2020-ban több mint 4 ezer tonna volt a decemberi forgalom. A piacot 57 százalékkal a sertésvirsli uralja, a baromfi 22 százalék, és a pulyka 19 százalékos részesedése mellett – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtóközleményéből. 

Az először a XIII. században említett „frankfurti kolbászka” hosszú utat járt be, amíg a magyar konyhák nélkülözhetetlen szereplőjévé vált. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a magyarok szeretik a virslit, hiszen évente 7,5 kilogramm körül alakul az egy főre jutó virslifogyasztás.

A fogyasztói igényeknek megfelelően úgy az alacsonyabb árfekvésű, mind a minőségi virslire jelentős a kereslet, de azt az árérzékeny fogyasztók is tudják, hogy a virsli és rudacskának nevezett utánzatai között nagy különbségek lehetnek, elsősorban a hústartalomban. A hazai szabályozás – a Magyar Élelmiszerkönyv 2017. évi szigorításával – egyértelműen a minőségi típusok felé orientálja a gyártókat. A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezéseinek szigorítása miatt a hazai kereskedelemben kapható virsliknek 2017 óta magasabb, minimum 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Emellett csökkentették a virslik megengedett legnagyobb sótartalmát, és magasabb fehérje-, illetve alacsonyabb zsírtartalmat írtak elő.

VIRSLINEK CSAK A MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐ TERMÉK NEVEZHETŐ, LEGYEN AZ HAZAI GYÁRTÁSÚ VAGY IMPORT.

A már hétszáz éve is híresen szigorú német élelmiszertisztasági előírások és céhes szabályok miatt az először 1270-ben említett virsli alapanyaga hosszú ideig csak sertéshús lehetett, amit juhbélbe töltöttek. A frankfurti virsli évszázadokig egyeduralkodó volt, a bécsi típusú ugyanis csak 1805-ben született meg. Egy svájci származású hentes darált sertés- és marhahús keverékéből alkotta meg a bécsi virsliként elhíresült terméket. Napjainkban a frankfurti és a bécsi típusú virslik is – hasonlóan a többi virsliféléhez – készülhetnek bármelyik fajta húsból.
Legyen akármelyik hús is az alapanyag, a technológia minden esetben nagyon hasonló:

KÉSZÍTÉSÜKHÖZ NAGYON FINOMRA VÁGOTT HÚSPÉPBE KEVERNEK SERTÉSSZALONNÁT ÉS FŰSZEREKET, FŐ FŰSZERKÉNT SÓT ÉS FEHÉRBORSOT.

Az ízesített masszát aztán mű- vagy állati bélbe töltik, füstölik és hőkezelik. Ezért fogyasztás előtt már nem kell főzni a virslit, elegendő, ha pár percig forráspont közelében lévő vízben csak felmelegítjük. A virsli a dietetikusok szerint is könnyen beilleszthető az egészséges étrendbe.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeretné egyúttal felhívni a fogyasztók figyelmét:
• Ne feledjék el, ha magyar terméket vásárolnak, akkor magyar vállalkozásokat, munkahelyeket, magyar családokat támogatnak!
• Legyenek tisztában azzal, hogy a virslik és a hozzájuk hasonló termékek kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon.
• Az „olcsó húsnak híg a leve” elv itt is érvényesül, helyezzék a minőséget előtérbe!
De miért eszünk szilveszterkor virslit? A szilveszteri, éjfél utáni virslievés hagyománya feltehetően a termék őshazájából, Németországból ered. A magyar hagyományok szerint pedig újév napján sem szárnyast, sem pedig halat nem szabad enni, hiszen ez előbbivel elszáll, az utóbbival elúszik a szerencsénk, a disznó viszont kitúrja azt. A virsli pedig jellemzően sertéshúsból készül, ráadásul könnyen, gyorsan, két pezsgőbontás közt is elkészíthető, ezért ideális az új év első étkezésére – írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtóközleményében.