erdi_pincesor_NB

Ezt tenné Ófaluval a 19 éves érdi gazda

erdi_pincesor_NB

Ezt tenné Ófaluval a 19 éves érdi gazda

Kanyó Zsolt szándéka a helyi közösség újjáépítése.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Kanyó Zsolt neve akár az ÉrdMost olvasóinak is ismerősen csenghet, ugyanis az ifjú történészhallgató rendszeresen tart helytörténeti sétákat és előadásokat a városban, melyek egyikéről annak idején mi is beszámoltunk.

A minap viszont egy új oldaláról ismerhettük meg a Kossuth Rádió: Hajnal-táj című műsorában, amikor, mint szőlősgazda és borász mutatkozott be a hallgatóknak. (A teljes beszélgetést 05:22:00-05:28:25 között lehet meghallgatni.)

Kanyó Zsolt (ÉrdMost archív)

Tősgyökeres ófalusiként a településrész iránti elhivatottsága szinte magától értetődő, ahogy a természet szeretete is családi örökség. Mint elárulta, gyerekkorában nem volt olyan hét, amikor ne tettek volna egy rövidebb-hosszabb sétát a Beliczay-szigeten, a Kakukk-hegyen, és alig múlt tízéves, amikor elkezdett kijárni az érdi barackosba, szőlőbe.

Saját bevallása szerint a legtöbbet talán mégis a szomszédban lakó keresztapja, Kesztler József, – aki maga is gazdálkodó – tett azért, hogy Zsolt ne érezze magát rosszul, ha ásót vagy kapát kell a kezébe fognia.

„Tizenéves korom óta kijártam velük dolgozni ide a hegyre, és hát belebolondított ebbe. De én nagyon szeretem is ezt a természetközelséget, és ezt az életformát“

– fogalmazott a riportban.

Ilyen előzmények után az ELTE történelem szakos diákja tavaly maga is belefogott a szőlőművelésbe, azóta pedig már az első borát is elkészítette. Azonban ez még csak a kezdet, hiszen szeretne földet vásárolni, amire fekete berkenyét telepítene, mondván ezt növényt a szörptől a lekvárig, a bortól a pálinkáig sokféle formában fel lehet dolgozni, vitamindússágáról és antioxidáns hatásáról már nem is beszélve.

Ugyanakkor, mint hozzátette, nem csupán személyes céljai vannak, hanem szeretne a helyi közösségre is hatást gyakorolni. Szeretné, ha az érd-ófalusi közösség újjáépülne, vagy legalábbis megőrizne valamit a falusias működéséből.

Példaként a Mihály napi búcsút, a szüreti mulatságokat említette, amikor nemzetiségi felvonulás, nemzetiségi táncbemutatók vannak, a borászok kitelepülnek, és ilyenkor a pincesoron családias hangulatban össze tud jönni a falu közössége. Kanyó Zsolt úgy véli, többek közt ezekhez a hagyományokhoz kellene visszatérni.

Képek: ÉrdMost/Nagy Balázs

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email