Többek között arról beszélt, van tétje a 2026-os választásoknak, hiszen az már biztos, hogy van ellenfele a Fidesznek. A polgármester szerint azonban a Tisza jelenleg pártként nem értelmezhető, hiszen egyelőre nincs Tisza-politikus Székesfehérváron, akivel a helyi közügyekről egyeztetni lehetne.

„Szerintem valójában nem személyében Magyar Péter az ellenfelünk, hanem egy társadalmi közhangulat…”

– jegyezte meg a Cser-Palkovics.

Kritikusan nyilatkozott az önkormányzatok állami finanszírozásáról, különös tekintettel a szolidaritási hozzájárulás rendszerére és a kötelező feladatok ellátására fordított forrásokra.

A Fejér vármegyei település vezetője régóta vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét és elosztási módját. Bár elismeri, hogy az iparűzési adóbevételek emelkednek az önkormányzatoknál, aránytalannak tartja a Székesfehérvárra eső terhet. Idén ugyanis 29 milliárd forintos iparűzési adóbevétellel számol, amiből 8,7 milliárd forintot kell befizetnie szolidaritási hozzájárulásként.

„A mi esetünkben 2-3 milliárd forint befizetése más települések megsegítésére akár elvárható is lenne, de ennek csaknem a háromszorosát kérik tőlünk”

– hangsúlyozta a polgármester.

Leszögezte, hogy a rendszer kritizálható, azt azonban hamis állításnak tartja, hogy az ellenzéki városokra kitalált kormányzati fegyverről lenne szó.

Megjegyezte, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége közösen dolgozott ki egy javaslatot a szolidaritási hozzájárulás átalakítására. Javaslatuk szerint az iparűzési adóbevétel 15 százalékát kellene befizetni, a többi felett pedig szabadon gazdálkodhatnának a települések.

Emellett a befizetett hozzájárulást az adott település agglomerációjában költenék el, akár a Versenyképes Járások Programhoz igazítva. Amennyiben ezt elfogadnák, Fehérvárnak például a jövőben nagyjából a felét kellene befizetnie a jelenlegi összegnek.

A kormány az elmúlt években többet költ a haderőfejlesztésre, mint az egész önkormányzati ágazatra. Cser-Palkovics demagógnak nevezte az ily módon elköltött összegek összehasonlítását, kiemelve a katonai erő és az elrettentés fontosságát a geopolitikai stabilitás, így a béke megőrzésében.

Ugyanakkor elismerte, hogy az önkormányzatoknak egyre több területen kell pótolniuk az állami támogatást, és egyre nagyobb arányban az önkormányzati kiegészítésből fedezniük a kötelező feladatokat is. Ezt a folyamatot szerinte meg kell állítani.

„S valóban lesznek olyan települések – és nem csak a főváros –, ahol lesznek, lehetnek finanszírozási gondok a működésben, fejlesztésekre pedig nem jut forrás”

– emelte ki Cser-Palkovics.

A polgármester szerint a megoldás egyik útja az lenne, ha az iparűzési adó egészét a településeknél hagynák, hogy a helyi közösség abból fedezze a rábízott feladatok ellátását.

A Versenyképes Járások Programot helyes iránynak tartja, feltéve, hogy a beszedett pénzt valóban a térség fejlesztésére fordítják. Székesfehérvár esetében bizakodó, hogy a befizetett összegeket a város és a környező települések használhatják fel.

Cser-Palkovics hangsúlyozta a helyi döntéshozatal és a felelősségvállalás fontosságát, bár elismerte, hogy 2010 után sok jogkört elvettek az önkormányzatoktól az eladósodás miatt.

„Ezzel együtt vannak olyan területek, amelyek jobb helyen lennének az önkormányzatoknál – például az építéshatósági feladatok. Érdemes lenne feladatról-feladatra átgondolni, hogy mi hol működne jobban”

– tette hozzá.

Végül üdvözölte, hogy a települések maguk dönthetnek az önazonosságukra hivatkozva a „nem kívánatosak” beköltözésének akadályozásáról, és minél több hasonló területen kívánja a helyi döntéshozatalt. Érddel ellentétben Székesfehérvár azonban nem fog élni ezzel az eszközzel – zárta szavait.