Sóskút nem adta fel. Bár bekövetkezett, amit a polgármester kezdettől mondott, tehát, hogy a kormány kiemelt gazdasági érdekre hivatkozva tűzön-vízen át le akarja nyomni a falu torkán az akkumulátor-feldolgozó üzemet, és ennek érdekében önkényes eszközhöz nyúl, a sóskútiak válaszképpen szervezkednek. Megalakult a Sóskúti Civil Kör, amelynek tagjai nem is tapasztalatlanok, hiszen már a Dongwa elekrolitgyár elleni harcban is edződtek, amely, ki tudja miért, 2020 óta beüzemeletlen maradt.

A Dongwa Sóskútra telepítésének ötlete még kiszolgáltatottabb helyzetben érte a települést: a pandémia kellős közepén. Mindenesetre azok, akik egy csendes faluban akartak élni, távol az ipari globalizáció zajától, elkezdték körbejárni a falut, és a hasonlóan gondolkodók egymásra találtak. Most tehát csak fel kellett venni a szálakat.

Ez a polgármester szerint csak 40-50 helyen élő család, akik az akkumulátorfeldolgozó ellen szót emelnek, az elmúlt hetekben elkezdték közszemlére tenni a véleményüket: a képeken látható táblákkal üzenve, hogy STOP. Vannak, akik ezt nevetségesnek találják, szerintük többet kellene tenni (de nem tesznek), mások szerint minden hiábavaló, a polgármesternek igaza van, amit a kormány nagyon akar, az meg is lesz. Miután aláírásokat is elkezdtek gyűjteni, a tiltakozók számáról hamarosan pontosabb fogalmunk lesz. Azt már most elmondhatjuk, hogy az aláírások száma meghaladja a szavazóképes lakosság harmadát.

A 10-15 fős szervezői csapat egyik tagját, Mészáros Józsefet megkérdeztük, mit tesznek most, mit terveznek, és miben bíznak. A közgazdászként dolgozó, hobbiból helyben méhészkedő sóskúti lakos, a legutóbb önkormányzati választáson polgármesterjelöltként megmérette magát Sóskúton, és lehúzott pár évet a képviselőtestületben, így annak működését különösen jól ismeri.

„A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a képviselőtestület 2020-tól kifejezetten megágyazott annak a lehetőségnek, hogy akár ilyen cégek is Sóskútra települjenek. De már korábban, lényegében 2002 óta látható, hogy a helyi mezőgazdasági földek átminősítése elsőszámú prioritást és politikai tőkét jelent az önkormányzat számára. Az átminősítések következtében az ipari övezet nagysága lassan meghaladja a lakott területekét.”

König Ferenc polgármester a 2020-ban készített dokumentumfilmben maga is elmondta, hogy amikor valakinek a kárpótláson szerzett 5 milliót érő földjéért ígérnek 400 milliót, akkor ott nincs kérdés. Előbb azonban ezt a területet át kellett minősíteni, így nőhetett hatalmasra a falu autópálya felőli részén az a gazdasági-szolgáltatói terület, ahová az Andrada most betenné a lábát. A jelenlegi szabályok szerint ezt nem tehetné meg, mert ebbe az övezetbe ilyen beruházást nem lehetne telepíteni, kivéve, ha ezeket a szabályokat a kormány egy rendeletmódosítással felülírja. Ez történik most.

„Engem különösen fölháborít, hogy mindez egy olyan országban történik meg, nemcsak Sóskúton, hanem számos településen, amelynek kormánya közben vidékfejlesztésről, a magyar mezőgazdaság támogatásáról és a vidéken élők életminőségének a fejlesztéséről beszél. Egy ilyen üzem hogyan fejleszti a vidéket? Kiknek teremt munkahelyeket? Milyen módon járul hozzá az itt élők egészséges élethez való jogához? A sóskúti termőföldből most éppen újabb közel 70 hektárnyi területet minősítenek át és vonnak ki mezőgazdasági művelés alól, és még csak nem is tudjuk, milyen célból.”

Sóskúton sokan vannak, akiknek nem tetszik az irány, amely felé a település halad. Álszentségnek tartják, hogy a polgármester, aki mindennek megágyazott, most felteszi a kezét, hogy ő már tehetetlen.

„Szerintünk igenis volna mit tennie. Ha mást nem, legalább meghallgatni a lakosságot, és az élére állni a tiltakozásnak. Árulkodó, hogy, bár azt állítja, nem ellenzi, sőt, segíti az akkumulátorfeldolgozó, illetve –gyár idetelepüléséről szóló helyi népszavazási kezdeményezést, a szavazáson tartózkodott. Mindenesetre a képviselőtestület a kérdés népszavazásra bocsátását február 12-én jóvá hagyta.”

Ha a kormányrendelet életbe lép, a népszavazás okafogyottá válik, hiszen az Andrada számára kedvezőtlen kimenetele sem tudja megakasztani az üzem engedélyeztetési folyamatát. Mészáros József szerint azonban így is van értelme véleményt nyilvánítani, és ha kell, az összes jogorvoslati lépést megteszik, végső esetben a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságig is elmennek.

„A lakosságnak mindent meg kell tennie, hogy megfogalmazza az akaratát. Ha ezt elmulasztjuk, akkor mostantól bármit meg lehet tenni velünk. Alsózsolcának könnyebb volt, mert ott a polgármester a tiltakozók élére állt. Ahol a település vezetője megteszi a szükséges lépéseket, még ha azt esetleg le is söpri a kormány, ott más a történet kicsengése. Sajnos a mi polgármesterünk még azt sem vette figyelembe, hogy a környező települések vezetőivel is szembe megy.

Pedig ha itt a négy település – Sóskút, Érd, Tárnok, Pusztazámor – vezetői egységesen kiállnak, közel 100 ezer embert képviselve, akkor még akár sikerre is lehetne vinni a dolgot a mostani politikai helyzetben.”

A sóskútiaknak, tárnokiaknak, érdieknek, pusztazámoriaknak, akiket tehát közelről érint ez a beruházás, most van még 5 napjuk, hogy a tarsegyeztetes@mfa.gov.hu e-mail címre elküldjék a nemtetszésüket kifejező üzeneteket. De lehet-e ennek foganatja, kérdeztük az EMLA jogi szakértőjétől, Gajdics Ágnestől.

„Nem a vélemények szakszerűsége, és nem a jogi érvelés érdekli itt most elsősorban a kormány képviselőit, hanem például arra kíváncsiak, mekkora a társadalmi ellenállás. A jogszabály elfogadása, hatályba lépése után az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, de tudni kell, hogy az AB eljárása több évig is eltarthat addigra pedig már javában működhet az üzem, de a lehetőség fennáll.” – mondta el lapunknak a jogász.”

A határidő elég szűkre szabott, de nincs mit tenni, 8 napot határozott meg a kormány arra, hogy ki-ki visszajelezzen, hogy akár egészségügyi, szociális, környezeti vagy egyéb szempontból okozhat-e számára kedvezőtlen változást az, hogy a kormány kiemelt beruházásként kezeli az adott területet. A kiemelést elrendelő jogszabály lehetővé teheti azt is, hogy a helyi szabályozástól eltérjenek. Ha pedig a kormány az adott projektet közcélúnak minősíti (ennek megvannak a kellően rugalmas jogszabályi feltételei), akkor a megvalósítás során még a környezetvédelmi előírásoktól is el lehet térni.”

Az EU tagállamaiban menedéket jelenthet az uniós jog. Ugyanis ha olyan beruházás engedélyezését tenné lehetővé jogszabállyal a kormány, amely ütközik a levegőtisztaság-védelmi, vagy a vízkeret-irányelvvel, illetve akár a hulladékgazdálkodási vagy a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó irányelvekkel, akkor ezt kötelezettségszegési eljárás keretében az EU Bizottsága számon kérheti Magyarországon.

Ez természetesen rettentő hosszú procedúra. Magyarországon egyébként a beruházóknak ugyanazoknak a környezetvédelmi irányelveknek kell megfelelni, mint bárhol az EU-ban, de bizonyos eljárási szabályokban az egyes országok eltérhetnek. Ez is lehet az oka annak, hogy az Andrada nálunk próbálkozik és hogy Németországban például kudarcot vallott.

Az biztos, a magyar jogszabályok szerint is, hogy a kormányrendelet mellékleteként megjelent egyoldalas hatásvizsgálati lap a környezeti hatásvizsgálatnak, az környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak nem lehet az alapja. Ez a „hatásvizsgálat” kötelező eleme a jogszabálytervezetnek és a társadalmi egyeztetésnek, de nem lehet iránymutatás a környezetvédelmi hatóság számára.

A környezetvédelmi hatóság, vagyis a kormányhivatalokon belül működő környezetvédelmi főosztály a beruházó által készített dokumentáció alapján dönti el, hogy várhatóan lesznek-e, s milyen jelentőségű környezeti hatások. Ezek a döntések jelenleg egyszintűek: az ott dolgozó hivatalnok a beadott papírok alapján felméri, felmerülhetnek-e káros környezeti hatások, fellebbezésnek helye nincs, legfeljebb bírósághoz lehet fordulni jogsértés esetén.

Ez olyan engedélyezési eljárás azonban, amelyben az érintett nyilvánosság tagjai, önkormányzatok, civil szervezetek, akár egyének is részt tudnak venni, be tudnak jelentkezni abba ügyfélként. Egy ilyen előzetes, illetve környezeti hatásvizsgálat pedig nem 8 nap alatt zajlik le, ezért, mivel 60 napnál nem lehet rövidebb, van idő észrevételeket tenni.

„Azt aligha lehet megakadályozni, hogy ezt a kormányrendeletet elfogadják – szögezte le Gajdics Ágnes. – Alkotmánybíróság előtt azonban meg lehet támadni, habár ezt nem teheti meg bárki. Illetve majd ha esetleg per lesz a környezetvédelmi eljárás során, akkor lehet arra hivatkozni, hogy ez a rendelet sérti az alaptörvényt. Az ügy a kiemelt beruházássá tétellel tehát nem dőlt el véglegesen, de a kormány megteremtette a lehetőségét annak, hogy akár egy sikeres népszavazás nyomán módosított helyi építési szabályozást semmibe lehessen venni, és felül tudja írni a településre vonatkozó szigorú követelményeket, helyi jogszabályokat.” (Bővebb információ a jogi lehetőségekről itt olvasható.)

Sóskúton, sőt Érden és a környező településeken most dolgoznak a munkacsoportok. Emberek e-maileket küldenek, szervezik és tervezik az ellenállás gócait, akcióit, az idegek pattanásig feszültek.

A település riadólánca nemrég megszólalt: fotókkal is dokumentált jelzés érkezett, hogy a nem működő Dongwa udvarára több kamion érkezett, és valamit ezekről befelé hordtak. A gyár vezetőségétől magyarázatot kértek, mi történik, van-e ennek köze az Andrada jövőbeli tevékenységéhez. Egyelőre azt a választ kapták, hogy az üzem területén „bértárolás” folyik.

—

Lakossági fórumot tart Csőzik László polgármester a Sóskútra tervezett akkumulátor-újrahasznosító üzemmel kapcsolatban a Parkvárosi Közösségi Házban február 28-án, szerdán, 18 órai kezdettel (az esemény meghívóját itt találják).