Szinte valamennyi magyarországi település fejlődött 2014 óta, ám korántsem azonos ütemben – derül ki az Egyensúly Intézet 2026-os Településindexéből. A kutatás 3154 települést és Budapest 23 kerületét rangsorolta több mint 360 ezer statisztikai adat, illetve 53 különböző mutató alapján – olvasható a Telexen.
Az elemzés szerint egy település fejlődését leginkább a diplomások aránya és Budapest közelsége segíti. Érd ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen a fővárosi agglomeráció része, ugyanakkor éppen ez okozza egyik legnagyobb problémáját is.
Az Egyensúly Intézet arra figyelmeztet, hogy az agglomerációs településekre költöző, jellemzően magasabb jövedelmű és képzettebb lakosság számának növekedésével a helyi infrastruktúra gyakran nem tud lépést tartani. Az egészségügyi ellátás, az oktatás, a közlekedés, a kereskedelem és a szociális szolgáltatások túlterhelődhetnek. Ez Érden különösen ismerős jelenség:
a város lakossága az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodott, miközben az úthálózat, az intézményrendszer és több közszolgáltatás fejlesztése elmaradt a növekedés ütemétől.
A tanulmány szerint tehát önmagában a beköltözés és a kedvező társadalmi összetétel még nem garantálja a tartós fejlődést. Ha a szolgáltatások és az infrastruktúra nem bővül megfelelően, egy dinamikusan növekvő agglomerációs város akár vissza is csúszhat a fejlettségi rangsorban.
A Telex cikke Érdet a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban külön is megemlíti. A város több más önkormányzattal együtt idén tavasszal megtagadta az elvonás befizetését. A településvezetők azt szerették volna elérni, hogy az összegről már ne a leköszönő kormány rendelkezzen, és abban bíztak, hogy az új kabinet visszaadja az önkormányzatok pénzügyi önállóságát.
A kutatás arra is rámutat: a szolidaritási hozzájárulás több, gazdaságilag erős település relatív visszaeséséhez vezetett. Vagyis ezek a városok nem feltétlenül lettek szegényebbek vagy fejletlenebbek, de a jelentős állami elvonás miatt rosszabb helyre kerültek a települések versenyében.
