Ha sokunknak nem is, a mezőgazdasági kultúráknak hiányzott a hideg, a hó, hiszen az enyhe idő kedvez a kártevők és kórokozók áttelelésének– sokat cikkeztek erről a korábbi években, és az év elején is. Makay Miklóst, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. Elvira majori telepvezetőjét kérdeztük, kell-e a hó, a csapadék, a hideg, és ha igen, miért. „A csapadék mindig elfér. Tavaly 500 milliméternyi hullott – az átlagos 550-600 helyett –, és nagyobb eső csak októberben volt, addig nagyon száraz volt az év, legalábbis nálunk. Minden mélyen gyökerező növénynek jól jön most a nedvesség, akár hó, akár eső formájában. A hó azért optimális, mert lassan, hosszan szívódik be a földbe, és átnedvesíti a talajt. Azt, hogy a kórokozók szempontjából milyen lesz az idei tél, még nem tudjuk megmondani, ilyesmit prognosztizálni nem lehet. Egy biztos: a téli hidegre, mínuszokra ugyanúgy szükségük van a temperált égövű növényeknek, mint a csapadékra. Előbbivel általában nem szokott gond lenni, a szükséges hideghatás minden évben megvan, az idei télen is meglesz. A növények a mély nyugalmi állapotot nem hagyták még el, de a nappalok hosszabbodásával fennállhat majd ez a veszély. Ha a meleg hatására bizonyos növényeknél elindul a keringés, a nagyobb fagyok kárt tehetnek bennük. Tavaly például a késői tavaszi fagyok elvitték a sárgabaracktermést” – mondta Makay Miklós, hozzátéve, márciusban még -4, -5 fokig bírják a növények, áprilisban már -3 fok is nagy kárt okozhat.

Kapuvári Tamás okleveles agármérnök úgy látja, hogy a tél eleji enyhe idő miatt a rügyek sokkal duzzadtabbak, mint kéne, de ez évek óta így van. Tapasztalatai szerint november közepétől december végéig több csapadék hullott, mint 2019. hasonló időszakában, így a talaj természetes vízkészlete jobban fel van töltődve, mint tavaly ilyenkor. Kapuvári Tamást arról is kérdeztük, milyen teendőkre lesz szükség a kiskertekben, ha az esetleges enyhe időjárás miatt elszaporodnak a kártevők. „Az őszi lemosó permetezéssel gyéríthettük az áttelelő kórokozókat. Ha lenne rendes telünk, mínusz húsz fok két hétig, az rásegítene erre. Hogy milyen lesz a január második fele, illetve a február közepéig tartó időszak, azt nyilván nem tudjuk, de semmiképp sem lehet mondani, hogy enyhe tél után permetezzünk többet, mert akkor a vegyszert fogjuk enni a terméssel. Ráadásul anyagilag sem éri meg. A kiskerttulajdonosoknak, akiknek pár gyümölcsfájuk van, annyira nem számít, hogy enyhébb vagy keményebb a tél, legfeljebb a kényesebb növényeiket – például fügét – kell megvédeniük a keményebb fagyoktól.”

Az utaknak sem mindegy, mennyi hó, eső hullik egy télen. Az ÉKFI vezetője, Somogyi Tamás elmondta: a hó kevésbé kátyúsítja a murvás utakat, mint az eső. Persze, egyes munkálatoknak kifejezetten jót tesz a fagypont feletti hőmérséklet: míg be nem köszöntött a nagyobb hideg, és tartósan enyhe volt az idő, minden árkot ellenőriztek, átnéztek. Ami az útjavítást illeti, a téli időszakban a kátyúk ideiglenes javítására hidegaszfaltot használnak az ÉKFI szakemberei; ez a keverék ilyenkor is megfelelő fedést biztosít, és előnye, hogy elkészültét követően azonnal terhelhető, érdekessége pedig, hogy minél nagyobb forgalomnak van kitéve, annál tömörebb, szilárdabb lesz. „Ezek a munkálatok január elején kezdődtek el azokon a helyszíneken, melyeket előzetesen bejelentettek hozzánk. Az ÉKFI is felméri az érintett útvonalakat és azon helyszíneket, ahol ilyen javításra szükség van. A munkálatokra hatással van az időjárás: hidegaszfaltozás nem végezhető például esős napokon. Hideg időben perzselővel melegítjük fel az aszfaltot, ezzel érjük el a bedolgozási hőmérsékletet.”