Próbáljuk megmenteni a kézilabdát – ezzel a mondattal vezette fel Csőzik László polgármester a női kézilabda üzleti tervének vitáját.

Az Érdi Sport Kft.  2025–2026-os üzleti terve – ami az utánpótlásalapú női kézilabdacsapat működtetésének költségeit, valamint a bevételeket és a külső forrásigényt tartalmazta – a június 26-ai ülés legnagyobb vitát kiváltó napirendi pontja volt. 

2025. második félévében 34 millió forintot kellene biztosítania a városnak női kézilabda számára (a saját és a TAO-s forrásokon felül, amelyek a kézilabdás költségek nagy részét egyébként fedezik).

A polgármester elmondta: nagy dilemmával néznek szembe, hiszen amíg nincs pénzük a kötelező feladatok ellátására, addig nem biztos, hogy az önként vállalt feladatok elvégzését fel kellene vállalniuk. Ugyanakkor Érden 15 éve működik a kézilabda, aminek mára külön világa, birodalma van, és fontos szerepet tölt be a város életében.

Hangsúlyozta: azért fontos elfogadni most az üzleti tervet, mert június 30-ával lejárnak az edzői és a technikai stáb szerződései, és gondoskodni kell arról, hogy a foglalkoztatási jogviszonyuk megmaradjon.

Az üzleti tervben eredetileg az szerepelt, hogy az Érdi Sport Kft. mind az NB I/B-ben, mind az NB II-ben versenyeztessen csapatot.

Csőzik László azonban az ülésen javaslatot tett arra, hogy célként a csapat  NB I/B-ben való bennmaradását célozzák meg. Így be tudják tartani a kézilabdázó gyerekek szüleinek tett ígéretüket is, miszerint az utánpótlás-bázist a korábbi finanszírozási keretnek megfelelően biztosítani tudják.

Az üzleti tervvel kapcsolatban fenntartásokat fogalmazott meg Gasparik Gábor, a pénzügyi bizottság fideszes elnöke. Mint mondta, az általa elnökölt grémium hosszan vitatkozott a dokumentumról, és azzal a módosító javaslattal élt, hogy az Érdi Sport Kft. ügyvezetése  július 20-ig dolgozzon ki részletes és sportszakmai üzleti tervet.

Való Viktor (MKKP) elismerte, hogy a városvezetés erején felül próbál tenni az érdi sportéletért, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a benyújtott anyag nem mondható üzleti tervnek, mivel sok hiányossága van.

Csőzik László ezzel kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt hónapokban egy válsághalmazt próbáltak kezelni, és végre sikerült pár olyan kompromisszumot találni, ami a kézilabdacsapat fennmaradásához szükséges.  „Sok szenvedés, számolgatás, kellemetlen egzisztenciális döntés után vagyunk. Csak azt néztük, hogy ne kelljen megszüntetni Érden ezt a sportágat” – hangsúlyozta.

Simó Károly (FIDESZ) jóval keményebben fogalmazott, mint képviselőtársa, Gasparik Gábor: az egykori fideszes alpolgármester szerint a jelenlegi városvezetés vagy szét akarja verni a helyi sportéletet, vagy nem tudja, mit tegyen, és emiatt sodródik. Simó elsősorban a városi sportkoncepciót, azaz az érdi sportélettel kapcsolatos célok megfogalmazását hiányolta Csőzik Lászlótól.

Harmat Ákos alpolgármester elmondta: a sportkoncepció – egy 38 oldalas dokumentum – már megszületett tavasszal. Mivel a nyári időszakban nem tudnak egyeztetni a sportegyesületekkel, a koncepció csak ősszel lesz végleges.

Simó Károly szerint az érdi sportegyesületek körében nagyon nagy az elkeseredettség, mert azt látják, hogy a városvezetés ellenségként tekint rájuk.

Csőzik László felháborítónak nevezte Simó Károly kijelentését, hiszen – hangsúlyozta – a kormány, a parlament hozta ilyen helyzetbe a várost azzal, hogy elvették az összes forrást. 

„Hat éve szüntelen válságkezelés folytatunk. Amikor a 2019-es választásra készültünk, minden egyes választási ígéretünknek megvolt a forint fedezete a költségvetésben, csak azt elvonta a kormány.”

„Nem vagyunk barátságtalanok a sportegyesületekkel.  Nem úri huncutságból nem adunk finanszírozást a kézilabdának, hanem például azért, mert a mai reggeli állapot szerint –1150 millió forinton áll a folyószámla-egyenlegünk, tehát lassan kimaxoljuk a hitelkeretünket. Az önkormányzat teljesen ki van véreztetve, és a kormány hozott minket ilyen helyzetbe. 

Nincs pénzünk semmire, a kötelező feladatok ellátására sem. Az önkormányzatok teljes mértékben kiszolgáltatottak az államnak. Forrásaink kétharmada normatívaként jön. Már semmire nem költünk, nincs saját beruházás,  szponzorkeret, civil keret. Megszüntettük a tévét, a rádiót, az uszodákat zárva tartjuk, fölkészül az Érdi Sport Kft., és sorba megyünk. Temetkezési vállalkozónak csaptunk föl” – mondta Csőzik László,  hangsúlyozva:

nem a város hozta magát ilyen helyzetbe. Ez annak az eredménye, hogy a kormányzat úgy döntött: minden forrást kivon az önkormányzatokból, és a technikai államcsődöt  nagyrészt rátolja erre a szektorra.

„Ebben a helyzetben mérlegelni kell, hogy a sportot mennyire támogatjuk, ez ugyanis önként vállalt feladat” – jegyezte meg Csőzik László, hangsúlyozva: a város egyáltalán nem ellenséges a sportszervezetekkel, és szeretné megoldani az érdi kézilabda problémáját is, megegyezésre törekednek a jégkorongosokkal, és sorozatosan tárgyalnak az Érdi VSE-vel is.

Csőzik László hangsúlyozta: nem szeretné, ha racionális okokból, száraz anyagi döntésekkel megszűnnének mindazok a törekvések, fejlesztések Érden, amelyek a várost igazán élhetővé, emberközelivé teszik.

Azon dolgozik, hogyha takarékosan is, de legalább túlélő üzemmódban fenntartsák ezeket a struktúrákat, hogyha fordulat következik be, és csurran-cseppen valami Érdnek is, javulhasson a helyzet.