Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége(MÖSZ) legutóbbi ülését Érden tartotta, amelynek a legfontosabb témái azok a kormányzati intézkedések voltak, amelyek az önkormányzatok gazdálkodását lehetetlenítik el.

A keddi ülést követő sajtótájékoztatón beszéltek a résztvevők a jelenlegi helyzetről, azokról a nehézségekről, amelyekkel közel kilencszáz, szolidaritási adót fizető magyarországi településnek kell szembenézni.

Gémesi György elnök kiemelte, hogy a MÖSZ egy szakmai érdekvédelmi szervezet, amellyel nem a maguk státuszát védik, hanem annak a közel 10 millió állampolgárnak az érdekeit tartják szem előtt, akik a településeken laknak. Az önkormányzatok ugyanis nekik nyújtanak szolgáltatást, az ő igényeiket igyekeznek kiszolgálni, amelyek teljesen jogosak, viszont erre helyben már egyre kevesebb a forrás.

„Ma már a működés viszi el a költségek legnagyobb részét, így a fejlesztésben kevésbé tudnak az önkormányzatok gondolkodni, és a mindennapi megélhetés és a túlélés a fő célkitűzése ezeknek a települési költségvetéseknek”

– hangsúlyozta Gémesi.

Az egyre növekvő szolidaritási adóval kapcsolatban megjegyezte, hogy az állami költségvetésben idén 360 milliárdot jelent ez a tétel, közel 60 milliárd forinttal többet, mint a tavalyi évben. A növekedés pedig azt jelenti, hogy számos, szolidaritási adót fizető önkormányzat többek között emiatt sem tudja könnyen  finanszírozni a saját működését, hiszen az állami normatív támogatások reál értéke nem nőtt 2025-ben, a finanszírozandó feladatok száma viszont semmivel sem lett kevesebb, mint a korábbi években.

Ezt a helyzetet súlyosbítja idén a Versenyképes Járások Program keretében elvont 65 milliárd forint, ami végképp kivéreztetheti az amúgy sem stabil pénzügyi helyzetben lévő településeket.

Ez pedig Érdre hatványozottan érvényes, hiszen jelenleg 1,7 milliárdos lyuk tátong a költségvetésben, ami könnyen a város csődjéhez vezethet a következő hónapokban, amennyiben nem jön kormányzati segítség.

Csőzik László polgármester a város pénzügyi nehézségeit részletezte és az önkormányzatokat érintő kormányzati intézkedéseket bírálta. Rámutatott, hogy Érd, noha Pest vármegye legnagyobb városa, alacsony iparűzési adóbevétellel rendelkezik, így különösen kiszolgáltatott az állami forrásoknak.

„Ez egy nagyra nőtt kertváros, ahova nem költöztek a ’90-es években nagy beruházók” – fogalmazott, utalva a helyi gazdaság gyengeségére. Ennek ellenére azonban több, mint 500 millió forint szolidaritási adó megfizetésére kötelezték az önkormányzatot, illetve a helyi iparűzési adó(hipa) többletét is elviszik, amellyel együtt összesen közel 800 millió forint esik ki az érdi büdzséből.

Amennyiben nem jön Érdre rendkívüli kormányzati támogatás, akkor a polgármester szerint május és szeptember közötti időszakban valóban beáll a fizetésképtelenség. Ebben az esetben egy rendkívüli közgyűlésen első körben megteszik, amit még spórolás gyanánt meg lehet, viszont ez mind csonkítás jellegű beavatkozás lesz a város szövetébe – fogalmazott Csőzik László.

Hozzátette, hogy ez egy „horror forgatókönyv”, amelyről nem szívesen beszél, de meg vannak ezek a módszerek, és akkor ez azzal jár, hogy egy halott városban fogunk élni.

Csőzik szerint a kormánynak meglenne a jogalapja, hogy költésgvetési biztost rendeljen ki a a városba, azonban ebből nem kérnek. Mindössze annyi az önkormányzat kérése, hogy legalább azokat a bevételeket adják vissza, amelyektől Érdet aránytalanul fosztották meg.

Az, hogy ez a helyzet előállhatott, a megyei jogú városok sorában Érd egy kakukktojás, és ezt a kormányzat korábban elismerte azzal, hogy 2019-ig, amíg fideszes vezetésű volt a város, évi 700 millió forint extra működési támogatást nyújtott. 

Helyi adót, gondolok itt az építményadóra, nem emeltünk eddig és ezután sem fogunk – hangsúlyozta Csőzik László. Az érdik így is túl vannak adóztatva, országosan az egyik legmagasabb négyzetméter alapú adót fizetik. 2011 óta ez nem változott, ennek a 40 százaléka azóta elinflálódott, de méltánytalan lett volna ehhez hozzányúlni – tette hozzá.

Kritikával illette a kormány által tervezett államháztartási törvénymódosítást is, amely előírná, hogy az önkormányzatok naponta beutalják szabad pénzeszközeiket az államkincstárba, majd másnap visszakapnák azokat.

„Ez gyakorlatilag azzal jár, hogy az önkormányzatok pénzügyi önállósága, a rendelkezési joga a szabad pénzeszközei felett teljesen ellehetetlenül”

– hívta fel a figyelmet Csőzik.

A polgármester szerint ezek az intézkedések az önkormányzatiság felszámolásához vezethetnek, és felszólította a kormányt, hogy adja vissza a települések pénzügyi önállóságát.

Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke mindehhez hozzátette, hogy olyan nehéz finanszírozni a magyar államadósságot, hogy az önkormányzatok szabad forrásaira is ráteszi a kezét a kormány.

Karácsony Gergely rámutatott, hogy a központi állam és az önkormányzatok egy csapatban kellene, hogy játsszanak, miközben mindkét fél azért szedi be az adóbevételeket, hogy közszolgáltatásokat nyújtsanak Magyarország polgárainak.

„Mi nagyon sajnáljuk azt, hogy nem egy együttműködés, hanem tulajdonképpen egy ellenséges viszony van a központi kormányzat és az önkormányzatok között, aminek most tulajdonképpen részévé válik az, hogy az önkormányzatok saját forrásait az állam teljes mértékben a sajátjaként könyveli el”

– hangsúlyozta Karácsony, aki a MÖSZ nevében elmondta, hogy nagyon erősen tiltakoznak a javaslat ellen, amely szerinte amúgy nehezen végrehajtható.

Mindez a napi működésben rengeteg problémát okozna és valójában egy olyan probléma megoldása lenne, amely problémát nem az önkormányzatok, hanem a felelőtlen gazdaságpolitika okozta.

Nemcsak a nagy települések polgármesterei fejezik ki aggodalmukat a pénzügyi stabilitás miatt, hanem a kisebbek is kongatják a vészharangot, hiszen van 2400 település az országban, amelyek ugyan nem fizetnek szolidaritási adót, de közülük sokan úgy érzik, hogy ezek a befizetett összegek hozzájuk nem érkeznek meg.

A MÖSZ másik társelnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jánoshida polgármestere, Eszes Béla ezzel kapcsolatban elmondta, hogy jelen pillanatban azt látják, hogy az önkormányzatok finanszírozzák a kormányzat bizonyos kiadásait, terveit, illetve a Versenyképes Járások Programmal kapcsolatban is nagyon sok a megválaszolatlan kérdés és a bizonytalanság.

A polgármester azt mondta, hogy mindig újabb dolgok jönnek elő, és lassan nem igazán követhető, hogy ez hogyan fog az adott település finanszírozásában megjelenni, hogyan fog azokhoz a feladatokhoz hozzájárulni, amelyeket nem tudnak megfelelően ellátni, mert hogy nincs azokra megfelelő mértékben állami forrás. 

„Tudjuk, hogy az önkormányzatoktól mennyi forrást von el a kormányzat, és tudjuk, hogy mely települések fizetnek be, de nem tudunk arról, hogy ez miként érkezik vissza, vagy kihez érkezik vissza. Egy jó pár éve nem érhető utol az sem, hogy az úgynevezett rendkívüli kiegészítő támogatásokból ki és milyen összegben részesül országos szinten”

– jegyezte meg Jánoshida polgármestere.

A településvezető felhívta a figyelmet arra, hogy rossz üzenete van annak, ha bizonyos települések csak akkor gondoskodhatnak a lakosságukról, hogyha politikailag is megfelelő formát mutatnak. Reméli, hogy ennek nem lesz áldozata a Versenyképes Járások Program is.