Több honlap, sajtóorgánum is foglalkozott a közelmúltban a hulladékgazdálkodási szabályozással. Mivel a témában félreérthető vagy téves információk is napvilágot láttak, a MOHU közleményt adott ki az általános szerződési feltételek (ÁSZF) változásáról.

Az ÉrdMost is írt az október elsejétől hatályos módosításokról (ezekről itt olvashat bővebben). Mivel szerkesztőségünk a cikk megjelenése előtt egyeztetett az ÉTH-val, oldalunkon nem jelent meg téves információ, mégis érdemesnek tartjuk a MOHU közleményének megjelentetését, egyes rendelkezésekhez ugyanis közérthető magyarázatot fűznek.

Miért szabályozza a MOHU kukák súlyát? 

Sokak számára újdonság – és egyes sajtócikkek is így szerepeltették –, hogy a kihelyezett kukákra súlykorlátozás vonatkozik, ráadásul az edényeket csak lecsukott fedéllel tehetjük ki (azaz nem púposodhat ki a fedél alól az edényben a belehelyezett szemét). A MOHU hangsúlyozza: ezek a szabályok  már korábban is szerepeltek az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF), sőt, ezt több önkormányzati rendelet is évek, évtizedek óta szabályozta valaha.

A súlykorlátozás célja a gyűjtés végző kollégák testi épségének a megóvása, továbbá az edények védelme. Egy túlterhelt kuka – például építési-bontási hulladékkal – komoly sérülést vagy károkat okozhat az ürítés során.

A fedél lecsukása pedig hozzájárul a tisztább környezethez: megakadályozza, hogy a szél széthordja a hulladékot, és biztosítja, hogy ürítéskor csak a gyűjtőjárműbe hulljon szemét.

Miért ne rakhatnék papírt a kommunális kukába?

Ugyanígy része volt az ÁSZF-nek az a rendelkezés is, hogy a vegyes gyűjtőedénybe nem helyezhetünk  papír-, üveg-, műanyag- és fémhulladékot, sittet, állati tetemet, elektromos és elektronikai eszközöket, illetve veszélyes hulladékot.

Ezzel a szabállyal a szelektív hulladékgyűjtést szeretnék elősegíteni, és azt, hogy minden hulladék a megfelelő gyűjtőedénybe vagy hulladékudvarba kerüljön, illetve a REpont automaták segítségével mehessen tovább az újrahasznosítás útján.

Mi a helyzet a lomtalanítással?

Ugyanazon szabályok vannak érvényben a lomtalanításra vonatkozóan, mint korábban: évente legalább egy alkalommal szükséges biztosítani a szolgáltatást. Az ÁSZF rögzíti azoknak a hulladékoknak a körét, amelyek nem minősülnek lomhulladéknak. Ide tartoznak például a veszélyes hulladékok (festék, akkumulátor), a bontott gépjármű karosszéria, az építési-bontási hulladék, a háztartási hulladék, valamint a zöldhulladék. Ezek elszállítása nem része a lomtalanításnak.

Ami tényleg újdonság: a mobil hulladékudvar fogalmának bevezetése. Ez Érdet nem érinti, hiszen itt van kiépített hulladékudvar, ami egész évben a lakosság rendelkezésére áll.  Változtak továbbá az építési-bontási hulladék leadási feltételei: az építési-bontási hulladékot a lakos, természetes személyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt díjfizetés ellenében adhatják le azokban a hulladékudvarokban, ahol rendelkezésre áll szabad kapacitás az ilyen típusú hulladék átvételére.

Bízunk benne, hogy ezek a rendelkezések nem plusz terhet, hanem közös eredményt jelentenek: tisztább, rendezettebb környezetet mindannyiunknak, és biztonságosabb munkakörülményeket kollégáink számára – zárja közleményét a szolgáltató.