Érd és testvérvárosa, Léva együtt pályázott egy parkfelújítási projektre, amelyet meg is nyert: az Európai Regionális Fejlesztési Alap összesen 1.051.923,37 euró támogatást nyújt a teljes projekthez, ebből 253.504,85 euró jut az érdi fejlesztésre.

Léván a történelmi várpark újul meg teljes egészében, Érden pedig a Magyar Földrajzi Múzeum kertje.

A programról korábban már hírt adtunk. Most újabb részletekkel szolgálhatunk a 2025-2026-ban megvalósuló beruházásról, melynek elemeit január 22-én ismertette Csőzik László polgármester és Vermes Zoltán, a Szepes Gyula Művelődési Központ igazgatója.

Csőzik László elöljáróban utalt arra, hogy az elmúlt időszakban sok rendezvényt behoztak a múzeumkertbe, az Érdi Pikniktől a gyereknapig, az emberek pedig megszerették és igénylik is ezeket az eseményeket.

Módjával a jövőben is megtartanák rendezvényhelyszínnek a múzeumkertet, de teljesen átalakítanák a fenntarhatóság, a környezetvédelem és a tudatosság jegyében.

A polgármester elmondta: az előttünk álló hónapokban a múzeumkert olyan modern, zöld oázissá alakul át, amely ötvözi az ökológiai innovációt a közösségi részvétellel.

A lakosságot is szeretnék aktívan bevonni: tíz olyan rendezvényt szerveznek, amelyek keretében az érdiek workshopokon, ökológiai bemutatókon, növénygondozási munkálatokban vehetnek részt – így nemcsak a múzeumkerttel, hanem a fenntartható életmóddal is megismerkedhetnek.

Melyek a projekt legfontosabb elemei?

Az első a fenntartható vízgazdálkodási megoldások bevezetése. Új kutat fúrnak, egy 16 000 literes esővízgyűjtő tartályt telepítenek, és kiépítenek egy 2420 négyzetméteres öntözőrendszert.

A projekt kiemelten kezeli a megújuló energiaforrások alkalmazását is: egy 122 napelemmel rendelkező, 240 négyzetméteres napelemes rendszer járul hozzá a kert és a létesítmények energiaellátásához.

A kert biológiai sokféleségét gazdagító kertészeti fejlesztéseket is megvalósítanak. Több mint 1000 új növényt, valamint egy 1078 négyzetméteres gyeprácsot telepítenek, a sétányokat pedig korszerű anyagok felhasználásával építik újjá.

Digitális táblákat is kihelyeznek, hogy a látogatók jobban megismerhessék a növényvilágot.

A fejlesztések összekapcsolják majd a kert kulcsfontosságú elemeit, például a szoborparkot, a szabadtéri színpadot és a pihenést, rekreációt szolgáló kertrészeket.

Vermes Zoltán, a Szepes Gyula Művelődési Központ igazgatója azt hangsúlyozta, hogy itt nem csupán kertrendezésről lesz szó, hanem új identitástudatot adnak a múzeumkertnek, és annak a közösségnek is, amely használni fogja.

Az a cél, hogy a múzeumkert közösségi kert legyen. Használja majd idős és fiatal, gyerek és nyugdíjas, akár játékra, akár kertészkedésre, pihenésre, vagy épp előadásokra, koncertekre. Ezért a kertet több zónára osztják.

Vermes Zoltán több lehetőséget is megemlített, mint például a kulturális, a gyermek- és a pihenőzóna. Fontos, hogy minél több generáció használhassa a kertet és vehesse igénybe szolgáltatásait.

Emellett ez a kert enyhülést nyújt majd a nagy melegben. És nemcsak azok töltik majd meg élettel, akik ide járnak a különféle foglalkozásokra, kisebb koncertekre, vagy akár beszélgetni, hanem a növények és a rovarok is.

Akik ellátogatnak majd ide, nemcsak élményeket kaphatnak, hanem inspirációt, ötletet is ahhoz, hogyan telepítsenek fenntartható kertet, illetve milyen növénytársulásokat és hogyan érdemes ültetni ahhoz, hogy abban mi is örömünket leljük, és az élővilág is fennmaradjon.

A kert berendezései pedig nemcsak esztétikai élményt, hanem mintát is jelenthetnek majd ahhoz, hogy a saját kertünket miként rendezzük be.

Vermes Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy új múzeumkert a kulturális életre szintén nagy hatással lehet majd.

Csőzik László végezetül elmondta még, hogy az elmúlt fél-háromnegyed évben még két közvetlen uniós forrást nyert a város, kisebb összegű projektekre, jobban mondva ezek megterveztetésére. Egyik a Beliczay-sziget vízmegtartásával kapcsolatos, a másik pedig a városi zöldfelületek korszerű kialakításával.

Nem része ezeknek a pályázatoknak, de a városvezetés tervezi, hogy a főteret is átalakítják, ugyanis a kőburkolat ontja a meleget.

Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a szökőkút és a Budai út közötti részen parkká alakítsák át a teret, akár egy kis színpaddal, szökőkúttal a közepén. Ha ezt sikerülne kivitelezni, nagyot lépne előre a város, hiszen a főtér emblematikus terület, és sokkal többet tudna nyújtani Érdnek, mint amit jelenleg ad.

A „Historical Park Revitalisation in Levice and Érd” (rövid címe: #parkrevital, kódja: HUSK/2302/1.2/096) című határon átnyúló projekt az Interreg Magyarország–Szlovákia Program finanszírozásával valósul meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap összesen 1.051.923,37 euró támogatást nyújt a projekthez, ebből 253.504,85 euró Érd város projekttevékenységeire kerül felhasználásra.