A túrát Süle Zsolt vezeti, „szívvel lélekkel: a gróf és a híres pilóta érdi balesete nyomában”. Apropója pedig az, hogy hétfőn lesz 82 éve, hogy a Dunába zuhant Érdnél Károlyi Gyula gróf és oktatója, Tasnádi László pilóta. Az eseményre nem elsősorban azért érdemes egy sétával emlékezni, mert itt történt, hanem azért, mert a helyszín és a pilóta ezer szállal kötődik Érdhez.
Tasnádi Lászlót növendékei Nádinak becézték, és nem akármennyire tudott gépet vezetni. Ő volt az első magyar aranykoszorús repülő, aki itt, az érdi Duna-parton, az egykor volt sportrepülőtéren tanította a fiatal pilótákat. Ő volt számukra a nagy példakép. Halála – és a grófé – nem akármennyire rázta meg a repülés rajongóit és a közvéleményt. Gróf ifj. Károlyi Gyula Horthy kormányzó veje volt és Nádi 1942 őszén őt tanította éppen az érdi repülőtér fölött, amikor a Bücker Jungmann típusú gép váratlanul irányíthatatlanná vált, és a Dunába zuhant. Tasnádi 50 méteren kiugrott ugyan, de az ernyője nem nyílt ki. Temetésén tanítványai kedvenc dalával búcsúztatták: „S, ha mégis, mégis elmennék közületek, Fiúk ne sírjatok, repüljetek.”
Az akkori híradások is zavarosak voltak és máig sem tisztázódtak teljes mértékben a baleset körülményei. Miért érdemes erről egy érdinek többet tudni? – tette fel a kérdést az eseményt meghirdetve Süle Zsolt, és mi is feltettük neki.
„Úgy gondolom, fontos a múltat időről időre visszahozni a jelenbe. Fontos beszélgetni egymással régi dolgokról. Nemcsak azért, hogy az enni-inni-aludni alapkérdéseknél többről is szó essen, hanem azért, mert érdemes emlékezni azokra, akiknek emberi, szakmai teljesítménye valamiben kiemelkedik az átlagból. Tasnádi László és az 1920-as évektől kibontakozó érdi repüléstörténet ilyen téma. Érd volt ugyanis az egyik fontos helyszín, ahol a Trianon után szárnyaszegett magyar repülés ismét bontakozni kezdett. A török nevén „bará”-nak nevezett érdi nagy legelőt 1920-ban kezdte repülőtérként használni a Magyar Aero Szövetség és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület. Közel 200 pilótát képeztek ki Érden a II. világháború előtt. A sportrepülők ma is itt gyakorolnak Érd felett, és az egyik eligazodási pontjuk épp a baleset helyszíne, melyet Tasnádi László emlékére Nádi-pontnak neveztek el.”
Ami a tragikus baleset körülményeit illeti, arról is a lehető legtöbbet megtudhat, aki elmegy a sétára ma délután, ugyanis Süle Zsolt meghívta Tóth Ferenc roncskutatót, aki „Az elsodródott repülőgép” címmel cikket is írt a történetről.
Mint korábban többször is megírtuk, az érdi repülőtér helyén oszlopot készülnek állítani olyan magánszemélyek, akiknek fontos, hogy emlékmű őrizze a magyar repüléstörténet legendás alakjainak világhírét. A területet az érdi önkormányzat biztosítja majd, a hajdani reptér egy darabkáján.
Akinek az érdeklődését felkeltette a téma, menjen el ma délután 15 órakor a sétára. Meleg lesz, de megéri. Találkozópont a Mecset utca végében, az Érd és Térsége Viziközmű telephelyénél lesz, itt.
A séta hossza 3 km, az időtartama 1,5-2 óra lesz. A túra szervezői felnőttektől fejenként 2030 Ft-ot kérnek, melynek felét a tervezett emlékmű adomány számlájára fogják átutalni. Aki elkeveredik, a túravezetőt, Süle Zsoltot az alábbi számon tudja elérni: 06209440488.