Az Érden élő Pintér László közel 10 éve büszke tagja a Magyar Barlangi Mentőszolgálatnak. 

Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a Magyar Barlangi Mentőszolgálattal?

Már 30 éve annak, hogy barlangászom, és miután túravezető lettem, arra gondoltam, akár segíthetnék is azokon, akik esetleg bajba kerülnek a barlangban vagy egy nehezen megközelíthető helyen. Mi tudjuk a legjobban, ha valaki barlangban megsérül, mennyire kiszolgáltatott és tehetetlen állapotba kerül, és hogy gyakorlatilag nem tud rajta segíteni más, csak a Barlangi Mentőszolgálat. Egy olyan csapat tagja akartam lenne, amely segíteni tud bajba jutott társainak. Ezért csatlakoztam hozzájuk, és azért, hogy fejlődjek, tovább képezzem magam. Ma már azt gondolom, a barlangászat csúcsa a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjának lenni.

Kik lehetnek tagok, és milyen kritériumoknak kell megfelelni azon túl, hogy valaki rendelkezik barlangász múlttal?

Az elnökségnek valamelyik barlangi mentő tag tud beajánlani és az elnökség szavazza meg a próbaidőt.  Egy év próbaidős tagság után lehet valakiből mentőszolgálatos. Egy technikai tanfolyamon természetesen részt kell venni előtte, illetve legtöbb esetben barlangi túravezetőkből kerülnek ki a tagok. Rengeteg gyakorlati képzésen veszünk részt, mind technika, mind elsősegélynyújtás terén.

Önkéntes szervezetről van szó. Hogyan működik és tartja fenn magát Magyar Barlangi Mentőszolgálat?

A Magyar Barlangi Mentőszolgálatban mindenki önkéntes és gyakorlatilag az általunk befizetett tagdíjakból és az adó egy százalékokból tartja fent magát az egyébként idén 60 éves szervezet. Néha akad egy-egy cég, amelyik úgymond támogat minket. Nagyjából 140 fős tagsággal rendelkezünk, ami országos lefedettséget jelent. Tehát ha az ország bármely pontján barlangban vagy nehezen megközelíthető helyen sérülés történik, bárhol bevethetők vagyunk.

Hogyan működik a riasztás?

Ügyeleti rendszer nincs, most kezd kialakulni az úgynevezett hotline rendszer. Van egy központi riasztási számunk, amit a nap 24 órájában lehet hívni. A riasztás úgy néz ki, hogy érkezik a telefonunkra egy sms, a baleseti helyszín megadásával, amelyben valami ilyesmi áll: „Éles riasztás, Ferenc-hegyi barlang, vállsérült, jelentkezés Ricsinél!”  Van, hogy fáradt vagyok, és inkább otthon maradnék, de tudom, hogy menni kell.

Több gyermekes családapa vagy. Hogyan egyeztethető össze a kettő? Milyen gyakran kell menned?

Barlangban szerencsére ritkán vannak sérülések, évente egy-két eset fordul elő. De kirándulókhoz, fára lezuhant siklóernyősökhöz gyakrabban riasztanak minket, idén már kétszer voltam felszíni mentésen. Egyébként a siklóernyősökkel van együttműködésünk, ha fán landolnak vagy megsérülnek, akkor a központi számunkat hívják. Amikor sms érkezik a telefonomra, nagyjából egyértelmű, hogy menni fogok. Ehhez természetesen kell egy olyan társ, aki ezt megérti, aki az én esetemben szintén barlangász. És aki egyébként teljesen tisztában van azzal, hogy nem tudna visszatartani, de nem is akar. Volt, hogy csak ennyit kérdezett: ezzel mész vagy a másik kocsival? Nem örül, de barlangászként tudja, hogy mennem kell. Sokan közülük családot, színházat, céges vacsorát, barátokat otthagyva érkeznek a helyszínre.

A nem barlangász ismerősök, barátok hogyan viszonyulnak ehhez?

Legtöbb ismerősöm nem érti, miért megyünk mi saját felszerelésekkel, saját tagdíj befizetésünkből, saját autónkkal, saját költségen menteni. Pedig egyszerű. Valaki bajban van olyan helyen, ahol mi tudjuk, hogy kell közlekedni, és hogyan kell onnan kihozni. Mondhatnám azt is, az a terep a mi természetes közegünk. El tudjuk képzelni, milyen lehet ott lent bajba kerülni. Ezért azt is tudjuk, hogy menni kell.

Mi történik azután, hogy a helyszínre érkezel?

Minket olyan helyekre hívnak, ahová vagy nem tud mentőautó felmenni, vagy nehezen megközelíthető a sérült. Például sziklafalról kell leszedni valakit vagy épp nem vezet turistaút oda, ahol a sérült található és csak kötélbiztosítással lehet megoldani a mentést. A mentés általában a mentőkkel együttműködve zajlik. Legtöbb esetben a katasztrófavédelmet is értesítik, és van, hogy velük közösen történik az akció. Előfordult már, hogy a katasztrófavédelemhez futott be előbb a riasztás és ők kérték a segítségünket. Az orvos általában nagyon hamar odaér, mert a Barlangi Mentőszolgálaton belül vannak orvosok is. A csapat aztán elindul a sérülthöz, ilyenkor már visszük a hordágyat is. Ez egyébként speciális hordágy, ami bármilyen irányba forgatható, nem fog kiesni belőle a bajbajutott. Az orvosi vizsgálatot követően az orvos mondja ki, hogy szállítható-e a sérült, és mi csak ezután indulunk el vele. A barlangon belül több csapat dolgozik egyszerre, a legegyszerűbb helyről való mentés is 25-30 embert igényel, nem úgy történik, hogy felkapja négy ember a hordágyat és kiszaladnak vele. Sok esetben függőlegesen kell húzni a hordágyat, oda is kellenek emberek, ha a hordágyat szűk helyeken kell átjuttatni, akkor csak adogatni tudjuk. Ahol szükséges, kiépítjük a kötélpályát, húzórendszereket és biztosító pontokat alakítunk ki.

Mennyi időt vesz igénybe általában a mentés?

Ha itt a környékben, például a Budai hegyekben sérül meg valaki, akkor onnantól kezdve, hogy minket hívnak, körülbelül két-három óra, mire a sérült a felszínre kerül. Ez független attól, hogy 40 méterre van a bejárattól vagy 200-ra, mert nem a szállítás hosszadalmas, hanem amíg odaérünk, amíg kiépítünk mindent, amire szükség van, és amíg a sérült szállítható állapotba kerül.

Mik a leggyakoribb sérülések?

Ezek szerencsére kisebb sérülésnek minősülő esetek, mint például bokasérülés, törés vagy vállficam. Normális körülmények között ez nagyjából úgy nézne ki, hogy a mentőautó odaáll és beteszik az autóba a sérültet, de ugye ahova minket hívnak, ott ez nem lehetséges. Ha mi ficamra vagy törésre gyanakszunk, mindig riasztást kell kiadnunk, mert nem tudjuk, hogyan változik a sérült állapota. Túravezetőként nem vállaljuk fel, hogy esetleg sokkos állapotba kerüljön a beteg. Sokan azt gondolják, hogy egy barlangi sérülés úgy néz ki, hogy az ember 40 métert zuhan, és össze-vissza töri magát vagy életét veszti, de szerencsére nagyon ritka az ilyen eset, Magyarországon nem is igazán jellemző.

Vissza tudsz emlékezni olyan esetre, amikor megérkeztetek egy helyszínre és fejtörést okozott, hogyan oldjátok meg a mentést?

Tekintettel arra, hogy iszonyú tapasztalt emberek vannak a mentőszolgálatnál, olyan akcióvezetők, akik rengeteg mentésen vettek részt és nagyon régóta tagok, nem nagyon tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy ne tudnánk megoldani egy mentést.

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat segélyhívó száma:

+36 30 790 70 79