Egyedülálló, többezer éves leletre bukkantak Érd határában

Egyedülálló, többezer éves leletre bukkantak Érd határában

"Ilyet még soha nem láttunk" - mondta Vicze Magdolna, aki több mint huszonöt éve vezeti a bronzkori földvár területén zajló ásatást.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

1998 óta kutatják az Érd és Százhalombatta határában lévő bronzkori földvár területét a régészek. Ezen a részen mindig szívesen telepedett meg az ember, és a bronzkorban mintegy ezer éven keresztül létezett itt település. Ezt az időszakot vizsgálják a SAX projekt keretében.

A SAX (Százhalombatta Archaeological Expedition) projekt egy svéd-angol-magyar régészeti együttműködés, feladata a bronzkori európai társadalmak kialakulásának kutatása.

Az ásatási szelvény. A déli pihenőidőben érkeztünk, így csak kevesen dolgoztak, a többség pihent.

Korábban a battai Matrica múzeum, most a Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi tanásatása zajlik itt nyaranta, amin a külföldről érkezett diákokkal együtt több mint ötvenen vesznek részt.

Fentről lefelé, vagyis időrendben visszafelé haladva kutatják a területet, egyre régebbi leleletekhez jutva. Most a Krisztus előtt 2000-es év környékén járnak, a kora-bronzkor időszakában.

Ahogy a covidos esztendők kivételével minden évben, úgy most is egy intenzív, hathetes kutatási időszakban végzik a földvár feltárását, eddig mintegy hatszáz év régészeti anyagát dolgozták fel.

A Kárpát-medence őskorának speciális jelensége a tell, azaz a lakódomb, ami több évszázados egyhelyben lakás következtében jött létre. Százhalombatta-Földvár esetében ez mintegy 5 méter vastag rétegsort eredményezett. A lakó- és életterek egymásra halmozódása sajátos feltárási módszert, dokumentálást és tudást igényel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet közösségi oldala részletesen beszámol a feltárásról. Mint hangsúlyozzák, ez egy Európai szinten is egyedülálló program.

„A múzeum régészeti intézetének egyik legfőbb kutatási zászlóshajója ez a projekt. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Kárpát-medencében egyedülálló módon van egy ilyen mintaásatásunk” – idézik dr. Virágos Gábort, az MNMKK régészeti főigazgató-helyettesét.

Dr. Vicze Magdolna (jobbra lent) csak a kedvünkért hagyta abba a munkát

Dr. Vicze Magdolna projektvezető régész a kezdetektől összefogja a feltárást és vezeti a nemzetközi projektet. Az idei munkálatok június 26-án kezdődtek, és augusztus 2-áig tartanak, és az ÉrdMost is kilátogatott a földvárra.

Mint megtudtuk tőle, az elmúlt két hét alatt a 20×20 méteres ásatási szelvényben találtak bronzkori kocsikerék-nyomokat, előkerült egy agyagkanál, illetve több orsógomb, köztük egy egészen nagy is (erre később még visszatérünk).

„Találtunk valami nagyon speciális dolgot is. Egy kora-bronzkori házdarabról van szó: egyrészt a házat nem úgy tájolták, ahogy az szokás volt, másrészt a fala is teljesen másként néz ki. Telepakolták a fal gerincét márgás agyaggal.

Sosem láttuk még, hogy márgás agyagot használtak volna építőanyagnak. Ráadásul telirakták hatalmas kérődzők combcsontjával és homokkövekkel, majd kétoldalról agyagot húztak rá, azaz álcázták a falat. Márpedig ha valamit ilyen különlegesen építettek meg, azt valami különlegesre szánták” – hangsúlyozta Vicze Magdolna.

A házfal, amelyben jól látszanak a csontok

Nem ez az első rejtélyes felfedezés.

Még tavaly rábukkantak egy agyag kőgyűrűre, a kör alakú építményt Nano-Stonehenge-nek nevezték el. „Soha ilyet nem láttunk. Ez már egy éve megvan, de lassan haladunk a feltárásával, több évig fogunk dolgozni rajta” – mutatta az Érdmostnak a vezető régész, aki kérdésünkre elmondta azt is, hogy a hat hét alatt átlagosan 20-30 centimétert tudnak lejjebb haladni a teljes szelvényen.

A Nano-Stonhenge

„Ez az ásatás arról szól, hogy a lehető legaprólékosabb munkával a lehető legtöbb leletet sikerüljön feltárni, megtartani. Miután a kora-bronzkorban megyünk visszafelé az időben, a bronzlelet jóval kevesebb.

A középső bronzkorban többször is találtunk eszközt, szerszámot, edényt. Amióta a kora-bronzkorban vagyunk, sokkal gyengébb, töröttebb állapotban találjuk meg a használati tárgyakat. Jóval kevesebb van a szerszámokból és csonteszközökből is. Találtunk viszont több orsógombot, az egyik ráadásul nagyon nagy” – mutatta Magdolna.

„A déli területen nagyon sok a munkagödör, onnan kerülnek elő az orsókarikák is. Sok az apró tűzhely, tűznyom, félköríves átégett terület, ebből arra következtetünk, hogy ez egy műhelyközpont lehetett, ahol több ember dolgozott” – zárta szavait.

Aki többet szeretne tudni a bronzkorról, illetve az ásatásról, látogasson el a Nemzetközi Régészeti Intézet honlapjára, vagy magára az ásatásra, amely szerdánként 13 és 14 óra között fogadja a látogatókat. Regisztrálni itt lehet.

Fotó: Balogh Alex

További cikkeink

Csuka Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából Harmat Bélával, Érd első szabadon választott polgármesterével, irodalmárral és egykori könyvtárossal beszélgettünk.

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email