Március utolsó  vasárnapján az esős, hideg, szeles idő dacára közel negyvenen gyűltünk össze a volt Termál Hotel előtt, hogy Tóth Péterrel, a Ráckevei Erdészet vezetőjével tegyünk egy sétát az ártéri erdőben, illetve a magasparton. A kirándulást az Urbio Bauhaus program keretében tartották.

A túra nemcsak azok számára volt érdekes, akik nem ismerték az érdi Duna-partot, hanem azoknak is, akik már jártak a Beliczay-szigeten, hiszen nagyon sok érdekességet megtudhattunk a sziget földrajzáról, a Beliczay-ház és a Termál Hotel történetéről. Péter bemutatta a közelmúltban átadott kardioösvényt is.

A Tőzike tanösvényen sétálva megtudhattuk, milyen virágok élnek a szigeten, és óhatatlanul szóba került az is, ami jelenleg a terület legnagyobb problémája: a terület egyre szárazabbá válik. „A Restoriver programban megfogalmazott terveink közt szerepel, hogy a Dunában folyó vizet megpróbáljuk becsalogatni a szigetre.”

„A Termál Hotel mellékvizét annak idején csatornán keresztül kivezették a Dunára. A mélyebb részeken a víz szétterült és beszivárgott a talajba. A fürdő bezárásával ez a lehetőség megszűnt, ahogy a nagyobb árvizek is – mondhatni, egyszerre zárták el a vizet a faállományok alól” – hangsúlyozta a szakember, aki kitért a klímaváltozás hatásaira is: a növények egyre gyengébbek, egyre több a kórokozó, a fák pusztulása felgyorsult.

Megtudhattuk azt is, milyen fák élnek jelenleg a szigeten. Ezt a területet annak annak idején nemes nyárral ültették be, ami egy gyors növekedésű, rövid élettartamú fajta, és két évtized alatt megérik a „betakarításra”. A környezeti hatásokkal szemben ez a fa kevésbé ellenálló, ráadásul csak tarvágással lehet kitermelni, ugyanakkor a faipar nagyon sok célra fel tudja használni.

A Pilisi Parkerdő Zrt. fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodást folytat a területen, és a kitermelt hibridizált nemes nyarak helyére olyan őshonos fákat ültet, amelyek a nemes nyárnál jóval magasabb ökológiai értéket képviselnek. Így próbálják megtörni a hetvenhektáros egykori nemesnyaras hegemóniáját, és különböző korosztályokat, különböző fafajösszetételt létrehozni.

Ahogy Péter hangsúlyozta, az erdőgazdálkodásnak három kívánalomnak kell megfelelnie: a gazdálkodás mellett a közjóléti és a természetvédelmi funkciónak is. „Akkor működik jól az erdő, ha mindhárom funkció egyszerre jelenik meg” – tette hozzá a szakember, aki kiemelte azt is: emberi behatásra mindenképp szükség van, hiszen ha nem gondoznák az erdőt, elszaporodnának az invazív, az őshonosokat elnyomó fajok.

Túránk során megálltunk egy pihenőhelyen, ahol az erdészet jóvoltából tízórai várt a kirándulókra, no meg forró tea, illetve kávé – ez nagyon jól jött a márciusi hidegben. Kipróbálhattuk az hőkamerát is, amivel észlelni és azonosítani tudjuk a vadat az előttünk elterülő környezetben.

Falatozás közben több érdekességet megtudhattunk a szigeten lakó mókusokról, madarakról. Meghallgathattuk Karinthy Frigyes Érdi erdő című novelláját is: az író felidézi egy gyerekkori megrázó és csodálatos élményét, ami itt, a szigeten történt vele, árvíz idején, amikor a nagynénjével nyaralt az erdő mellett.

A pihenő után felkerekedett a csapat, és elindult a sziget csúcsa felé. Egy állomáson még megálltak, és közösen elültettek egy hársfacsemetét, majd egészen a Sulák-patak befolyásáig sétáltak. Természetesen nem maradhatott ki a hódles sem: Péter egy (nem Érdről származó) hódkoponyát is mutatott a társaságnak.

A hódok jelentősen elszaporodtak Érden, a hódvárak is besűrűsödtek: ötszáz méteren hármat is találtak az erdészek. Ez azt jelenti, hogy húsz-harminc hód is élhet Érden. Ez azért probléma, mert télen a fakérget rágják, pusztítva a faállományt. A hódok egyébként védettek, vadászatukhoz a természetvédelmi hatóság engedélye kell.

Aki még bírta a hideg, csapadékos időt, az a sziget végéről visszatérve még a magaspartra is felsétálhatott a volt téglagyártól. De akár a rövidebb, akár a hosszabb távot választotta, sok élménnyel térhetett haza minden résztvevő. A kirándulásra egyébként nemcsak Érdről, hanem Százhalombattáról és Sóskútról is jöttek érdeklődők, hogy megismerjék a Duna-part érdi részét.

Az Urbio Bauhaus projekt keretében lesz több közösségi program is, amin örömmel látják az érdeklődőket. Erről részletesebben itt írtunk. A következő fontos esemény a Klímapark átalakítása lesz: a munkálatok már elkezdődtek, és április közepén be is fejeződnek majd – hogy milyen lesz a végeredmény, arról majd az ÉrdMost is beszámol.