Gyakran vagy ritkán, de nyomtatott könyvet 42, e-könyvet 11, míg e-hangoskönyvet csupán a magyarok 7 százalék szokott olvasni – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából idén tavasszal készített vizsgálatból.

A teljes felnőtt magyar lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól szóló kutatásban elsősorban arra keresték a választ, hogy az egyre hangsúlyosabb digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. A tanulmányt IDE KATTINTVA lehet teljes egészében elolvasni.

A kutatás részleteiben elmerülve megtudhatjuk, hogy a válaszadók egyrészt azért érveltek a nyomtatott könyv mellett, mert az kézbe fogható és fizikailag is birtokolható. Másrészt sokan kiemelték, hogy jobban meg tudják jegyezni, amit egy papírkönyvben olvasnak.

Ugyanakkor az e-könyvnek főként az az előnye, hogy egy eszközön rengeteg mű elfér, nem mellékesen pedig sokkal kevesebb helyet is foglal. A meginterjúvoltak egy része azt is hozzáfűzte, hogy kényelmesebb ezt a formátumot olvasni, mint a nyomtatottat.

A becslések szerint az e-könyvek nagyjából a 2 százalékát teszik ki a teljes könyvpiacnak, bár van, ahol ez az arány kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján.

Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom.

Az e-hangoskönyveknél azonban a szépirodalom dominál, 34 százalékos aránnyal. Ebben a szegmensben jóval erősebb a gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27 százalék. Az ismeretterjesztő tartalom a maga 26 százalékával minimálisan lemaradva került fel a dobogó harmadik fokára.

A digitalizáció nem csak a formátum, hanem például a reklám tekintetében is tetten érhető. A vizsgálat alapján az internetnek kiemelkedő szerepe van a szépirodalom népszerűsítésében.

Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet népszerűsítésében.

Észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Miként a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban.

A kutatás a magyarok általános olvasási szokásaival kapcsolatban is tesz megállapításokat.

Amíg 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka, addig 2023-ban már 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal – 18 és 39 év közötti – felnőttek, illetve a 60 évnél idősebbek és a budapestiek.

Akik könyvet vesznek a kezükbe, vagy épp hallgatnak meg, azok – a formátumtól függetlenül – évente átlagosan 12 alkotással teszik ezt meg – összegez a tanulmány.