Az iskola, ahol nincs házi feladat

Érdtől nem is olyan messze, a XI. kerületben található egy olyan intézmény, amelyben a Montessori szellemiségű tanulási módszert alkalmazzák. Sirkóné Belle Ágnessel, a modern pedagógiai elveket valló tagintézmény-vezetővel beszélgettünk.

A Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium Montessori Tagiskolájában 2007 óta alkalmazzák a Montessori módszert, amelynek alappillére a módszer megalkotója, Maria Montessori olasz orvos kulcsmondata: „Segíts, hogy magam csinálhassam, hogy büszke lehessek magamra!”  Itt is a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantantervek szerinti tananyagokat sajátítják el a gyerekek, csak éppen másképp.

A pedagógusok a Montessori eszközrendszert használják öt műveltségi területen. Oktatásunk lényeges eleme,hogy élményeken keresztül tanítunk: iskolán kívüli programok, az iskolába behozott külsős előadók, témahetek, témanapok színesítik az életünket, és rengeteg manuális foglalkozást tartunk, barkácsolunk, szerelünk.” Alsó tagozatban nem hagyományos 45 perces órák zajlanak, hanem blokkos oktatás folyik. Fontos a tanterem elrendezése, nem egymás mögött ülnek a gyerekek, hanem szemtől szemben látják egymást, a reggelek beszélgető körrel vagy csendjátékkal indulnak. Érdemi eleme az oktatásnak, hogy az értékelés mindig igyekszik pozitív lenni. Fontos megemlíteni, hogy a Montessori-módszer a versengést nem támogatja.

„A gyerekek sokszor nem is tudják, hogy épp felmérőt írnak, nem feltétlenül hívjuk fel a figyelmüket erre. A hibát pedig gyakran csak egy pöttyel jelölik a tanítók, amiből pipa lesz, ha kijavítja a gyermek.”  Fontos az önellenőrzés, önjavítás is, hiszen minden Montessori eszköz hátoldalán ott a megoldó kulcs, így addig tud gyakorolni a diák, amíg hiba nélkül meg nem oldja a feladatot.

Az unokaöcsém egy évig hagyományos iskolába járt, de végül a szülőkkel közösen úgy döntöttek, hogy - vállalva a több utazással járó terhet - a Montessoriban folytatja a tanulmányait. „Alsóban minden reggel beszélgetőkörrel kezdtünk, körbe kellet adni egy labdát, és mindenki elmondhatta, mi történt előző nap, ezt nagyon szerettem, és hiányzott a másik iskolában. Itt a Montessoriban sokkal játékosabbak az órák, persze mindent meg kell tanulni itt is. Lassabban haladunk, de negyedikre ugyanúgy el kellett érni azt a szintet, mint a többi iskolában. Az iskolatáskát, a tankönyveinket, füzeteinket nem kellett minden nap hazavinni, csak hétvégén, nem adtak otthonra házi feladatot. Alsóban órákon nagyon sokat dolgoztunk csapatban vagy párban és így nagyon jó közösség alakult ki. A vírus előtt nagyon sok programot szerveztek nekünk, szabadulószobába, mesemúzeumba is jártunk, ezek most nagyon hiányoznak”- foglalta össze tapasztalatait a 11 évesBarna.

Mindezek megvalósításához természetesen szükség van olyan tanári karra, melynek tagjai azonosulni tudnak ezzel a szemlélettel. „A pedagógusok személyisége is nagyon ‘montessoris’, nagyon gyermekcentrikus, elfogadó. Úgy gondolom, kevésbé szoronganak nálunk a gyerekek. A kollégák nagyon innovatívak és összedolgoznak. A tanító párosok esetén nincs olyan, hogy az egyik az osztálytanító, a másik a napközis, két egyenrangú kolléga viszi az osztályt. Alsó tagozaton az összes kolléga elvégezte a Montessori alapképzést, ketten pedig ELTE Montessori diplomával rendelkeznek.”

A Covid természetesen még egy Montessori szellemiségű iskolában is rányomja bélyegét a mindennapokra, sőt talán még jobban érzékelhető, hiszen a külsős programokat most nélkülöznünk kell. Ráadásul a szülők egy-egy projektzárón sokszor tartottak előadást az intézményben, pl. a„zene projektnél” olyan is megtörtént, hogy egy apuka ment be az iskolába dobolni, egy anyuka elhozta a Nemzeti Filharmonikusokat, és fellépett a Hahó és a Gamelán együttes.Ezekre most természetesen nincs lehetőség. De a szokásos bemutató órák, nyílt napok is elmaradnak, pedig az ezeken való megjelenés, a személyes kontakt különösen fontos az intézmény vezetője szerint.

A digitális oktatásra való átálláskor eleinte nagyon nagy volt a motiváció mindenki részéről, de aztán a tanulóknál picit alább hagyott a lelkesedés és egyéb ösztönzési módszerekhez kellettfolyamodnunk, hogy motiváljuk a őket. De ez esetben is fontos volt, hogy játékosan tanítsanak a kollégák, ne csak kiküldjék a leckeszámot vagy a tankönyvi oldalszámot és a feladatokat, nagyon szép óravázlatok készültek.”

Mielőtt még elkezdenénk arról ábrándozni, milyen jó volna, ha a városunkban is működne ilyen intézmény, nem árt tudni, hogy Montessori iskolává válni időigényes és költséges folyamat.

„Nem egy olyan iskolát láttam, ahol elkezdték az átállást, majd menet közben abbahagyták. Egy osztályban egy lelkes pedagógus nem elég. Az egész iskolát, de legalább az alsó tagozatot át kell hatnia ennek a szellemiségnek”- zárta szavait a tagintézmény-vezető.

Végül egy érdekes adalék: talán nem véletlen, hogy a Google két alapítója is Montessori iskolában tanult.

 

 

 

Montessori pedagógiájának alaptézise ma is nagyon aktuális: „A gyermek tisztelete, mert Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. A nevelő nem 'informátor' hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő 'organizátor.' Az öntevékenységhez a pedagógiai célok megvalósításához szükségesek a nevelés tartalmát hordozó, önerősítésre, önfejlesztésre épülő speciális fejlesztő eszközök, amelyekkel a gyermek szabadon, saját időbeosztása szerint tevékenykedik, szem előtt tartva társai érdekeit.”

forrás: Érdi Újság/Szabó Réka Nikoletta