Az érdi közösségi oldalakon többen panaszkodtak az elmúlt időszakban arról, hogy a kerítés elé ültetett virágaikat tövestől kitépték vagy ellopták. A válaszadók többsége elítélte ezt a (leggyakrabban céltalan, csak a pusztításról szóló) vandalizmust, de érkeztek olyan reakciók is, miszerint a kárvallott kertész maga kereste a bajt, utcára nem kell, sőt, nem is szabad ültetni semmit, mert az autók nem tudnak rendesen parkolni, megfordulni. Hogy miért fordítja ki gyökerestül és dobálja szét valaki az utcára ültetett virágot, növendék tuját, arról írni talán egy szakpszichológus tudna hitelesen. Az a kérdés azonban, hogy szabad-e bármit is ültetni a kerítés elé, már sokkal könnyebben megválaszolható. Röviden: igen. Persze, nem mindegy, hogy mit szeretnénk, és az sem, hogy hova.

A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodától megtudtuk: ha fát ültetnénk közterületre, pontosabban az út határától számított két méteren belül, akkor ahhoz (a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdése alapján) a közútkezelő hozzájárulása szükséges. A kérelemhez mellékelnünk kell a faültetés pontos tervét, vagyis hogy hova, hány és milyen fajta fát szeretnénk. Ennek kiválasztásában a településképvédelemmel kapcsolatos helyi, 5/2018. (II.21.) önkormányzati rendelet 10. számú melléklete lehet segítségünkre, amely tartalmazza az ültetésre ajánlott lombos és tűlevelű fafajokat. Ami az ültetés helyét illeti, az útburkolattól minimum fél méter, a saroktól pedig legalább két méter távolságot kell hagyni (ez nemcsak fára, hanem bokorra, virágra is érvényes, hiszen az ültetett növényzet a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja). Ha az utca adott oldalán szikkasztó árok van, legfeljebb csak cserjék ültethetők.

A bokrok, virágok fajtáját nem részletezi a melléklet, arra viszont felhívja a figyelmet, hogy ültetésnél nemcsak a rendelkezésre álló helyre, hanem a földben futó közművekre, és a légkábelvezetékre is tekintettel kell lenni. Azt talán mondanunk sem kell, hogyha egyszer már telepítettünk egy fát, bokrot, virágot a kerítés elé, azt ugyanúgy gondoznunk kell, mint a telken belül élőt. Ez akkor is így van, ha nem mi, hanem az előző tulajdonosok ültették, hiszen a lakó feladata a kerítés előtti közterület tisztán és rendben tartása (az árkoké is!).

Hogy milyen széles sáv tartozik hozzánk, azt általában nem szoktuk tudni – erre a kérdésünkre a Lakosságszolgálati Iroda válaszolt: a 23/2005. (VII.01.) számú önkormányzati rendelet alapján az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv), illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától számított öt méteren belül a teljes terület tisztán tartásáról, a zöldsáv kaszálásáról. Ez a jogszabályi kötelezettség akkor is köti az ingatlantulajdonost, ha örökölte vagy újonnan vásárolta az ingatlant. És mi van akkor, ha szabadulnánk a közterületre ültetett növénytől? Ami a legfontosabb: a 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet alapján minden, a közterüteten található fás szárú növény kivágása engedélyköteles, és erről hatósági eljárás keretében a jegyző dönt. Az eljárás lefolytatásához szükség van a közútkezelői hozzájárulásra is. A hatósági eljárás során figyelembe veszik a fa ökológiai értékét, állapotát, hogy okoz-e balesetveszélyt stb. A kivágott fát pedig pótolni kell. Végezetül pedig: aki a járda mellé ültetett virágot, bokrot, fát tönkreteszi, ellopja, az rongálást, illetve lopást követ el, ami rendőrségi eljárást is maga után vonhat. Aki leküzdhetetlen indíttatást érez arra, hogy növényeket tépjen ki a földből, keressen egy gyomos utcaszakaszt – még meg is dicsérik érte, ha kirántja a galajt meg a disznóparéjt.