alapok mindegyikében lévő összegek felhasználhatóságát. A klímapolitika, a digitalizáció, egy szóval a zöld átállás áthatja a teljes költségvetési és újjáépítési bukszát. Fontos változás, hogy a zöld gondolat jegyében kijelölt ezen célok „átkéredzkednek” az eddigi fő területekre, például a kohéziós fejlesztésekre, a közös agrárpolitikára.

A 2021-27-es büdzsében Magyarországnak csaknem 22 milliárd euró áll rendelkezésre. A területi operatív programok (OP-k) a megyéknek és Budapestnek szólnak, az ágazatiak (például integrált közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési, vízkultúra OP-k) pedig nagyobb területeket fednek le. Az önkormányzatok – és más szereplők – számára nem feltétlenül előnyös körülmény, hogy ezeket a programokat a kormány által kiírt és elbírált pályázatok töltik meg élettel. Márpedig az OP-kban nagyjából 16 milliárd euró lesz elkölthető az önkormányzatok számára.

A NGEU-ból legkevesebb 37 százalékot a klímaváltozással kapcsolatos fejlesztésekre kell fordítani. Jávor szerint ez óriási lehetőséget nyit az önkormányzatoknak. De azt is tudni kell, hogy ugyan válhat ugyan a hozzáférés a temérdek pénzhez, de csak ha elképzeléseik megfelelnek a közös céloknak. A hazai településvezetőknek úgy kell gondolkodniuk pályázat megírása előtt, hogy a zöld megoldásokra, klímacélokra lesz könnyebb támogatást kapni, díszkövezésre már aligha lesz pénz. Tehát ha a főtér lekövezése és parkolóépítés helyett zöldítést, párakapu-építést, a mikroklíma javítását tűzik ki célul, arra nyerhetnek el pénzt.

Mindezek alapján már most cáfolható a kormány azon állítása, hogy azért kell 35 évi koncesszióba adni az autópálya-hálózatot, mert a jövőbeni építésekre nincs pénz az EU kasszájában. Ha akarnák, lenne, de csak a zöld gondolat jegyében. Vagyis garantálni kell a környezet terhelésének minimalizálását.

Ez mindjárt átvezet ahhoz a komoly problémához, ami a magyar kormány által átadott helyreállítási elgondolások körül tapasztalható. Az idő ugyanis sürget, már akár 2022 elejétől kiírhatók lennének a pályázatok. Az Európai Bizottság azonban erősen kifogásolja, hogy a kormány lényegében semmilyen egyeztetést nem végzett az önkormányzatokkal, márpedig ez alapfeltétel lenne. Talán ennél is súlyosabb hiányossága a tervezetnek, hogy nem készítettek elemzést a gazdasági károkról és a helyreállítás módjairól. Nincs összhangban az EU céljaival a kormány csomagja, ami lényegében egy ad hoc ötletparádé. Semmi sem látszik abból, hogyan szolgálják a zöld átállást a kiírni tervezett fejlesztések. Emiatt a vízgazdálkodási részt vissza is dobta Brüsszel, mert úgy látta: a kormány még több vizet szeretne elöntözni, de nem látszik a hatékonyság javulása. Jávor Benedek itt is hangsúlyozza, hogy környezeti károsodást okozó fejlesztésekhez nem akar pénzt adni az EU.

A képviseletvezető szerint további aggasztó tartalmú kezdeményezések vannak a kormány benyújtott tervezetben. Az épületenergetikai korszerűsítésben fordítva ülnének a lóra: a fűtés amúgy is kérdéseket hordozó elektrifikációját és a napelemek gyarapítását nem előzné meg a nyílászárók cseréje a lakóépületekben. vagyis nem javulna a rendkívül pazarló energiafelhasználás, holott a voltaképpeni cél ez lenne. (Itt jegyezzük meg, hogy a kormány ezzel folytatná azt a káros gyakorlatot, amelyben hat-hét éve – az EU asszisztenciája mellett – „kilőtte” a lakóépületeket az akkori energetikai felújítások köréből, középületekre fordítva a rengeteg pénzt.) Jávor is úgy véli, hogy ezzel a módszerrel leginkább Paks II szükségességét akarják bizonyítani. Szakértők szerint a lakóépületek akár 50 százalékot is elérő fűtésmegtakarítása egymagában feleslegessé tenné az új blokkokat – természetesen az alternatív energiaforrások fejlesztésével egyetemben. Problémás a nagy szabású elővárosi közlekedés terve is. A HÉV-hálózat megújítása és fejlesztése mögött nem látszik átfogó koncepció – mondta Jávor.

Ezekben a programtervekben is előkerül az önkormányzatok kirekesztése az előkészítésből, amelyet súlyosbít az ellenzéki vezetésű városok anyagi megfojtásának jól látható célja. (A pandémia gazdasági kárainak orvoslására hivatott kormányzati támogatások odaítélésében jól kirajzolódik ez a minta.) A Budapestre tervezett fejlesztésekből teljesen kiszerelnék a főváros vezetését, az NGEU-s keretet teljes egészében a kormányzati vezetésű Budapest Fejlesztési Központ kezelné.

Ezer sebből vérzik tehát az uniós támogatások felhasználásának kormányzati elképzelése. Jávor Benedek szerint egyelőre nem tudjuk, hogy a két körös (Európai Bizottság és Európai Tanács) értékelés végén milyen bizonyítványt állítanak ki. A nettó befizető országok kormányai rég óta kifogásolják a magyar kormány pénzköltését, ez még erőteljesebbé válhat. Mivel azonban az EU mindenekelőtt a helyreállítási csomagot szeretné mielőbb – lehetőleg már ősztől - útjára bocsátani, lehetséges, hogy kisebb-nagyobb módosításokkal végül átmegy a magyar terv.

Az viszont még nehezebben jósolható meg, hogy a most elfogadott „pedofiltörvény” – ennek egyértelműen homofób jellege miatt – mekkora hatással lesz ezekre az egyezkedésekre. A magyar kormányt övező politikai hangulat romlására nagyon alkalmas ez a törvény, a kormánnyal szembeni fellépés elszántságát csak növeli Jávor szerint. Az már eldőlt, hogy az Európai Unió Bírósága gyorsított eljárással tárgyalja jogállamisági feltételek alkalmazhatóságának módját, és megakaszthatja a kifizetéseket, ha a homofób törvény alapvető jogállamisági kötelezettségeket sért, és az ellenőrző intézmények nem kielégítő működése veszélyezteti a pénz törvényes felhasználását.

Jávor Benedek azonban úgy látja, hogy az önkormányzatoknak ettől függetlenül arra kell készülniük, hogy gyorsan és jól pályázzanak az uniós támogatásokra. A zöld fejlesztésekben rengeteg pénz van, ezt csak haveroknak adni aligha lehetséges. Ezért Jávor úgy gondolja, hogy az ellenzéki vezetésű településeknek a nehezített pálya ellenében is gondosan kell eljárniuk az uniós céloknak megfelelésben.

szerző: helyben.hu