Az év eleje a tervezés és az előző év lezárásának időszaka. Nem meglepő hát, hogy a testület februári ülése a 2025-ös évvel kapcsolatos beszámolók elfogadásával kezdődött, majd áttértek az idei év tervezésére: a legnagyobb falat a 2026-os költségvetésre vonatkozó rendeletalkotási javaslat volt.

Az előterjesztés hangsúlyozza: az idei évi költségvetési tervezést alapvetően meghatározta az a körülmény, hogy sem a normatíva, sem a helyi adóbevételek vonatkozásában nem számolhat a város olyan  többletbevétellel, amihez nem kapcsolódik kötelezően tervezendő kiadási tétel is. Ezért arra törekedtek, hogy a kiadásokat a tavalyi szinten tervezzék.

A szűkös pénzügyi lehetőségekre tekintettel a beterjesztett javaslat jóval kevesebb forrást tartalmaz az önként vállalt feladatok teljesítésére. A civil szervezetek, sportegyesületek támogatása, a polgármesteri keret és a közösségi költségvetés kerete nem szerepel az anyagban.

„Ez a költségvetés fapados, tehát önkét vállalt feladat alig-alig van benne. Olyan, mint egy fenyőfa, amit majd az év során, ha a szükséges fordulatok megtörténnek, fel tudunk díszíteni akár egy jó kis karácsonyfává” – fogalmazott  bevezetőjében Csőzik László polgármester, aki elmondta azt is: ha abból indulunk ki, hogy mire van biztos bevétel, akkor a hiány körülbelül 1,7 milliárd forint.

A városvezető biztos benne, hogy a tavalyihoz hasonlóan szigorú takarékoskodás mellett ezt ledolgozzák az idei év végére, de ha nem érkezik több forrás, nehéz év elé néz a város.

„Ami pozitívum, hogy a politika valamennyi szereplője ráeszmélt arra, hogy az önkormányzatok mint államháztartási  alrendszerképző tényezők nagyon rossz helyzetben vannak.

A legtöbb város számára a lét a tét, illetve a működés maga a tét.

A költségvetésben arra összpontosítunk, hogy alapszinten el tudjuk látni a kötelező feladatainkat, és ahogy megyünk tovább, előre az időben, úgy remélhetőleg tágulnak a lehetőségek.  Erre azonban semmilyen garancia nincs” – hangsúlyozta a városvezető.

Csőzik László utalt rá, hogy nyilván sokan kifogásolják és hiányolják majd az önként vállalt feladatok közül a jelentősebb sporttámogatásokat, a különféle keretek megnyitását. Az, hogy a költségvetésben most nem szerepelnek, az egy jajkiáltás is kifelé:

„Ez nemcsak egy realisztikus költségvetés, hanem jajkiáltás is: nem normális az, hogy így kell működnie egy városnak. Hogy 612 millió forintos szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli azt az Érdet, amelyik bőven rászorulna a kormányzat szolidaritására.”

Ami a szolidaritási hozzájárulást illeti, 2021 óta már több mint 1,3 milliárd forintot fizetett be Érd az államkasszába ezen a jogcímen. 2025-ben 520 millió forint volt, idén, ahogy Csőzik László is említette, ez az összeg már 612 millió forint lesz.  A városvezetés egyébként nem érti, miért nő ez az összeg, hiszen a cégek jelzései alapján az iparűzési adóbevétel várhatóan nem emelkedik, hanem inkább stagnálni fog. 

Van-e remény, hogy a helyzet jobb lesz? A polgármester úgy fogalmazott: ha áprilisban kormányváltás lesz, attól még nem jön el hirtelen a Kánaán, hiszen üres államkassza vár az új kormányzatra, de ő annak is örülne, ha bizonyos összegekkel megsegítenék a várost.

„Szoktam mondani felfelé, hogy nekünk a morzsák is elegendőek ahhoz, hogy túléljünk” – hangsúlyozta, hozzátéve: ha a szolidaritási hozzájárulás érdemben csökkenne, illetve rendkívüli támogatást ítélnének meg Érdnek, valamint a köztisztviselők 15 százalékos béremelésének a fedezetét is megkapnák, akkor nyár közepétől új pályára tudna állni a város: lenne szufla kulturális programokra, be tudnák indítani újra a sporttámogatások rendszerét, és az  aszfaltozások is érdemben megindulnának.

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2026. évi költségvetéséséről szóló rendeletalkotási javaslatot teljes terjedelmében megtalálják olvasóink az önkormányzat oldalán.

Tudósításunkat folytatjuk.