Ez egy kifejezetten modern rendszer: meghibásodás esetén sms-ben riasztást küld az Érdi Városgazda munkatársainak. Most is így történt.

A városgazda munkatársai már dolgoznak a hiba elhárításán: cserélni kell egy kisebb alkatrészt, amit meg is rendeltek – értesültünk László Ferenctől, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetőjétől.

Amint a beszállító Érdre hozza az alkatrészt, és beszerelik a szakemberek, a kút újraindul. Erre várhatóan a hét második felében, esetleg jövő hét elején kerül sor, addig az érdiek türelmét kérik.

Nem ez az első alkalom, hogy elromlik a szivattyú – ez a fajta magas PH értékű, vastartalmú, szulfidos ásványvíz igencsak igénybe veszi a technológiát. (Egy korábbi meghibásodásról itt írtunk.)

Érdemes megemlékezni a kút évszázados történetéről. Ahogy Ábel András helytörténész írta, Érden a magas talajvíz és az áradások miatt a kútvíz ihatatlan volt, a Duna, illetve két gyér hozamú forrás biztosította az ivóvizet. A pestisjárványok után vízcsepegtető köveket használtak, ezeken szűrték át a Duna vizét (ilyen követ láthatunk a Földrajzi Múzeumban).

Kereskényi Gyula plébános érdi pályafutása során többször szorgalmazta egy városi közkút fúratását. A fent említett járványok miatt a már nyugalmazott plébános helykijelölése alapján a Szent György templom romjai mellett, 1910-ben gróf Károlyi Imre uradalma fúratta a kutat, a várostól kapott 40 hold termőföldért cserébe.

A víz nem tört fel a felszínig, ehhez nem elég a nyomás, ezért van szükség a szivattyús megoldásra.

Amíg nem volt áram, egy tartályt helyeztek a föld alá – ahova lépcsők vezettek –, ami éjszaka feltöltődött, hogy aztán nappal az érdiek felhasználják az összegyűlt ásványvizet. A kutat végül 1985-ben, majd 2016-ban újra kellett fúratni, a jelenlegit 2017 szeptemberében Szent Mihály napján helyezte üzembe az önkormányzat.