Van olyan, amikor szó szerint az utcáról érkeznek hozzájuk az otthon átmeneti lakói, de arra is volt már példa, hogy az iskolában hallott az egyik gyerek az osztálytársától az intézményről, és az ő javaslatára kereste fel az otthont, hogy segítséget kérjen tőlük, mesélte el a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatója, Báló Ottília megkeresésünkre.
Az, hogy milyen nagy dolog volt, amikor az egyesület 20 éve gondolt egy nagyot, és a nevelőszülői hálózat mellett egy átmeneti gyermekotthont is létrehozott az önkormányzat és pályázati források segítségével, jól jelzi, hogy egyetlen ilyen jellegű intézményként működnek az egész megyében. Pedig a 14 férőhely sosem üresedik meg, sajnos mindig voltak és vannak gyermekek, akik bajba jutnak és jutottak. Az érdi otthon abban is különlegesnek számít, hogy egészen 0-18 év között tudják fogadni a gyerekeket, mert ahogy azt az igazgató asszony hangsúlyozta, úgy érzik, úgy tudnak teljes értékű szolgáltatást nyújtani, ha már újszülöttkortól biztosítják a szolgáltatást – sok esetben úgy, hogy édesanyával együtt költözik be hozzájuk átmeneti időre a gyermekek.
Az átmeneti otthon egy másik előnye, hogy az ide kerülés még nem bontja meg jogilag a család egységét, nem úgy, mint ha szakellátásba (azaz állami gondozásba) vennék a gyermeket, amiből már sokkal küzdelmesebb és nehezebb dolog visszakerülni a családba.
-Márpedig minden gyereknek az lenne a legfontosabb, hogy a saját családjában élhessen, és ott kapja meg azt a szeretetet, biztonságot, törődést, amire szükséges van – mondja Báló Ottília. – Azért tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg fontosnak a kollégáink által végzett munkát, mert a számok azt mutatják, hogy nagyon jó eredményeket érünk el ezen téren– teszi hozzá az igazgató. – A nálunk gondozott gyerekek 70%-a, vagy ha az elmúlt évet nézzük: 80%-a visszakerült a saját családjába. Még olyan esetekben is, amikor a felkérésünk szinte csak arra szólt, hogy töltsük ki azt az időt, amíg a szakellátásban hely lesz, és fogadni tudják a gyermeket. Ez azt mutatja, hogy olyan szolgáltatásokat tudunk nyújtani, amivel működőképessé tudnak válni újra azok a családok is, ahonnan hozzánk kerültek a gyerekek – magyarázza Báló Ottília.
Egyesületről lévén szó, még ha sokszor a saját forrásukhoz kell hozzányúlniuk, fontos presztízskérdés a számukra, hogy fenn tudják tartani az otthont. Pályáznak, adományokat gyűjtenek, illetve a Fészek jótékonysági futást is minden évben ezért rendezik meg. A tavalyi futásból származó támogatásból részben az otthon konyháját tudták kicsinosítani, az ideiből pedig a nappali megújítását tűzték ki célul. Most hogy közeledik a nyár és a tanév vége, akár az is nagy segítség lenne számukra, ha programok (mozi, vadaspark, strand, stb.) megfinanszírozásával jelentkeznének támogatók, hogy tartalmas nyarat tudjanak biztosítani a kicsik és nagyok számára. Hiszen sok gondozott gyermeküknek nagy újdonság már csak az is, ha Budapesten mozgólépcsőzhetnek, elmehetnek a Balatonra, sőt, az is, ha viszont láthatják magukat egy fényképen.
Niki (30) februárban költözött be a Karolina utcai otthonba három gyermekével, miután leégett a házuk. A tűzben mindenük odaveszett, de nem voltak otthon, így a legfontosabb, hogy ők sérülés nélkül megúszták. Niki azt meséli, nagyon nehéz volt az első pár hét.
-Ilyenkor minden megfordul az ember fejében, de ott vannak a gyerekek, akik erőt adtak ahhoz, hogy igenis összeszedjem magam. De megmondom őszintén, ha nem költözünk ide be, nem tudom, most mi lenne velünk. Minden segítséget megadtak és megadnak itt nekünk. És a többiek, akik itt laknak, szintén nagyon kedvesek. Olyan ez a ház az itt lakókkal és dolgozókkal, mint egy nagy család – mondja az édesanya, aki egyedül neveli gyermekeit: Norbit (9), Kirát (7) és Botit (3). Miután beköltöztek az átmeneti otthonba, az ott dolgozók segítettek Botinak beiratkozni az óvodába, hogy Niki újra dolgozni tudjon. Most minden keresetét arra tudja fordítani, hogy újraépítsék a házat, aminek két és fél hónapja neki is kezdtek, és remélhetőleg őszre elkészül.
A 20 év alatt sok kapcsolat alakult ki az itt lakók és dolgozók között. Vannak olyanok, akik még mindig megkeresik őket, hogy beszámoljanak arról, mi van velük, hogyan telik az életük. De többször előfordult az is, hogy egykori gondozottuk már saját gyermekével kért tőlük segítséget, mert elakadt az élete, és természetes volt számára, hogy azokhoz forduljon, ahol gyermekkorában ő is segítséget kapott.
A Fészek Gyermekvédő Egyesület munkáját mind a társadalom, mind a szakma elismeri: februárban Jószolgálat-díjjal tüntették ki őket, nemrégiben pedig a Szülők Fóruma Egyesület ítélte oda nekik az általuk alapított Aranyszárnyú Írisz Empátia Díjat.
-Az elmúlt 20 év arról szólt, hogy tettük a dolgunkat, amiért az egyesület alakult. Mindig annak a híve voltam, hogy az elvégzett munka kell, hogy beszéljen rólunk, ha tényleg komolyan gondoljuk, és elhivatottan, elkötelezetten végezzük ezt a munkát, még akkor is, ha nagyon sokszor azt érezzük, hogy rettentő nehéz eredményeket elérni. Hogy mindez megérte, számomra ennek a szimbóluma volt a Jószolgálati díj. Az Aranyszárnyú Írisz Empátia Díj pedig azért fontos és különleges értékű számomra, mert ez egy helyi, területi szakmai díj: azaz visszaigazolás, hogy akik közelről ismernek bennünket, akikkel nap mint nap együtt dolgozunk, akiknek segítjük a munkáját, és akik a mi munkánkat segítik, azok is elismerik a tevékenységünket – teszi hozzá Báló Ottília.
Márpedig munkájuk akad bőven, már csak azért is, mert sokféle feladatot vállalnak a gyermekvédelemben. Az átmeneti gyermekotthon mellett a nevelőszülői hálózatot is működtetik.
-Ezzel kapcsolatban nem győzzük elégszer elmondani, hogy ahhoz, hogy mi segíteni tudjunk, ahhoz sok-sok nevelőszülőre is szükségünk lenne. Várjuk azokat, akik érdeklődnek és nyitottak eziránt, mert szükség, feladat az van – fűzi hozzá a Fészek igazgatója.
