Gyümölcsfákat és termő bokrokat, illetve magaságyásokban fűszer- és gyógynövénykertet is ültettek az URBIO BAUHAUS projekt részeként a Klímapark egy eddig „parlagon” heverő szegletében.

Bitskey Katával, az ÉrdKöVE elnökével, Domokos Balázs építészmérnökkel, Csőzik László polgármesterrel, Harmat Ákos alpolgármesterrel és Szabó-Nagy László helyi képviselővel jártuk be a területet.

A közösségi kert nemcsak látványában, hanem szemléletében is a jövőbe mutat. A terület azonban első ránézésre sem könnyű terep – szó szerint.

„Itt nincs klasszikus talaj” – mutat rá Domokos Balázs kertészmérnök. A felszín alatt néhány centivel már tömör mészkő húzódik, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a hagyományos ültetést. A fák helyét ezért gépekkel, törőfejjel vájták ki, az ágyásokba pedig mesterségesen kialakított, 40–50 centis termőközeg került. A magaságyások így nemcsak praktikusak, hanem szinte elengedhetetlenek is ezen a területen.

A kert növényeit tudatosan válogatták: többségük szárazságtűrő faj, amelyek kevesebb csapadékkal is boldogulnak. Ugyanakkor az emelt ágyások fokozottan ki vannak téve a nap és a szél szárító hatásának, így az öntözésről teljesen itt sem lehet lemondani. Nemsokára elkészül a kerti csap is.

A kert fenntartása közösségi alapon működik majd: a környék lakói, a parkot használók, civil szervezetek, kertészeti szakemberek és a Városgazda munkatársai közösen gondozzák a területet. A látogatókat információs táblák segítik majd, amelyeken rövidesen minden fontos tudnivaló megjelenik a növényekről és a kert működéséről.

„Nem az volt a szempont, hogy mindenki paradicsomot vagy paprikát termesszen” – hangzik el a bejáráson. Ehelyett a park inkább bemutatótérként működik: ehető növények, őshonos gyümölcsfák és ellenálló, vegyes ültetések jelennek meg, a „tündérkert” szemléletét követve. Ezek a régi, hazai fajták talán kevésbé mutatósak, mint az áruházak kínálata, de ízük gazdagabb, és jóval kevesebb gondozást igényelnek.

A biodiverzitás kulcsszerepet kap: a természetben sem monokultúrák léteznek, hanem egymást segítő növénytársulások. A klímapark ezt a mintát próbálja újraértelmezni – modern, „divatos köntösben”. Minden magaságyás más és más kialakítású, ezzel is inspirációt adva az otthoni kertészkedéshez.

A projekt mögött tudományos megoldások is állnak. Az ültetés során vízmegtartó anyagot (Zeba) kevertek a talajba, amely kukoricakeményítő alapú, és képes nagy mennyiségű nedvességet raktározni. Emellett mikorrhiza gombákat is alkalmaztak: ezek a gyökerekkel szimbiózisban élve segítik a növényeket a víz és a tápanyagok hatékonyabb felvételében – különösen fontos ez egy ilyen száraz, talajszegény környezetben.

A Klímapark háromhektáros területén már most is jelentős a faállomány, bár a szakemberek szerint még van tér a fejlesztésre. A korábban telepített fenyvesek például egyre kevésbé érzik jól magukat a megváltozott klímában: a csökkenő páratartalom és a légköri aszály miatt legyengülnek, és könnyebben támadják meg őket kórokozók. Ma már nem telepítenének ilyen fajokat – a jövő inkább az alkalmazkodóbb, ellenállóbb növényeké.

A közösségi kert így nemcsak egy új zöldfelület, hanem szemléletformáló tér is: bemutatja, hogyan lehet a városi környezetben, szélsőséges adottságok között is fenntarthatóan gondolkodni. A hivatalos megnyitót május 9-re tervezik, addig még zajlanak az utolsó simítások – füvesítés, öntözés kialakítása, további növények telepítése.

A Klímapark új része egyszerre kísérlet és tanulótér: arra keresi a választ, hogyan lehet a klímaváltozás kihívásaira helyben, közösségi módon reagálni. És talán arra is, hogy milyen lesz a jövő kertje Érden. A projekt nemcsak épít, hanem tanít is. A szakemberek célja, hogy átadják azt a tudást, amelyet bárki hazavihet, és akár a saját kertjében is alkalmazhat.

Ennek jegyében május 16-án, 9 és 12 óra között nyílt programra várják az érdeklődőket a Darukezelő utcai Klímaparkba. A helyszínen ott lesz a park egyik megálmodója, Domokos Balázs kertészmérnök is, aki személyesen válaszol a kérdésekre.