Milyen választás előtt ál Orbán Viktor, mi lehet a szerepe Magyar Péternek, mit tehetnek az ellenzéki polgármesterek a kormánnyal szemben és hogy látja Érd jövőjét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Csőzik László, újrázó érdi polgármester a Magyar Narancs riporterének. A teljes interjút a nagy múltú hetilap online felületén olvashatja el.

Az agglomerációban a Fidesznek jelentős veszteségeket kellett elkönyvelnie június 9-én, amelyben Csőzik szerint szociológiai értelemben bizonyára a kiköltözők által hozott politikai elköteleződések is fontosak lehetnek, de talán ennél is meghatározóbb, hogy ezen a környéken vannak komoly politikai teljesítmények. A nagyobb városok ellenzéki polgármesterei szinte mind újráztak: Budaörs, Szentendre, Vác, Szigetszentmiklós, és persze Érd is. Megjegyezte azt is, hogy ehhez jöttek új települések, Törökbálinton is váltás történt, ahol szintén egy fideszes polgármester távozik.

Csőzik szerint voltak helyek, ahol a belső harcok, nézetkülönbségek szétverték a 2019-ben alakult győztes egységet, viszont ahol együtt tudtak maradni – ahogy Érden is – az ellenzéki erők, ott nagy eséllyel lehetett újrázni az idén.

Az interjúban felmerült az is, hogy a jövőben mit fog tenni a Fidesz az ellenzéki önkormányzatokkal. A polgármester úgy gondolja, hogy az egyik lehetséges forgatókönyv az Orbán-rendszer részéről, hogy megpróbálják elejét venni annak, hogy ezek az önkormányzatok lepaktáljanak a Tisza Párttal. Vagy megkísérelnek éket verni közénk, vagy marad a régi módszer, mely szerint totális háborút hirdetnek ellenünk és a Tisza Párt ellen is – hangsúlyozta.

Az ellenzéki önkormányzatok kivéreztetése mint kormányzati stratégia nem szokott a választók szemében szimpatikus üzenetként megjelenni. A politikus úgy véli, hogy az emberek meglepő módon átlátnak ezen a taktikán, megértik, hogy mire megy ki a játék, nem dőlnek be neki.

„Ennek az a feltétele, hogy az adott önkormányzatok mutassanak rá pontosan, hogy mit vesznek el a településük lakóitól, és ne csak siránkozzanak emiatt, hanem tegyenek bele az ellenállásba komolyan vehető energiát”

– mutatott rá Csőzik.

Elvették a bónusz működési támogatást 700 millió forint értékben, a gépjárműadó kiesése évi félmilliárd, a helyi iparűzési adóbevételt megfelezték, végül több száz millió forint szolidaritási adó fizetésére kötelezték Érdet.

„Én is annyit szajkóztam, hogy mit vettek el Érdtől, hogy az emberek végül szinte szó szerint megtanulták és visszamondták.”

A város vezetője szerint a Tisza és Magyar Péter Fideszre gyakorolt hatása áttételesen arra sarkallja Orbánt, hogy valamiféle konszolidáció irányába mozduljon el. Ettől eddig mereven elzárkózott, de mintha most lenne némi tapogatózás – vélekedik. Csőzik László biztos benne, hogy nagyon megy a gondolkodás a helyes taktika megválasztásáról, nyilván a kormánynak sem könnyű fogást találni a dolgon. Nem tudják még, merre induljanak, de úgy gondolja, ősszel már látni fogjuk az irányvonalat.

Némi optimizmussal nem tartja kizártnak azt sem, hogy a kormány ad egy kicsit több levegőt ezen a téren, valamennyi mozgásteret, nem sokat persze, de érezhetően többet, mint eddig, és akkor ez lenne az üzenet. Egy 300 milliós fejlesztési forrást pedig bárhogy meg tudnának adni, direkt támogatással, normatívaemeléssel vagy működési bónuszokkal.

Ennek kapcsán kiemeli, hogy a legfontosabb feladat a település infrastruktúrájának fejlesztése, hiszen Érd az agglomeráció legnagyobb városa, közel 80 ezer lakossal. Nincs elég szakrendelő, óvoda, bölcsőde, iskolai hely, az utcák jelentős része nincs leaszfaltozva, a vízelvezetés sincs megoldva:

„Nem reménykedünk benne, hogy mindenre lesz forrásunk, de ha már valami minimális haszna lehet egy ilyen helyzetnek, az számunkra csak nyereség”

Disclaimer: Főszerkesztőnk, Kling József, 2017-2020 között a Magyar Narancs kultúra rovatának vezetője volt, de ennek az interjúnak a létrejöttében semmilyen szerepet nem játszott.