Minden, amit a szúnyoggyérítésről tudni érdemes

Minden, amit a szúnyoggyérítésről tudni érdemes

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Nemrég számoltunk be arról, hogy a városvezetés már tavaly átfogó társadalmi szemléletformáló kampánytervet dolgozott ki annak érdekében, hogy Érd 2027-re fokozatosan átálljon a kémiai szúnyoggyérítésről a biológiai védekezésre.

Május 19-én Csőzik László polgármester összehívta Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, Diósd és Százhalombatta vezetőit, hogy közösen találjanak ki valami mindenki számára értelmezhető és értékelhető megoldást a szúnyoginvázió visszaszorítása érdekében. A cél egy hosszú távon is fenntartható, összehangolt és lehetőség szerint vegyszermentes, vagyis kémiai helyett biológiai szúnyoggyérítési metódus kialakítása.

Miközben számos európai ország már a biológiai védekezést részesíti előnyben, itthon még mindig sok a félreértés a módszerek hatékonyságáról, környezeti hatásairól és egészségügyi kockázatairól.

A törökbálintiak létrehoztak egy úgynevezett szúnyogmonitoring oldalt, ahol rengeteg okosságot halmoztak fel, ennek alapján összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat: hogyan működik a biológiai szúnyoggyérítés, mi a gond a kémiai irtással, és mit tehetünk mi magunk azért, hogy kevesebb legyen a szúnyog a környezetünkben.

Mi az a biológiai szúnyoggyérítés?

A biológiai védekezés nem a már repülő szúnyogokat irtja, hanem a lárvákat pusztítja el még a fejlődésük korai szakaszában. A módszer célja, hogy a szúnyogok ne tudjanak kifejlett, csípő rovarrá válni.

Hogyan működik a biológiai védekezés?

A módszer egy természetes talajbaktérium, a Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) fehérjetoxinjait használja. Ezt a készítményt pangó vizekbe juttatják, ahol a szúnyoglárvák táplálkozás közben felveszik az anyagot, ami rövid időn belül elpusztítja őket.

Veszélyes-e a Bti az emberekre vagy az állatokra?

A jelenlegi szakmai álláspont szerint a Bti szelektíven hat: elsősorban szúnyoglárvákat és néhány rokon kétszárnyú rovart érint. Emberekre, háziállatokra, halakra, kétéltűekre és a legtöbb hasznos rovarra nagyon alacsony kockázatot jelent.

Miért tartják környezetbarátabbnak a biológiai módszert?

Mert célzottan a szúnyoglárvákat pusztítja, miközben nem károsítja jelentős mértékben a beporzó rovarokat és a természetes élővilágot. Nem szennyezi a talajt, és nem jár széles körű rovarpusztulással.

Mi a probléma a kémiai, ködösítéses irtással?

A melegködös permetezés során szintetikus piretroidokat – például deltametrint – juttatnak a levegőbe. Ezek nemcsak a szúnyogokat pusztítják el, hanem méheket, szitakötőket és más hasznos rovarokat is. A permet sokszor nem jut be a sűrű növényzet vagy a kertek védett részeibe, így a hatása korlátozott.

Igaz, hogy a kémiai irtás hosszú távon ronthat a helyzeten?

Igen, ezt nevezik sokan „bumeráng-hatásnak”. A vegyszerek a szúnyogok természetes ellenségeit – például ragadozó rovarokat és vízi élőlényeket – is pusztítják. A szúnyogok viszont gyorsabban regenerálódnak, így idővel még kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

Veszélyes lehet az emberre a ködösítés?

A piretroid típusú szerek idegrendszerre ható vegyületek. Egyes kutatások szerint tartós expozíció esetén kedvezőtlen hatásuk lehet a fejlődő idegrendszerre és a hormonrendszerre, ezért különösen gyermekek és várandósok esetében javasolt az óvatosság.

Mit mondanak az európai trendek?

Nyugat-Európa számos országában egyre inkább a biológiai és környezetkímélő megoldásokat részesítik előnyben. Több helyen erősen korlátozzák a kémiai permetezést, különösen közterületeken és lakott környezetben.

Mennyire hatékony a biológiai védekezés?

Németország egyes térségeiben, például a Rajna-völgyben évtizedek óta alkalmaznak Bti-alapú rendszereket, amelyek több mint 90 százalékkal csökkentették a szúnyogártalmat.

Miért fontos a folyamatos monitorozás?

A szakemberek csapdákkal és terepi megfigyelésekkel követik a szúnyogok számát és fajösszetételét. Laboratóriumi vizsgálatokkal azt is ellenőrizhetik, hogy hordoznak-e veszélyes vírusokat. Ez segít időben reagálni a járványügyi kockázatokra.

Miért nem elég csak az utcai permetezés?

A szúnyogok jelentős része magánkertekben, ereszcsatornákban, hordókban vagy kisebb pangóvizes helyeken fejlődik ki. A ködösítés ezekhez sokszor el sem jut, ezért a lakossági együttműködés kulcsfontosságú.

Mit tehetünk otthon a szúnyogok ellen?

  1. Alkalmazzuk a „10 perces szabályt”

Hetente egyszer nézzük át a kertet, udvart vagy erkélyt, és keressük a pangó vizeket.

  1. Fedjük le az esővízgyűjtőket

A hordókat és tartályokat szúnyoghálóval vagy zárt fedéllel érdemes lefedni.

  1. Ürítsük ki a kisebb vízgyűjtőket

Virágcserép-alátétek, vödrök, játékok vagy gumiabroncsok is ideális tenyészőhelyek lehetnek.

  1. Tisztítsuk az ereszcsatornákat

Az eldugult ereszekben megálló víz gyakori szúnyogbölcső.

  1. Használjunk biológiai tablettát

Ha a vizet nem lehet eltávolítani vagy lefedni, Bti-alapú tabletta is használható. Ezek a készítmények a szúnyoglárvákat célozzák, miközben a halakra, madarakra és más állatokra biztonságosak.

fotó: Freepik / ÉrdMost archív

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email