botermo_sebok

Így vált néhány év alatt az üres érdi telek igazi paradicsommá

botermo_sebok

Így vált néhány év alatt az üres érdi telek igazi paradicsommá

A Bőtermő Érdi Konyhakert kategória nyertesénél, a Weinberger-családnál jártunk.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A Virágzó Érdi Porta pályázat nyerteseit október elsején hirdették ki. Az ÉrdMost minden kategória első helyezettjét bemutatja, egyrészt azért, hogy olvasóink is gyönyörködhessenek a szebbnél szebb érdi kertekben, másrészt pedig a jó gyakorlatok miatt – hisszük, hogy érdemes tanulnunk egymástól a fenntartható kertek kialakítása és művelés terén. 

Elsőként a Bőtermő Érdi Konyhakert kategória nyerteséhez látogattunk el. 

Sebők Anna és férje, Weinberger Károly 2021 nyarán költöztek Érdre a két kicsi gyerekükkel. „Teljesen üres volt a telek, egy fa, egy bokor nem volt. Apukám meg a férjem rotációs kapával végigment rajta, teli volt kövekkel, sziklákkal” – emlékezett vissza Anna a kezdeti időkre.

Ilyen volt a kert 2021-ben…

Szó szerint a nulláról kezdték, és mindent a saját két kezükkel végeztek, családi segítséggel. Magaságyást alakítottak ki, pergolát építettek, gyümölcsfákat hoztak, szőlőlugast telepítettek, levendulával, fűszernövényekkel ültették be a terasz környékét.

…és ilyen most, 2025-ben.

És ami a legjobb, a munkából a gyerekek is kivették, illetve kiveszik a részüket, méghozzá örömmel. Ültetnek, gyomlálnak, és persze szedegetik a gyümölcsöt, paradicsomot.

Károly és Anna

„Már tavaly is szerettünk volna indulni a Virágzó Érdi Porta pályázaton, de lecsúsztunk róla. Idén viszont neveztünk, a Bőtermő Érdi Konyhakert kategóriában, és nagyon büszkék vagyunk, hogy nyertünk” – mondta mosolyogva Anna, aki férjével együtt nemcsak a kert gyümölcseit mutatta meg nekünk, hanem azokat a megoldásokat is, amelyek mind a fenntarthatóságot, a környezet védelmét segítik elő.

Az öntözővizet például hordóból veszik. Az összes eresz alá elhelyeztek egy-egy tárolót, és alig kellett rásegíteni vezetékes vízzel, pedig aszályos volt ez a nyár.

Kiépítettek egy víztakarékos csepegtetőrendszert is, a kert sarkába pedig komposztálót telepítettek, így a nyesedék sem megy kárba: lehet vele mulcsozni, illetve feltölteni a magaságyást.

A füvet, bokrokat, fákat szépen rendben tartják, metszik, és amit szükséges, permeteznek is, környezetkímélő szerekkel. A fiatal fák már termőre fordultak, idén lett alma és szilva is.

A fák szomszédságában kialakítottak egy méhlegelőt, amit egy vékony kötéllel kerítettek el. A kötélről lógó pici díszeket a gyerekek készítették, vasalható gyöngyökből – ezek a méhecskék vidámmá varázsolják ezt a pár négyzetméteres területet.

A méhlegelőn nagyon szép, tarka virágok nyílnak, és még most, októberben is üde színfoltként hatnak. Jó szórakozás megfigyelni a gyerekekkel a  leveleken, virágokon hintázó rovarokat.

A méhlegelőtől nem messze van egy bogárhotel is. Ahogy képünkön látható, pár lécből, spárgából és egy kerítésdarabból mi magunk is könnyűszerrel készíthetünk rovarszállót. A gyerekek is értékelni fogják, főleg, ha együtt rakjuk tele tobozzal, szalmatörekkel, ágacskákkal.

A kert másik végében madárfürdőt állítottak fel a szülők. Ez főként nyáron hatalmas szolgálatot tesz a kert madarainak: van hol inniuk, felfrissülniük. De térjünk vissza az állatvilágról a növényekre, hiszen még bőven van miről mesélni, a kert sok meglepetést tartogat.

Bár itt minden növényt újonnan ültettek, akadnak azért régi tövek is, amelyeket gondos kezek emeltek ki a szülők, nagyszülők kertjéből.  „A szedret Kőszegről hoztam a nagymamámtól, a ribizlik Harkáról, apukámtól érkeztek, a málnák Pilisjászfaluról, a feleségem szüleitől” – mutatott végig a bogyósokon Károly.

Bár a kert most már őszies arcát mutatja, még mindig nagyon gyümölcs érik és virág virít. De télen sem lesz teljesen csupasz, és nem csak az örökzöldek miatt, hanem a mert a család színes kövekkel díszítette a sétányokat, illetve kaspókat. Ugye, mennyire más így?

A kilenc, valamint a hat és fél éves gyerekek mindenből kiveszik a részüket: amint tehetik, jönnek ki a kertbe, játszanak, kertészkednek. A kicsi nagyon büszke a mézvirágára, amit ő kapott, ő ültetett, és ami már szépen szaporodik a kertben. Legutóbb egy  hegyi fűzt ültettek: ezt már a Virágzó Érdi Porta pályázat nyereményéből vették.

Elsétáltunk a fűszernövények sora mellett is. Több levendulabokor (a ritka fehér fajta is), illetve rozmaring szegélyezi a járdát. Károly visszavágta már őket, csak egy későn virágzó levendulát hagyott meg, mivel szappant szeretnének belőle készíteni.

A fűszernövények természetesen nemcsak díszítik a kertet, hanem be is takarítják őket. A levágott ágacskákat egy hálóban szárítják a szellős, de fedett teraszon. Ha teljesen kiszáradtak, elmorzsolják.

A terasz tartogat egyéb meglepetéseket is: korlátján nem muskátlik, hanem eprek nőnek, és szépen teremtek nyáron a tövek. Köztük pár  paradicsom is elfért. Képünkön látható: viszonylag kis helyen is lehet gyümölcsöt, zöldséget termeszteni, akár egy erkélyen is.

Látszik, hogy a család  minden helyet kihasznál, és szeretnek kísérletezni, hogy melyik növény hol érzi magát legjobban. Az egyik sarokban növögető pálma mellett például zöldparadicsom magasodik a kerítés fölé. Jól megférnek egymással.

A virágágyásban is megbújik pár zöldség: az egynyáriak mellett például hagyma zöldell. Első hallásra furán hathat, de egyáltalán nem néz ki rosszul, sőt, a petúnia kerek tölcsérei mellett nagyon jól mutatnak a hosszú, sötétzöld levelek.

A kocsibeálló sem maradt „parlagon”, faoszlopaira szőlő fut fel. Nem helyigényes, de kellemesen árnyékol és már most sokat terem. Látszik, hogy lakói sokat dolgoznak a kert építésén, szépítésén, és mindig vannak további terveik. Most egy kültéri kemencét telepítenek: Anna nagyon szeret sütni-főzni, így nagyon örül a lehetőségnek.

És persze terveik közt szerepel az is, hogy jövőre ismét indulnak a Virágzó Érdi Porta pályázaton. Hogy melyik kategóriában? Hát mindegyikben! – vágta rá nevetve vendéglátónk.

Nekünk pedig nem marad más hátra, mint hogy további jó kertészkedést, sok szabadtéri örömöt és a jövőre is sikeres pályázást kívánjunk.

Fotó: Nagy Balázs

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email