A nemzetközi – kilenc országot összefogó – projekt a folyóparti és ártéri vizes élőhelyek klímaalkalmazkodását erősítené: az aszály, a hőhullámok és az árvizek hatásainak mérséklésével, természetes vízmegtartó megoldások keresésével. Magyarországi partnerei a WWF Magyarország, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A szervezők hangsúlyozták: Érden a két és fél éves projekt fő célja nem az azonnali kivitelezés, hanem a lehető legjobb beavatkozások megtalálása, a tervezés előrehaladása és a lakossági vélemények beépítése. A fórum egyik fontos eleme ezért a közösség bevonása, amelyről Erdélyi Balázs (Pupa), a St. Hubertus Természetvédő Horgász Egyesület vezetője – számolt be.

Elmondása szerint a Beliczay-szigetet sokan használják sportolásra, sétára, horgászatra, mégis kevesen ismerik igazán a természeti, kulturális és történeti értékeit. A programban ezért „nulladik lépésként” szemléletformálásra törekednek: személyes beszélgetésekkel, közösségi médiás tájékoztatással, helyi sajtómegjelenésekkel és terepi sétákkal igyekeznek közelebb vinni a lakossághoz, miért fontos a vízmegtartás és az élőhelyek védelme. Közben gyakorlati akciók is zajlanak – a szemét felszámolásától a madárodúk készítéséig –, mivel a sziget terhelése a tapasztalatok szerint nő.

Dr. Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője szakmai beszámolójában a tervezési előrelépésekről szólt: a sziget ártéri környezetében egyre erősebb a vízhiány, az elöntések ritkulása és a megváltozó csapadékeloszlás miatt csökken a talajvízszint, a vizes élőhelyek átalakulnak, az erdőállomány pedig aszálykárokat szenved. A háttérben az is szerepet játszik, hogy a Duna medre a folyamszabályozások és korábbi emberi beavatkozások nyomán mélyül, „dréncsőként” húzva lefelé a vizet.

A tavalyi lakossági műhelymunka nyomán több ötletből végül négy vizsgálati változat maradt. Hidrodinamikai modellezéssel nézték meg, milyen hatása lehetne egyes beavatkozásoknak különböző vízállásoknál. A mellékág teljes megnyitását – a nagy kotrási igény, a hordalék felhalmozódás és a várható kedvezőtlen hatások miatt – elvetették.

Ígéretesebbnek tűnik viszont a sziget mély fekvésű részeinek vízzel való megtöltése és ott tartása: meglévő medermaradványok és árkok felhasználásával, egy szabályozható lezárással, hogy árhullám levonulása után a víz ne folyjon ki azonnal. A part menti műtárgyak átalakítása és a „chevron” jellegű, lokális vízszintemelést célzó kísérleti megoldás is felmerült, de utóbbinál a modellek csak néhány deciméteres – nagyvíznél pedig csupán centiméteres – vízszintemelést jeleztek, így egyelőre további vizsgálatot igényel.

A résztvevők történeti érdekességeket is hallhattak: a Beliczay-ház és a sziget múltjához kapcsolódó dokumentumok múzeumi anyagaiból kiderült például, hogyan alakították át a mellékágakat és a partot a 19–20. századi szabályozások, és milyen töltések, feltöltések formálták a mai tájat.

A következő nagy, nyilvános programot is bejelentették: április 17–18-án bioblitzt (24 órán túli „vadonleltárt”) tartanak a Beliczay-szigeten. A tervek szerint 10–15 szakértő – többek között rovarászok, botanikusok, herpetológusok, denevér- és halfajokkal foglalkozó kutatók – mérik fel a sziget élővilágát, és bárki csatlakozhat, iskolai csoportok jelentkezését is várják.

A szervezők szerint a márciusra várt további vizsgálatok dönthetik el, mekkora és mennyire tartós vízmegtartás érhető el a kiválasztott területeken. Ha az eredmények kedvezőek, a cél az engedélyezésig elvihető tervek elkészítése – a kivitelezéshez azonban később külön forrást kell találni.

A szakmai tájékoztatás után a felvetéseket követően több témában a lakosságot bevonó beszélgetés alakult ki a megjelent szakemberekkel és önkormányzati képviselőkkel.

Nézze meg Városkép podcastünk idevágó beszélgetését: Így lehet megmenteni a Beliczay-szigetet