Énekelni szerető és sváb gyökerekkel bíró nők és férfiak, Eszes Máriának, az Érdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének a vezetésével tizenhét éve azzal a szándékkal alapították meg Rosenbrücke Énekkart, hogy megőrizzék és tovább örökítsék őseik zenei kultúráját. Mint mondják, létrejöttüket az is motiválta, hogy az „ős érdiek” között sok sváb származású ember is él.

A kórus azóta nem csak Érden, hanem az ország számos pontján, sőt, a határokon túl is próbált eleget tenni a kitűzött céloknak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évek során kapott rengeteg felkérés. Ugyanakkor a koronavírus-járvány őket is megtörte, elmaradtak a próbák, a koncertek, a tagság egy jelentős része is elapadt, a karnagyuk távozott.

Amikor a jelenlegi karnagy megérkezett, először el se hitte, hogy egy többször is arany minősítést kapott énekkarral van dolga, árulta el az ÉrdMostnak Zsigrai Dezső, a kórus egyik tagja, akit a dalkör nemrégiben elért sikeréről kérdeztünk.

Ugyanis május 4-én a Rosenbrücke is részt vett a Landesrat, azaz a Magyarországi Német Ének-, Zene-, és Tánckarok Országos Tanácsa által szervezett, a Komárom-Esztergom vármegyei Csolnokon megtartott minősítő versenyen, ahonnan egy újabb arany minősítéssel tértek haza.

Újabbal, hiszen ez már a negyedik ilyen elismerés volt a kórus életében, azonban a pandémia okozta nehézségek miatt most különösen jól esett a tagoknak, hogy az említett mélységekből vissza tudtak kapaszkodni, fogalmazta meg a minősítés jelentőségét Zsigrai Dezső. Egyúttal hozzátette, az arany fokozattal a kórus szakmai megítélése, illetve reklámértéke is javulhat.

A Landesrat egyébként három évente rendez minősítő versenyeket a német kultúrcsoportok számára. Mindezt azért, hogy népszerűsítsék a magyarországi németek ének-, és zenekultúráját, erősítsék az említett közösség identitását, nem utolsósorban ezeket a hagyományokat a következő nemzedékeknek is átadják.

A kérdésre, hogy valójában mire figyel a zsűri egy-egy ilyen megmérettetés során, Zsigrai elmondta, szinte mindenre. Az nyilván természetes, hogy figyelik az énektudást, a hangzást, hogyan szólal meg együtt a kórus, de nem csak ezeket. Hanem például azt is, hogy milyen az adott kórus megjelenése, rendezett-e a hajuk, a ruhájuk, jól látszódik-e mindenki a színpadon.

Ahogy fontos szempont az adott kórus gyűjtőmunkája is, vagyis hány olyan művet adnak elő, amit ők maguk szedtek össze az idők során. Ennek kapcsán Zsigrai egy felhívást is intézett az olvasókhoz, hogy aki tud, az segítse őket a szülőktől hallott dalok eléneklésével vagy kottájának átadásával a helyi és környékbeli német/sváb dalok felkutatásában.

Miként hangsúlyozta azt is, hogy szeretnék, ha minél több fiatal csatlakozna hozzájuk, hiszen a tradíciók csak a folyamatos megújulás útján tudnak fennmaradni. És, mint megtudtuk, a leendő új tagokat nem csak a kórusba várják, hiszen a Rosenbrücke egy hagyományőrző tánckart is működtet, ami szintén bárki előtt nyitva áll.

A Rosenbrücke Énekkar legközelebb június 1-én az érdi pincesoron megtartott Szőlővirág Ünnep és Nemzetiségi Találkozón lép a közönség elé.