A Föld keringési ideje a Nap körül nem pontosan 365 nap, hanem 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ez azt jelenti, hogy a naptári évünk és a csillagászati év között apró eltérés van. Ha nem tennénk semmit, az évszakok lassan elcsúsznának a naptárhoz képest, ami sok mindent megbonyolítana.

A szökőév bevezetése a megoldás erre a problémára. A szökőév 366 napból áll, egy nappal hosszabb, mint a normál év. Ezt a plusz napot szökőnapnak nevezzük.

Hogyan határozzuk meg, hogy egy év szökőév-e?

• Szökőév minden olyan év, amelynek évszáma osztható 4-gyel.
• Kivételt képeznek a 100-zal osztható évek, de nem szökőévek a 400-zal osztható évek.

Tehát 2024 szökőév, mert osztható 4-gyel, de 2100 nem lesz szökőév, mert osztható 100-zal, de nem 400-zal.

Miért van a szökőnap februárban?

Mivel a szökőévben a február 29 napos, ezért logikusan azt gondolnánk, hogy a hónap utolsó napja a szökőnap, de ez nem így van, mert hivatalosan február 24-e lett az. Ennek az a magyarázata, hogy a rómaiak a szökőnapot a februárba iktatták be, mert ez volt a legrövidebb hónap. A szökőnap pedig február 23-át követően ékelődik be a napok közé, vagyis a szökőnap nem egy toldalék a 28. nap után.

Ebből is következik a szökőnapnak a beceneve is: Mátyás ugrása. Ez pedig onnan ered, hogy a szökőnap miatt Mátyás apostol ünnepnapja (február 24.) egy nappal eltolódik, tehát minden szökőév február 24-én egyetlen névnapot sem ünneplünk.

• A szökőévekben a naptárban szereplő névnapok is egy nappal eltolódnak.
• A szökőévek ritkábbak, mint a normál évek: 4 évenként van egy szökőév.

Hazánkban 1587-től használják az Gergely-naptárt, ezért nálunk ebben az évben kellett behozni a lemaradást, így lehetett az, hogy 437 évvel ezelőtt Magyarországon október 21. után november 1-je következett.

A szökőév tehát egy egyszerű, de fontos eszköz a naptárunk és a csillagászati év szinkronban tartására. Ennek köszönhetően az évszakok és a naptári ünnepek a helyükön maradnak, és nem csúsznak el.