A városatyák ugyan csak alig tíz napirendi pontot tárgyaltak a képviselő-testület utolsó rendes őszi ülésén, hosszas viták alakultak ki egy-egy előterjesztés körül, és több igen fontos témáról is beszéltek a képviselők.

Ilyen például Érd vízellátása. Manapság, mikor a hosszú, forró nyarakon több helyen csökken a nyomás, és egyes településeken locsolási tilalmat rendelnek el, egyáltalán nem mindegy, honnan és mennyi ivóvízhez jut Érd.

A téma azért merült fel ezen az őszi, esős délelőttön, mert egy biatorbágyi cég megvásárolt Érd külterületén pár ingatlant, ahol logisztikai parkot kíván építeni. Ez igen előnyös volna Érdre nézve, csakhogy az ingatlanok a Duna-parti vízbázisnál vannak, ahol tizenegy, nem működő kút található, termelésüket minőségi problémák miatt közel negyed évszázada leállították. Most azonban ismét reflektorfénybe kerültek, ugyanis ha a biatorbágyi cég terve megvalósulna, ebből a tizenegy nem működő kútból öt megszűnne.

A beruházó cég befizetne 50 millió forintot az önkormányzat városfejlesztési, 50-et pedig a vízügyi építési alapjába, amiből víziközmű-beruházásokat finanszírozhatna a település. Ezek nem a megmaradó kutakat érintenék, mivel innen gazdaságosan nem lehet pénzt kinyerni.

Csőzik László elmondta: Érd és térsége 70-80 százalékban a Csepel-szigetről kapja a vizet, a Duna alatti vezetéken. A legoptimálisabb még egy vezeték kialakítása lenne, ami körülbelül 2 milliárd forintba kerülne. Érd problémája azonban akkor oldódhat majd meg, ha városunk Ercsiből is ivóvízhez jut majd, Biatorbágyot pedig sikerül leválasztani az érdi rendszerről, továbbá Törökbálint Budaörsön keresztül kap egy nyomóvezetéket. Ezek a beruházások mind nagyon sokat segítenének – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: további potenciálokat lehetne feltárni még a sasvárosi vízbázison is.

Megemlítette továbbá, hogy az ÉTV elkészített egy vízműhálózati fejlesztési koncepciót, ami nagyon jó irányokat körvonalaz.

Tetlák Örs független képviselő úgy vélekedett, hogy hiba volna a nem működő kutakat feladni a Duna mentén „azért, mert egy beruházó azt kéri”.  Hiányolta az itt létesíteni kívánt logisztikai park környezethasználati engedélyét is, és kérte: zárják ki, hogy a fent említett ötven plusz ötven millió forintból az ipari park kiszolgálására alkalmas vízi közművek létesüljenek.

Csőzik László rábólintott a határozati javaslat kiegészítésére. Hozzátette: folyamatosan jelzik a cég felé a környezetvédelmi elvárásaikat. Arra törekednek, hogy ne költözzön olyan cég Érdre, ami a helyieknek bosszúságot okozhat, nem fejleszti a helyi gazdaságot és nem veszi figyelembe a helyi környezetvédelmi szempontokat.

Simó Károly (Fidesz-KDNP) felvetette: vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy napelemparkot létesítsenek a régi kutak mellett. A park a közelben lévő vízmű energiaellátását szolgálná. Ezt a javaslatot is befogadták.

Sok napirendi pontot vita nélkül tárgyaltak meg, például azt az előterjesztést, hogy a Csalogány utcában játszótér létesüljön a jövőben, módosították a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény Alapító okiratát, és abban is egyetértettek a képviselők, hogy a megszűnő Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás szelektív hulladékgyűjtő járműveit és eszközeit a város térítésmentesen tulajdonába vegye. Elfogadták az önkormányzati óvodák tavalyi nevelési évre vonatkozó szakmai beszámolóját, és jóváhagyták az idei nevelési évre vonatkozó munkatervet is.

Az előterjesztések után következtek a felvilágosításkérések. Simó Károly arról érdeklődött, lesz-e decemberben zöldjárat, hiszen a novemberi begyűjtés után még sok levél lehullott a fákról, és sok zsák került ki az ingatlanok elé.

Csőzik László elmondta: lesz zöldjárat még az idén, a pontos részleteket az ÉTH közli majd.

Az ellenzéki képviselő tudni kívánta azt is, hogy a korábban kijelölt, még meg nem valósított gyalogátkelőhelyek (a Balatoni, a Szent István, a Bagoly, valamint az Alsó utcákban) mikor készülhetnek el.

A polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: jövőre megépítik őket, kivéve a Balatoni úton (a Nőszirom, illetve a Lótusz utca között), mivel a Magyar Közút nem fogadta el az önkormányzat terveit – túl nagy a beruházás költségigénye.

Tetlák Örs arról érdeklődött, hogy az önkormányzat milyen információkkal rendelkezik az M7-es autópálya kétszer három sávosra történő kibővítésével kapcsolatban.

Csőzik László elmondta: még nem készült el az a dokumentáció, amit partnerségi egyeztetésre és lakossági vitára tudna bocsátani az önkormányzat, jobban mondva a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az anyag várhatóan decemberben, januárban készül el.

„Azon leszek, hogy lakossági fórumon, internetes felületeken keresztül megvitassuk a lakossággal a beruházást. A kisajátítással érintett ingaltanok lakosait egyébként nem nekünk kell majd megkeresnünk, hanem az illetékeseknek” – mutatott rá Csőzik László, hozzátéve: természetesen közvetítő szerepet szívesen vállalnak, főleg a lakosság érdekeinek védelmében.

A polgármester szerint a zajcsökkentés kiemelten fontos eleme a projektnek.

„Kértem, hogy a hangszigetelő fal vonatkozásában teljesítsék a maximális igényeinket, és ezt akceptálták. Tehát Érden mindkét oldalon a legmodernebb technológiának megfelelő hangszigetelő falat építik majd ki”

– jegyezte meg.

Révész Gabriella (Szövetség Érdért) képviselő felvetette, hogy Érdnek lehetne egy új testvérvárosa Németország bajor tartományában: ez a település Pocking. A városnak magyar sírkertje van, ahol két érdi hősi halott is nyugszik. (Erről korábban ITT írtunk.)

Csőzik László elmondta: régi vágyuk, hogy Érdnek legyen németajkú testvérvárosa is, és reméli, hogy sikerül kialakítani ezt a kapcsolatot.

Gasparik Gábor Fidesz-KDNP frakcióvezető az érdi ügyelet működésével kapcsolatban intézett kérdést a polgármesterhez: azt kívánta tudni, hogy az új ügyeleti rendszerben napközben készenlétet biztosító Inter-Európa Mentőszolgálat Közhasznú Nonprofit Kft-vel a továbbiakban miért nem köt támogatási szerződést a város decembertől.

Mint arról korábban már írtunk, 2023. februárjától a települési önkormányzatok helyett az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hatáskörébe került az orvosi alapellátás ügyeleti rendszerének megszervezése. Ennek bevezetése Érden idén februárban történt meg. Az új ügyeleti rendszerben a 8-16 óra közötti időszakban a háziorvosoknak készenlétben kell állniuk. Azaz, ha valaki rosszul lesz, és az ügyeleti telefonszámot hívja, a házorvosnak ki kell mennie. A háziorvosok kérték az önkormányzatot, oldja meg, hogy mentesüljenek a készenlét alól, és a korábbi – vagy más – szolgáltató orvosai járjanak ki a mentőtiszti kocsival.

Így aztán megállapodtak az Inter-Európával.

„Ezzel a céggel több alkalommal szerződtünk már, ők látták el korábban az orvosi ügyeletet. Vizsgálatunk azonban kimutatta, hogy messze nincs arányban az ellátott feladat azzal, amit kifizetünk számukra. Nyilatkoztattuk a háziorvosokat, hogy hányszor és milyen esetekben vették igénybe ezt a sürgősségi ellátást. A háziorvosok mintegy fele nem válaszolt, egynegyede azt mondta, hogy egyáltalán nem, vagy 1 esetben, néhányan pedig úgy nyilatkoztak, hogy pár alkalommal. Ez a szolgáltatás nekünk nagyon sok pénzünkbe került, a fél éves díj ugyanis 18 millió forint volt. Így nem gondolom azt, hogy a szerződés meghosszabbítása a város érdekeit szolgálná” – mondta Csőzik László.

Az egyebek napirendben szó esett arról is, hogy hamarosan beszerzési eljárást írnak ki a városi traffipax-készülékekre. A közlekedéssel kapcsolatos hír az is, hogy megkezdték a fizetős parkolási rendszer előkészítését.

Különös epizód zavarta meg a közgyűlés november 28-ai ülését: egy ismeretlen férfi jelent meg az ülésteremben, és Gyekiczki Márton (Szövetség Érdért) képviselőnek kívánt átadni valamit. A középkorú férfi Csőzik László többszöri felszólítására távozott csak a teremből. Gyekiczki Márton az ÉrdMostnak elmondta: nem tudja, ki volt az ajándékozó, azt sem, hogy mi volt az „ajándék”, mivel se nem nézte, sem nem tartotta meg a csomagot.