Ahogy arról annak idején hírt adtunk, az érdi közgyűlés még 2023 decemberében döntött az úgynevezett közösségi költségvetés bevezetéséről. Ennek, a Magyarországon egyébként már évtizedek óta létező megoldásnak a célja, hogy az emberek közvetlenül dönthessenek a saját, szűkebb lakókörnyezetük fejlesztéséről, azaz ne pusztán a választott képviselőkön keresztül gyakorolják a demokrácia intézményét.
Helyezzünk ki például közterületre egy padot, ültessünk mellé virágot, és máris gazdagabbak leszünk egy kellemes terecskével. De akár egy új városszéli fogadótáblára is tehetünk javaslatot. Kérhetjük hátrányos helyzetű közösségek megsegítését, illetve digitális fejlesztések megvalósítását is.
A lényeg, hogy javaslatunk közérdekű legyen, megvalósítása minőségi változást hozzon létre, legyen megoldható egyszeri beruházással, és ne igényeljen folyamatos ráfordítást, fogalmaztunk korábbi cikkünkben azzal kapcsolatban, hogy hogyan is érdemes tekintenünk erre a lehetőségre.
A képviselők 2024 januárjában fogadták el az erről szóló előterjesztést, így akkor derült ki az is, hogy a közösségi költségvetés éves keretösszege 120 millió forint lesz. Ezt követően elindult a program kampánya, majd több fordulót követően – amelyekről szintén beszámoltunk, például ITT vagy ITT – kiválasztották és szavazásra bocsátottak 42 ötletet.
Mostanáig ez a tavaly novemberi aktus volt az utolsó, amiről a közösségi költségvetés kapcsán be tudtunk számolni. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a választást követően átalakult a feladatot koordináló csapat, másrészt az érdi önkormányzat időközben bizonytalanná vált anyagi helyzete sem engedte meg, hogy a kezdeményezést napirenden tartsák.
Miután a kormány Érd esetében csaknem megduplázta a helyi adó elvonásának mértékét, az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás összegét, plusz elvette és külön alapba helyezte az önkormányzatok iparűzési adótöbbletét, kétséges volt, hogy lesz-e egyáltalán forrás a megvalósításra. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzatoknak járó állami normatíva számairól is keveset lehetett tudni idén január végéig. Márpedig ezen számok alapján alkotják meg a települések a költségvetésüket, azaz, hogy idén mire, mennyi jut.
Ráadásul a felsőbb előírások, jogszabályok igen szigorúak: az önkormányzatok nem készíthetnek „mínuszos költségvetést”, magyarán nem tervezhetnek be több kiadást annál, mint amennyi a bevételük. Azaz nem lehetett rész a közösségi költségvetés egyetlen eleme sem a 2025-ös érdi büdzsének mindaddig, amíg ki nem derült, mennyi bevétele kesz a városnak ebben az esztendőben.
„A kormány az utolsó percben adta meg a mérőszámokat, amelyek alapján számolni lehetett. Nem ismertük a normatív támogatások mennyiségét, az iparűzési, szolidaritási adó elvonások mértékét. Az első negyedév végére derült ki, hogy egyáltalán merre tudunk továbbindulni. Ezért egy kicsit belassult a folyamat, de most ott tartunk, hogy kialakult a sorrend, és ennek mentén próbálunk meg haladni, hogy melyek, azok, amik megvalósíthatóak“
– árulta el az ÉrdMostnak Harmat Ákos alpolgármester, a közösségi költségvetés egyik újonnan megbízott felelőse, akitől azt is megtudtuk, hogy melyek azok az ötletek a fentebb emlegetett 42 közül, amelyek a legtöbb szavazatot kapták a lakossági szavazáson. Íme:
- Sebességmérő kamera a Szövő utcában
- Játszótér és futópark a madárneves utcák környékén
- Kreszpark a Papi földeken
- Meseösvény és erdei játszótér
- Kóbor állatok ivartalanítása
- Ivókutak kialakítása
Érdemes tudni, hogy ezek és az összes többi javaslat, illetve azok részletes leírásai is megtalálhatóak a közösségi költségvetés apropóján létrehozott online felületen, IDE KATTINTVA.
Harmat Ákos elmondta, az elképzelések közt számos olyan is van, amiket akár más pályázókkal közösen, azaz más pénzek bevonásával is meg lehetne valósítani, így ezek valószínűleg hamarabb el is készülhetnek. Példaként a Szövő utcai kamerát, valamint a játszótereket említette. Előbbihez a Versenyképes Járások Program, míg utóbbihoz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz forrásait szeretnék segítségül hívni.
Ismeretes, a Versenyképes Járások Program az az alap, amibe a járáshoz tartozó településektől elvont iparűzési adótöbbletet „tölti be” a kormány, és amit aztán a települések miniszteri jóváhagyással visszapályázhatnak. Ide adta be Érd a sebességmérő kamerák telepítésének pályázatát.
A TOP Plusz pedig az a keret – összesen 4,5 milliárd forint – ami a hét éves EU-s büdzséből – szintén pályázatok útján – jár Érdnek. Amúgy a TOP Pluszba beadandó pályázatokról a térség polgármesterei május 5-én hoztak döntést a vármegyei önkormányzat fideszes elnökét, Szabó Istvánt és a megyei kormánymegbízottat, főispánt, Tarnai Richárdot is bevonva.
Harmat Ákos általánosságban hozzátette, a projektek többségét újra át kell vizsgálni, ki kell a részleteket dolgozni, miközben azt is látni kell, hogy bármilyen fontosak, hasznosak a közösségi költségvetés apropóján felmerülő tervek, a bürokrácia sokszor igencsak belassíthatja a folyamatot.
Elég megnézni Budapestet, ahol a győztes ötletek kihirdetésétől átlagosan 621 nap, azaz 1 év és 9 hónap telt el a megvalósításig, de volt olyan is, amikor 3 év kellett ahhoz, hogy a gondolat formát öltsön, hangsúlyozta az alpolgármester.
Mindenesetre az érintettek most ismét életet leheltek a kezdeményezésbe, amelynek fejleményeiről természetesen a továbbiakban is beszámolunk.
