Bármilyen rossz anyagi helyzetben legyen a város, bármennyire sújtanak minket az elvonások, az idősügyi programokra szánt forrást nem csökkenti a városvezetés – mondta az ÉrdMostnak Szűcs Gábor alpolgármester.

Az Idősügyi Tanács elnökével az érdi nyugdíjaskluboknak és -otthonoknak szervezett lecsófőző fesztiválon beszélgettünk.

Szűcs Gábor elmondta: 2019 óta közel ötszörösére emelték a tanács költségvetését. Tízmillió forintot osztanak szét évente a nyugdíjasklubok között programjaik és működésük finanszírozására, és ugyanennyit kap az Idősügyi Tanács városi szenior programokra.

Ide tartoznak az Idősen, aktívan Érden rendezvények, az idősek napi és karácsonyi programok, valamint a már említett lecsófőző fesztivál is.

„Tízezer nyugdíjas él Érden. Ezeknek a rendezvényeknek köszönhetően kapcsolatok jönnek létre, felpezsdül a klubélet, a nyugdíjasok pedig közösségben érezhetik magukat.

A közösségek építését és támogatását pedig kiemelten fontosnak tartja a város vezetése, és a jövőben is támogatni kívánja” – hangsúlyozta Szűcs Gábor.

Ez már a nyolcadik alkalom, hogy Érd Város Idősügyi Tanácsa és a Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár megrendezte a lecsófőző fesztivált.

Idén először nem verseny, hanem tényleg fesztivál formájában zajlott a sokak által már nagyon várt esemény.

Korábban zsűrizték és díjjal, oklevéllel ismerték el a legkülönlegesebb változatokat, de idén az Idősügyi Tanács úgy döntött, hogy nem választanak győztest.

Ismerkedjenek, barátkozzanak és főképp kóstolgassanak a jelenlévők, és döntse el ki-ki maga, hogy neki melyik ízlett a legjobban.

Persze, akik rendszeresen értek el valamilyen helyezést a lecsófőző fesztiválon, most sajnálkoztak egy kicsit, hogy nem vihetnek haza újabb elismerést.

Másoknak viszont pont az tetszett, hogy nem a megmérettetés kedvéért, hanem saját örömükre főzhettek. Nem véletlen az sem, hogy idén – mint Szűcs Ágnes idősügyi referenstől megtudtuk – közel ötszázan jöttek el a fesztiválra.

Nyugdíjasklubok és -otthonok lakói készülődtek már napok óta a nagy alkalomra, hiszen a város által biztosított kenyér, vöröshagyma, zöldpaprika és paradicsom mellett a tizennégy csapatnak kellett biztosítania a bográcsba valókat.

Persze a nyugdíjasklubok, idősotthonok süteményekkel, sós rágcsálnivalókkal is készültek.

Ahány bogrács, annyiféle lecsó készült: volt, ahol a hagyományosra esküdtek, máshol tarhonyával vagy babbal, esetleg többféle kolbásszal, szalonnával készítették. De milyen az igazi érdi lecsó?

„Ötven éve élek Érden, de olyannal, hogy érdi lecsó, még nem találkoztam. Szóval ennek nincs helyi hagyománya, mindenki a saját ízlése szerint csinálja” – mondta kérdésünkre egy idős asszony. A többiek is a fejüket rázták: a lecsó nem egy tájjellegű étel, nincs érdi változata.

Talán nem is baj – így lesz az érdi lecsófesztivál minden évben újszerű.

A városi idősotthon lakói például minden évben kísérletezgetnek: tavaly kapros-túrós galuskával csinálták, idén a már majdnem elkészült lecsóhoz zúdítottak egy nagy adag főtt babot. Kicsit tartottak az eredménytől, de nem kellett volna – igazán finom íze lett a babos lecsónak.

Ahogy a tarhonyás változat is nagyon jól sikerült. Ezt a Tusculanum Nyugdíjasklub főzte.

Mint a főszakácstól megtudtam, általában nokedlivel készítik, aminek még nagyobb sikere van, idén azonban a tagok a tarhonyára voksoltak. Sebaj, legalább nem a tavalyi ízek köszönnek vissza.

„Nézze, mi minden van ebben a lecsóban” – mutatott a Volán Nyugdíjasklub egyik tagja a hatalmas kondérban pirosló ételre, amit többféle kolbász, debreceni és szalonna is sűrített, ízesített.

Ők egy kicsivel több paradicsomot tettek bele, megint máshol pedig  ragaszkodtak az eredeti recepthez. Bárhogy is, a kondérokban a fesztivál végére semmi sem maradt.

Bizony, volt mit lemozogniuk az időseknek. A napot meridiántornával kezdték, majd ebéd után jöhetett a tánc: korukat meghazudtoló fürgeséggel és életkedvvel ropták a napsütésben, a Molnár István által játszott örökzöld slágerekre.

Megmutatták, hogy mulatni éppúgy tudnak még, mint finomakat főzni és nagyokat nevetni.