22_03_29_erdmost_nincskep

Ezért olyan bonyolult a csapadékelvezetés Érden

22_03_29_erdmost_nincskep

Ezért olyan bonyolult a csapadékelvezetés Érden

Az elmúlt időszakban rengeteg panaszt kapott a polgármester, amiben az érdi lakosok kétségbeesetten kértek tőle, az ÉKFI-től, és minden illetékes hatóságtól segítséget. Csőzik László polgármester az Érdi Újságba írt jegyzetet a csapadékvíz-elvezetési problémákról, amelyek városunkat sújtják.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

JEGYZET – Csőzik László

Csapadékvizek Érden

Az utóbbi időszak szélsőséges időjárási viszonyai vártan-váratlan esőzésekkel sújtották térségünket. Amint azt már korábban sokszor jeleztük, az időjárás-változás (klímaváltozás) hirtelen szélsőségei olyan helyzetet teremtenek Érden, amely ellen a tervezett csatornarendszer sem elegendő a mélyebb fekvésű részeken. Rövid idő alatt hatalmas víztömegek zúdultak le az elmúlt hónapok során, amelyek nem csupán a természetet, de az épített környezetünket, és a mi életünket is megviselték. Ahogyan mondani szokás, a májusi eső aranyat ér. Érden azonban a májusi esőzések javarészt nem örömet hoztak, hanem számos kellemetlenséget, nehézséget és plusz munkát jelentettek. 

Az elmúlt időszakban rengeteg panaszt kaptam közvetetten és közvetlenül is, az érdi lakosok kétségbeesetten kértek tőlem, az ÉKFI-től, és minden illetékes hatóságtól segítséget. Engedjék meg/engedjétek meg, hogy őszintén beszéljek a csapadékvíz-elvezetési problémákról, amelyek városunkat sújtják.

A probléma jellege összetett. Elsősorban gondot okoz Érd földrajzi elhelyezkedése és vízrajzi adottságai is, az, hogy a terület dombos, tagolt, sok lefolyástalan mélyedéssel, és a Duna felé lejtő területet felszabdalták az építésükkor még sok helyen beépítetlen területeket átszelő és így csapadékviszonyokra nem jól méretezett vasút-, és úttöltések. Városunk talaja a Tétényi-fennsíkhoz kapcsolódó részen mészkősziklás, alatta feltöltődött hordalékkúpok találhatók, ez a legtöbb területen anyagos, amelyben nehezen szivárog el a víz, az alsó részen, a Duna ártereként pedig kavicsos homokos. Három fő vízgyűjtő területből a Keleti ág ma természetes úton éri el a Bentát. Itt a kiépített főgyűjtő végén hiányzik még a csillapító szikkasztó és a túlfolyó vezeték a Bentáig. A város közepi részen a főgyűjtők – talán mondható, hogy megépültek –. de a gyűjtőágak még hiányoznak, sok az elöntésveszélyes terület. A keleti ág (és végül a középső Bara-pataki ág is ebbe torkollik) maga a Sulák-patak, felső részen a Felsővölgyi úttól egészen az új záportárolóig a város kezelésében lévő élővízfolyás, ebbe torkollik a diósdi ág is, sőt átvezetések vannak a területünkre az M0 autópálya alatt Törökbálintról is, amely szintén még sok építési feladatot követel a teljes rendezésig. A főgyűjtő megépült és a záportározó is, de itt is vannak kimaradt, elöntésveszélyes területek. Ráadásul a Duna magas vízállásánál csak átemeléssel tud a Dunába eljutni a Sulák vize, azonban az átemelő elavult, felújításra szorul. A Tározó utáni vasúttól a Dunáig a Vízügy kezelésében lévő árok pedig gondozatlan, eliszaposodott. 

Következő problémaként említhető, hogy az 1950-es években a bányászat miatt leszívott természetes vizek visszatöltődése zajlott az elmúlt években, és a karsztvizek a semmiből hirtelen törtek elő az azóta már teljesen beépített területeken is, állandó vagy ideiglenes forrásokat táplálva, amelyek közül vannak olyan árkok-patakok, amelyek rendezetlenül folynak telkeken és közterületeken keresztül. Sajnos fel kell készülnünk az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra, nem lesznek ritkák az elmúlt hónapokban tapasztalt özönvízszerű esőzések, amelyekre az új gyűjtők sincsenek méretezve, így külön elemzést igényel a tovább fejlesztés, hogyan oldhatja meg átirányítással, megosztott levezetéssel a hirtelen sok víz lefolyását. Természetesen további jelentős probléma az is, hogy a lakosok számos esetben, akár nem is tudatosan, de hozzájárulnak a probléma eszkalálódásához. Súlyos gondot okoz, hogy az udvarokat az elmúlt időszakban nagy százalékban térkövezik be úgy, hogy nem méretezik azt csapadék-összefolyásra, egyszerűen kivezetik a közterületekre. Ez is okozza a rendszer azonnali túlterheltségét, pedig a szabályok szerint az ingatlanoknak maguknak kellene a csapadékvizet elszikkasztani, tárolni, stb. Továbbá rengeteg árkot illegálisan betömnek parkolóhely létesítése céljából; sok helyen a csapadékot még mindig a szennyvízcsatorna hálózatba vezetik el, holott ez tilos, ami aztán a mélyebb részeken keverten önt el területeket; valamint, hogy nem mindenhol tartják megfelelően tisztán az árkokat. Végül pedig az is hozzájárul a helyzet súlyosságához, hogy a korábban épült érdi vízelvezető rendszer sok helyen már felújításra szorul. (Ezek többnyire 99 százalékban árkok, nem csővezeték). 

Megfelelő csapadékvíz-elvezetésre pedig igenis szükségünk van! Ez gátat szab ugyanis mind az úthálózat, mind a lakossági területek és nem utolsó sorban az ipari terület fejlődésének, de legfőképp megkárosítja a mindennapjainkat is. 

Érd városa az elmúlt években két jelentősebb összegű támogatást is elnyert a csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítéséhez. Ezeket felhasználva a jelentősebb főgyűjtők elkészültek a veszélyesebb területeken, azonban a munka folytatására már nem maradt több pénze Érdnek. Van egy dinamikus modelltervünk, amely képes megmutatni az elöntések helyét a különböző mértékű esőknél. Tehát a feladatot tudjuk tervezni. Sőt mai áron kb. 15 milliárd forintnyi elvezető rendszer meg is van már tervezve, de sajnos önerőből ezek megépítésére mi nem vagyunk képesek, különösen a gyorsuló áremelkedések mellett. Éppen ezért kerestük meg a tavalyi év folyamán az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Szeptemberben benyújtottuk a megfelelő dokumentumokkal, engedélyekkel, tanulmányokkal ellátott forrásemelés-kérési igényünket (az akkori árakon) a megfelelő szervekhez. 

Szükség van tehát arra, hogy a pár éve megkezdődött csapadékvíz-elvezető rendszer építési munkálatai tovább folytatódjanak. Amíg ez nem valósul meg, addig folyamatosan jelen kell lennünk, egyedi megoldásokkal és azonnali reagálásokkal kell válaszolnunk a felmerülő problémákra. 

Reméljük, kapunk forrást, és megépülhet egy városunk folyamatos fejlődéséhez méltó csapadékvíz-elvezető rendszer! 

Köszönöm továbbra is az ÉKFI dolgozóinak a fáradhatatlan és áldozatos munkát, Önöktől/Tőletek pedig türelmet kérek, mindenhol igyekszünk segíteni. A továbbiakban is kérem, írjanak, ha valahol nagy baj lenne, és elkélne a segítség!
 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email