A világjárvány kezdete óta a COVID-19-fertőzöttek 17 százaléka a gyermekek köréből kerül ki. Az iskolai közösségek megnyitásával és a felnőttkori védőoltási program bevezetésével párhuzamosan a gyermekkori esetek aránya meredek emelkedésnek indult; míg a járvány első hónapjaiban a gyermekgyógyászati esetek a kumulatív esetszám 2,6 százalékát, addig 2021 novemberében már 24 százalékát tették ki. A védőoltási kampányt megelőzően gyermekkorban a 12–18 éves korosztály volt a legérintettebb, őket az 5–11 éves korosztály követte. A serdülőkori védőoltás bevezetésével 2021 októberében már az összes koronavírus-fertőzés 10,6 százaléka az 5–11 éves korosztályt érintette.

A gyermekek új típusú koronavírussal való fertőzöttségét illetően epidemiológiai szempontból a legrészletesebb adatokkal az Egyesült Államokból rendelkezünk. Az egyesült államokbeli, COVID-19-fertőzéssel szerzett, természetes antitest-pozitivitási adatok alapján a gyermekek körében az átfertőzöttség mértéke legalább 30 százalék, ami magasabb, mint a bejelentett esetek alapján számolt arányszám. Ez arra utal, hogy a gyermekgyógyászati esetek egy része észrevétlen marad, tünet nélkül vagy enyhe formában zajlik, nem kerül diagnosztizálásra. Ennek a járvány szempontjából rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a gyermekek észrevétlenül adhatják át a fertőzést társaiknak, családtagjaiknak.

A kórházi felvétel aránya a felnőttekhez képest a gyermekek körében alacsony, 0,1–2 százlék közé tehető. A delta-variáns megjelenésével a fekvőbeteg-ellátás mértéke meredeken emelkedik, sőt nő az intenzív osztályos felvétel és a gépi lélegeztetés aránya is. A COVID-NET adatai alapján: a delta-variáns miatt kórházba kerülő gyermekek közel egyharmada intenzív osztályra kerül, és 7,2 százalékuk gépi lélegeztetést igényel. A halálozás aránya a felnőttek COVID-19-halálozásához képest alacsony, azonban az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai alapján a 0–17 éves korosztályban november 20-ig összesen 621 COVID-19 okozta halálesetet regisztráltak. Ezáltal a koronavírus-fertőzés a 10 leggyakoribb gyermekkori halálok közé került.

Ma már tankönyvi adat, hogy a vírusfertőzések megelőzésének leghatékonyabb módja az immunizáció, ha van erre alkalmas oltóanyag. A jelenleg használati engedéllyel rendelkező COVID-19-vakcinák alapvetően négy csoportba sorolhatók. A hazai tapasztalatok igazolják, hogy mind a hat oltóanyag biztonságos és hatékony a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzés ellen.

Ma már azt is tudjuk, hogy azok is ismét megbetegedhetnek, akik már átestek a COVID-19-fertőzésen, ezért a fertőzést átvészeltek oltása is indokolt. A gyógyulást követően minimum három – egyes tapasztalatok szerint inkább hat – hónapon belül az újrafertőződés extrém ritka, ezért a fertőzés után kezdett immunizációnál ezt érdemes figyelembe venni.

Semmi kétség, hogy indokolt a fiatalabb korosztályok COVID-19 elleni oltása is. Stanley Plotkin, aki ma a védőoltások legnagyobb szaktekintélye, nemrégen arra tett javaslatot, hogy érdemes lenne az életkor szerinti kötelező oltások közé emelni a gyermekek COVID-19-oltásait. Érvelése szerint a gyermekek oltása nélkül soha nem érhető el a populációs immunitás azon szintje, amely a járványfolyamat végét jelentheti.

Az oltási programok legújabb fejleménye az, hogy világszerte az 5–11 évesek számára is adható a Pfizer vakcina – 2021. december 15-től Magyarországon is. A kisgyermekek oltása egy számukra készített, a felnőttekéhez képest harmadannyi, azaz 10 mikrogramm hatóanyagú oltóanyaggal történik. Az oltó országok tapasztalatai kedvezőek, az 5–11 évesek az oltásokat jól tolerálják, az oltási reakciók enyhék, és nem térnek el a más oltásoknál tapasztaltaktól. Olthatók bármilyen ételallergiában szenvedő gyermekek is, és azok is, akik igazoltan túlérzékenyek bármelyik antibiotikumra – olvasható az MTA hírlevelében. 

A teljes hírlevél itt olvasható.