A sváb népzene szerelmeseit várták szombaton a Szepesbe, a Rosenbrücke Német Nemzetiségi Énekkar kórustalálkozójára.

Pest, illetve Komárom-Esztergom vármegye tíz énekkara (többségük sváb) mutatkozott be egymásnak, illetve a közönségnek. Mint Czeilinger Margit, a Rosenbrücke kórusvezetője elmondta, hosszú hónapok munkájába került leszervezni ezt az alkalmat, a kórusoknak ugyanis nagyon sok fellépésük van hétvégenként.

Ugyanakkor érdemes belefektetni időt, energiát, hiszen régi kapcsolatok, barátságok elevenednek fel egy-egy ilyen alkalommal. Margittól megtudtuk, hogy van olyan kórus, amelynek tagjaival tíz éve nem találkoztak személyesen.

„Évente megszervezzük ezt az alkalmat, más-más kórusok szereplésével. Idén egy városi pályázatnak köszönhetően, illetve a német nemzetiségi önkormányzat támogatásával tudtuk megrendezni a kórustalálkozót.

Igyekeztünk azokat az énekkarokat meghívni, amelyek korábban mindket is vendégül láttak, és hívtunk olyan kórusokat is, amelyekkel szeretnénk felvenni a kapcsolatot, hogy a későbbiekben együttműködhessünk” – tette hozzá a kórusvezető.

Érkeztek vendégek Csolnokról, Tátról, Pilisvörösvárról, Törökbálintról, hogy csak pár települést említsünk. Az érdiek finom falatokkal várták a kórustagokat, és még közös táncházat is szerveztek a bemutatók után.

„Amellett, hogy együtt vagyunk, énekelünk, táncolunk és beszélgetünk, egymás dalait is megismerjük, sőt, a kottákat is csereberéljük” – mondta mosolyogva Margit.

Mielőtt megkezdték fellépésüket, a kórustagok egyperces néma csenddel tisztelegtek a húsvétkor elhunyt Ferenc pápa emléke előtt, és közösen elénekelték az Úton című ősi ír áldást.

Az énekkarokat Harmat Ákos alpolgármester (képünkön) is köszöntötte. Hangsúlyozta: Érd különösképp büszke lehet a kórusaira, amelyek a kultúra őrzői és továbbvivői.

„A kórustalálkozó egyszerre szól gyökereinkről, megőrzött hagyományainkról, és a közös jövőbe vetett hitünkről. A fellépők példamutatóan bizonyítják: a hagyomány nem poros emlék, hanem élő örökség, amit újra és újra meg tudunk tölteni élettel, dallal, mosollyal” – mondta az alpolgármester, hozzátéve: a közös éneklés nem csupán szép hagyomány, hanem erőforrás is: feltölt, összeköt, jobbá tesz minket.