A környezetvédelmi alap a város környezetének védelmét és fejlesztését szolgálja majd. Büdzséjébe a környezetvédelmi bírságokból, a környezetterhelési díjakból, az önkormányzat által elkülönített forrásokból, valamint önkéntes támogatásokból érkezik majd pénz.

És hogy mire lehet fordítani az összegyűlt forrásokat?

Csakis olyan környezetvédelmi célokra, mint például az illegális hulladéklerakók felszámolása – a zöldterületek védelme, növelése és fejlesztése – a levegőtisztaság védelme – a zaj- és rezgésvédelem – az egészségre káros közterületi gyomok irtása –a védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotának helyreállítása – a környezetvédelmi stratégiai dokumentumokkal összefüggő költségek fedezete – környezetbarát utcabútorok, vagy épp közterületi hulladékgyűjtők kihelyezése.

Ami jó, hogy az adott évben el nem költött pénz a következő évben is felhasználható.

Az előterjesztés szerint a környezetvédelmi alap felhasználására az Érdi Városgazda tesz majd javaslatot, beterjesztve azt a közgyűlés elé. A városatyák pedig a költségvetés elfogadásával egyidejűleg döntenek a javaslatról.

Ez a pont volt az, amiben nem volt egyetértés: Simó Károly (Fidesz) módosító javaslatot nyújtott be, hogy ne a Városgazda, hanem a közgyűlés gazdasági és fenntarthatósági bizottsága tegyen javaslatot az alapban összegyűlt forrás elköltésére, szélesebb körű kitekintéssel – azaz ne csupán a városüzemeltetést, hanem a rendeletben lefektetett többi célt is szem előtt tartva. Természetesen ebbe a folyamatba vonják be a Városgazdát is – emelte ki.

Való Viktor (MKKP) támogatta Simó Károly módosító javaslatát, hangsúlyozva: egyetért azzal, hogy a környezetvédelmi alap gazdája a fenntarthatósági bizottság legyen.

Tetlák Örs (Független) szintén benyújtott egy módosító javaslatot. Úgy fogalmazott: a városüzemeltetési irányok kijelölése a gazdasági és a feltartósági bizottság feladata, a Városgazda pedig alapvetően végrehajtó intézmény, ezért nagyon rossz iránynak tartaná, ha a Városgazda mondaná meg, mire kellene költeni az alap forrásait.

Csőzik László erre reagálva elmondta: a Városgazdának a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet szán zöldterület-fejlesztésben. Ráadásul – tette hozzá –, ha praktikusan nézzük, az alap céljaival összefüggő feladatok amúgy is a Városgazdához tartoznak: ők ismerik legjobban az illegális hulladékok felszámolásával kapcsolatos kérdéseket, a fásítási programot is ők végezték eddig, és ők alakítottak ki esőkertet is legutóbb.

„Ha nem működik a rendszer, bármikor lehet módosítani. És az ügy ura a közgyűlés, nem pedig a városgazda lesz, hiszen az alap elköltésével kapcsolatos javaslatát előzetesen egyezteti majd a városvezetéssel. Az előterjesztést ezt követően a gazdasági és fenntarthatósági bizottság is tárgyalja, és végezetül a közgyűlés dönt majd róla” – hangsúlyozta Csőzik László.

A képviselők többsége a szavazáson elutasította mind Simó Károly, mind Tetlák Örs azon módosító indítványát, hogy ne a Városgazda, hanem a szakbizottság tegyen javaslatot az alap elköltésére.