Milyen lesz az idei nyár?

Kiderült, erre az egyszerű kérdésre csak bonyolult válasz adható. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársait, Gaál Áron meteorológust és Lakatos Mónika éghajlati szakértőt az időjárási előrejelzések módszeréről, pontosságáról és a klímaváltozás hatásairól kérdeztük.

Gaál Áron meteorológus szerint június elején megmondani,milyen nyárra számíthatunk, gyakorlatilag lehetetlen. Kiderült, hogy körülbelül 7-10 napra előre lehet viszonylag pontos előrejelzést készíteni, ami viszont erősen időjárásfüggő: előfordul, hogy akár a nyolc-tizedik napra is pontos lesz az előrejelzés, de van olyan is, amikor már másnapra sem igazolódik be az előrejelzés. „Ha azt mondjuk, hogy 25-30 fokra számíthatunk júliusban és kevés esélye van a csapadéknak, akkor azzal nem lövünk nagyon mellé, vagy ha júniusban azt mondjuk, hogy záporokra,
zivatarokra mindennap lehet majd számítani, és 25 fok körül lesz a maximum hőmérséklet, azzal sem tévedhetünk sokat, hiszen júniusban általában ilyen szokott lenni az időjárás. Persze a fentiek csak akkor igazak, ha az időjárás az átlagosnak megfelelően alakul: idén tavasszal például nem ez volt a jellemző.” A meteorológus elmondta, egyáltalán nem meglepő, hogy májusban esik az eső, az lenne a meglepő, ha zavartalan napsütés, 30 fokos kánikula és csapadékmentes idő lenne olyankor, hangsúlyozva, hogy a sokévi átlag szerint a Kárpát-medencében
a június a legcsapadékosabb hónap, ezt követi a május.

Feltehetjük a kérdést, mennyire atombiztosak a 7-10 napos előrejelzések. A válasz komplikált. Mert az előrejelzés pontossága erősen időjárási helyzet függő, és nem mindegy, hogy a harmadik vagy a hetedik nap beválási értékéről beszélünk. Ahogy az sem, milyen meteorológiai változóról. „Minek a beválásáról beszélünk? A szélirány, a szélsebesség, a széllökés, vagy esetleg a minimum vagy a maximum hőmérséklet beválására vagyunk kíváncsiak?
Esetleg a csapadékegzisztenciára, vagy a csapadék mennyiségére vonatkozik a kérdés? Ugyanis ez mindegyik esetben más és más lesz. Általánosságban az mondható el, minél távolabbi időpontra készítünk előrejelzést, a beválás minden meteorológiai paraméter esetében egyre rosszabb.”

A szakember arról is beszélt, ahhoz, hogy időjárás-előrejelzést lehessen készíteni, az első és legfontosabb lépés a légkör aktuális állapotának ismerete. Ehhez számtalan eszköz van a meteorológusok kezében, a műholdaktól a radarokon keresztül a földfelszíni mérőhálózatig, mellyel többek között hőmérsékletet, nedvességet, légnyomást, légnyomásváltozást mérnek és figyelnek. Ez az alap ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, a következő napokban – egy hétben vagy tíz napban – milyen időjárásra számíthatunk. „A számszerű előrejelzést számítógépek végzik. A légkör jelenlegi állapotának ismeretében egy bonyolult egyenletrendszer megoldása révén kapunk hatalmas mennyiségű számhalmazt. Ebből az okostelefonjainkra alkalmazások révén ma már bárki kaphat adatot, pl. milyen hőmérséklet
várható aznap délután Érden, lesz-e csapadék stb. A légkört modellezzük, pontosabban azok időjárási folyamatait,
de az egyenletrendszer megoldását csak közelíteni tudjuk. Ez az egyik oka annak, hogy nem létezik 100 százalékos beválású előrejelzés.”

Az időjárás persze nemcsak számokból áll, a meteorológusok légköri képződményeket, objektumokat keresnek, mint például ciklon (alacsony nyomású képződmény), illetve anticiklon (magas légnyomás). Nem mindegy, hogy ezek hol helyezkednek majd el, és az sem mindegy, milyen évszakban, hiszen egy magas légnyomás a Kárpát-medence felett eltérő típusú időjárást okoz a nyári, illetve a téli félévben. Légköri képződmények az időjárási
frontok is, amelyek ciklonokhoz kapcsolódnak, és amelyek idén májusban gyakoriak voltak a Kárpát-medencében.
Nem mindegy, ezek hogyan vonulnak át felettünk, vagy épp ellenkezőleg, akár napokig itt vesztegelhetnek térségünkben. Előfordul például, hogy látják a meteorológusok, hogy keresztülszeli majd a Kárpát-medencét egy frontzóna, de hogy konkrétan hol húzódik majd, azt nem feltétlenül fogják tudni pontosan megmondani. „Ha azt mondjuk, hogy a Miskolc – Budapest – Siófok – Nagykanizsa vonal környékén helyezkedik majd el egy frontzóna,
akkor arra számíthatnak az érdi lakosok, hogy ennek a frontzónának a hideg oldalára kerülnek. De ha 30 kilométerrel mégiscsak északnyugatabbra lesz a valóságban, akkor Érd máris a meleg oldalra kerül, és óriási különbség lesz a kétféle időjárásban.” Így állhat tehát elő olyan helyzet, hogy az előrejelzések másnapra szabadtéri
programhoz alkalmatlan időt jósolnak, aztán mégis ragyogó napsütésre ébredünk.

Több hűtés, mint fűtés

Azt bizonyára mindenki tapasztalja, hogy az utóbbi években megváltozott az időjárásunk, kitolódnak az évszakok,
amit a szakemberek véleménye szerint egyértelműen a globális felmelegedés okoz. Lakatos Mónika elmondta, az
éghajlatváltozást sok szempontból lehet vizsgálni. Ha azt nézik, hogyan változik Magyarországon az éves középhőmérséklet, az tapasztalható, hogy összhangban alakul a globális trenddel. Annak ellenére, hogy az idei tavasz jóval hűvösebb volt, mint a sokéves átlag – 1901 óta ugyanis a tizenhetedik leghidegebb tavasz volt
az idei –, a tavaszi melegedés mégis 1,2 Celsius-fok a múlt század eleje óta. Minden évszakban melegedést mutatnak a hosszú megfigyelési sorok, különösen nyáron, de télen és tavasszal is markáns a hőmérséklet-emelkedés. „A tavalyi és a tavaly előtti május is jóval hűvösebb volt, mint a szokásos, viszont 2018 tavasza volt a harmadik legmelegebb tavasz 1901 óta. Tehát a bolygónk klímájának melegedése nem azt jelenti, hogy évről évre, hónapról hónapra lesz melegebb, hanem felléphetnek hűvösebb időszakok, akár hosszabban is az éghajlat változékonysága miatt.” De vajon mire lehet számítani tíz, húsz vagy ötven év múlva? Az Országos
Meteorológiai Szolgálat regionális klímamodell-szimulációkat készít a közeli és a távoli jövőre a 2021–2050, illetve
2071–2100 közötti időszakokra. Az átlaghőmérséklet várhatóan növekedni fog a 21. század folyamán: 2021–2050-re 1-2 fokkal, 2071–2100-ra 3-4 fokkal; nyáron és ősszel a legnagyobb mértékben. A jelenlegi modelleredmények alapján Magyarországon nagy az esélye egy melegebb, aszályosabb nyarakkal kísért éghajlat felé való elmozdulásnak az évszázad végére. Lakatos Mónika hozzátette, az éghajlatváltozás nemcsak az átlagok eltolódását
jelenti, hanem azt is, hogy bizonyos szélsőségek gyakoribbá válnak. Jellemzőek lesznek a komoly nyári hőhullámok
és az intenzív csapadékok, utalva többek között a nemrégiben Érden is tapasztalt heves jégesőre. Az, hogy idén szinte egész májusban fűteni kellett, szokatlan jelenség, ami sajnos a fűtési számlán is meg fog mutatkozni. De egyes becslések szerint rövidesen a nyári hűtésre kell majd többet költeni, tehát a hűtési energia felhasználása nagyobb lesz, mint a téli fűtésé. „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget”, „ha Medárd napján esik, esni fog 40 napig”, „Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.” Az ezredforduló előtt még nagy százalékban működtek ezek a tapasztalaton alapuló népi megfigyelések. De mi lesz velük a jövőben? Lakatos Mónika szerint akár el is felejthetjük ezeket, hiszen a klímaváltozás hatására jó eséllyel érvényüket vesztik,
ugyanis a nagytérségi időjárási folyamatok adják ezekre a tudományos magyarázatot, azok pedig változnak a melegedő
klímában.

forrás: Érdi Újság/Szabó Réka Nikoletta