Ismét rókát filmeztek le Érden, így ez már a második dokumentált alkalom, hogy a vörös ragadozó megjelenik a sűrűn lakott területen. Legutóbb a Csaba utca és a Tárnoki út kereszteződésénél, közvetlenül a Gyömbér patika mellett kaptak lencsevégre egy példányt, mindkét esetet egyik olvasónk, Kiss Roland rögzítette, akinek ezúton is köszönjük a felvételeket. Az Arany János utcában készült friss videót alább mutatjuk:
A jelenség, bár első ránézésre szokatlannak tűnhet, a szakértők szerint egyre gyakoribb a nagyvárosokban, és önmagában nem jelent veszélyt.
Sokan úgy tudják, csak a veszett rókák „mennek be” lakott területre, ez azonban egyáltalán nem igaz. A róka életmódja és táplálkozása remekül alkalmazkodott az emberi környezethez – olvasható a veszettsegmentesites.hu oldalon.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a településeken állandóan rendelkezésre álló rágcsálófajok, amelyek a róka fő zsákmányállatai, ezen kívül a nem megfelelően tárolt hulladék és a macskáknak kitett eledel sokkal biztosabb és kényelmesebb táplálékforrást jelentenek számukra, mint amit az erdőn-mezőn képesek megszerezni.
A rókák könnyen megszokják az ember közelségét, és láthatóan félelem nélkül mozognak az utcákon és kertekben.
„Önmagában tehát az, hogy rókát látunk lakott területen, nem azonosítható azzal, hogy az állat veszett volna”
– hívják fel a figyelmet.
Mit tegyünk, ha találkozunk rókával?
Ha találkozunk egy rókával, kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet például tapssal vagy kiáltással, majd adjunk az állatnak esélyt, hogy elmenjen. Az egészséges róka, ha nem is esik kétségbe az ember látványától, általában igyekszik elkerülni a közeli találkozást. A rókák éjszakai állatok, tehát leginkább alkonyatkor és éjszaka aktívak, ilyenkor találkozhatunk leginkább velük.
Komoly problémát jelenthet, ha valaki eteti őket, mivel ilyenkor a róka a táplálékkal köti össze az embert.
A táplálék és a pozitív tapasztalatok hatására levetkőzik az ember iránti természetes félelmüket, és ez a viselkedés aztán az emberek iránti túlzott közeledéshez és konfliktusokhoz vezethet.
Mikor gyanakodjunk veszettségre?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal veszettségmentesítési programja szerint akkor kell veszettségre gyanakodnunk, ha az állat nappal is az ember közelébe megy, sőt, a félelem jelei nélkül hagyja magát néhány lépésre megközelíteni vagy akár megfogni. Gyanús az is, ha embert vagy háziállatot támad meg, illetve ha görcsrohamokat vagy bénulást látunk rajta, például az állkapocs lógását. Ilyen esetben a helyi hatósági állatorvost kell értesíteni, vagy a NÉBIH Zöld Számán bejelentést tenni.
Manapság viszont a lakott területeken élő rókák megszokják az emberi környezetet, sokszor nem félnek az embertől, ami önmagában még nem jelenti azt, hogy veszettek lennének. A rókák hatékony immunizálásának köszönhetően ma már ritkának számít itthon a veszettség. Ennek ellenére fontos a veszettséggel kapcsolatos tudatosság fenntartása és az elővigyázatosság.
Hogyan védekezhetünk?
A rókával azonban, akár egészségesnek tűnik, akár betegnek, minden kontaktust kerülni kell, azaz tilos megfogni. A hulladékot megfelelően zártan kell tárolni, hogy ne vonzza oda a rágcsálókat és a rókákat. A húsevő háziállatainkat – kutyát, macskát – pedig rendszeresen oltatni kell veszettség ellen. Ezekkel az alapvető intézkedésekkel már nagyon sokat tehetünk a veszettség megelőzéséért.
