Csuka Zoltán a Vajdaságban, Zichyfalván született 1901-ben, Szabadkán gyerekeskedett, és 1915-ben került családjával Pécsre. Itt érettségizett és itt indult írói, szerkesztői pályája. 1921-ben visszatért Újvidékre. Ő indította el még 1922-ben az első jugoszláviai-magyar irodalmi lapot, Út címmel, később fontos szerepe volt a Vajdasági Írás (1928-1929), a Reggeli Újság, a Kalangya (1933) lapok megjelenésében is. Irodalomszervező tevékenységének fontos állomása a Kéve (1928) című első vajdasági magyar költői antológia szerkesztése.

Tizenkét év elteltével visszatért Magyarországra. Érdligetre költözött, ahol folytatta írói tevékenységét. Megindította a Láthatár című folyóiratot, szerb, horvát, szlovén regényeket fordított. 1946-tól a Magyar-Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára volt. 1950-ben koholt vádak alapján 15 évre ítélték, 1955-ben szabadult.

Versei mellett jelentősek a műfordításai is: neki köszönhetően olvashatjuk magyarul Ivo Andric Nobel-díjas író Híd a Drinán című könyvét.

Elnyerte a Jugoszláv PEN Club kitüntetését, nemzetközi műfordítói életműdíjjal ismerték el munkásságát, és 1965-ben átvehette a József Attila-díjat is.

Csuka Zoltán Érd első díszpolgára, azaz neki ítélték oda először e megtisztelő címet.

A költő, irodalomszervező 1984-ben hunyt el. 1990-ben a városi könyvtár felvette Csuka Zoltán nevét.  Hiszen Csuka Zoltán – akit a vajdasági magyar irodalom megteremtőjének is szoktak nevezni – nemcsak az irodalomért, hanem Érdért is sokat tett: 1976-ban könyvtárat alapított, majd a városnak adományozta a magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokat reprezentáló páratlan könyvgyűjteményét, és a telkén álló két házát is.

Az épületekben ma galéria, valamint a Jószomszédság Könyvtára (Sárd utca 35.) működik. A könyvtár nyitvatartási idejében az érdeklődők megtekinthetik az épületben kialakított emlékszobában Csuka Zoltán értékes tárgyait, fotóit, forgathatják a neki dedikált könyveket, az általa szerkesztett folyóiratokat.

A könyvtár évről évre különféle rendezvényekkel adózik Csuka Zoltán emlékének, születésnapjáról és halálának évfordulójáról is megemlékeznek. Március 20-án, halálának negyvenedik évfordulóján a költő sírjánál gyűltek össze személyének és munkásságának tisztelői.

Az egybegyűlteket Sebestyénné Majchrowska Ewa, a könyvtár igazgatója köszöntötte, majd Csőzik László polgármester emlékezett Csuka Zoltánra.

„Csuka Zoltán városunk első díszpolgára a hídember szerepét töltötte be a délszláv és a magyar kultúra között, béketeremtő szándékkal” – hangsúlyozta a polgármester.

Örökségét nemcsak könyvek, folyóiratok és az emlékszoba őrzi, szellemisége tovább él Érd gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolataiban is, amit a városvezetés minél jobban szeretne kiteljesíteni.

„Csuka Zoltán örökségét továbbra is óvnunk, vigyáznunk, gyarapítanunk kell. Pár évvel ezelőtt az akkori kulturális államtitkár Érdre látogatott, és elkezdtünk arról beszélgetni, hogyan lehetne egy nagyobb beruházás keretében felújítani a házat, és kialakítani egy komolyabb, a délszláv irodalom bázisát képező bemutatóhelyet, aminek Érd lehet az örököse, gondozója. Reméljük, ez az álom – ami a válság miatt az is maradt – egyszer majd megvalósul, a nem túl távoli jövőben. Remélem továbbá, hogy Csuka Zoltán örökségét, annak megbecsülését utódainknak is át tudjuk majd adni, akár e fejlesztésen keresztül, akár azzal, hogy nem feledjük életművét, személyiségét” – zárta szavait a városvezető.

Csuka Zoltánra emlékezett dr. Kiss Gy. Csaba irodalom-, művelődéstörténész, egyetemi tanár, aki személyesen is találkozott Csuka Zoltánnal. Méltatta a költő fordításait, sokoldalú teremtő egyéniségét. „Rá emlékezve beszélhetünk még a szerkesztőről, irodalomtörténészről, a délszláv irodalom magyar népszerűsítőjéről. Délszláv klasszikusok munkásságának számottevő részét fordította magyarra” – hangsúlyozta az irodalomtörténész, hozzátéve: Csuka Zoltán írta meg az első összefoglaló áttekintést a jugoszláv irodalmak történetéről. Érdliget különös találkozóhelye lett általa a délszláv íróknak.

„Egy interjúban így fogalmazott: nem szerethetem a népemet igazán, ha a szomszéd népeket nem szeretem”

– zárta szavait Kiss Gy. Csaba.

Harmat Béla, Érd korábbi polgármestere, Csuka Zoltán egykori munkatársa személyes emlékeit idézte fel, többek közt megismerkedésük történetét, ami egy késő esti buszon történt.

„Érdligetnél szállt le egy hatalmas táskával. Segítettem neki, vittem hazáig a bőröndjét. Közben elmesélte, hogy Belgrádból jön. Meghívott egy kávéra. A balkáni népekhez hasonlóan készítette”

– idézte fel a pillanatot Harmat Béla, aki pár mondattal felrajzolta Csuka Zoltán feleségének alakját is, aki meseíró volt, két könyv is fűződik a nevéhez. A Csuka Zoltánnal való találkozásból közeli ismeretség lett, Harmat Béla a szakdolgozata témájául is Csuka Zoltán munkásságát választotta.

„Jugoszlávia minden nemzetéhez kötődött egy-egy rendkívül jelentős fordítása. A könyvtárát Jószomszédság könyvtárának nevezte el azért, hogy a szomszéd népek békességét tudja ápolni” – emelte ki.

A megemlékezésen közreműködtek a Kós iskola diákjai is, köztük Szabó Ákos diákpolgármester, aki egy Csuka-verset szavalt el.