Akadnak még Érden olyan szerencsések, akik még láthatták a Szapáry-kastélyt, jártak is az ódon épület falai között, az itt élők többsége azonban nem őriz emlékeket az egykor Ófalu fölé magasodó impozáns épületről.
A Kastélydomb titkai című rendezvényen, amit a Földrajzi Múzeum rendezett szerdán, ha csak képletesen is, de bepillanthattunk az egykori falak mögé.
Tarnay Tünde helytörténész régi képeslapok és fennmaradt dokumentumok segítségével kalauzolt végig (sajnos, csak virtuálisan) a kastélyon, és ahogy elnéztük a régi képeket, sokan sajnáltuk, hogy már nem gyönyörködhetünk az 1971-ben lebontott épületben.
Az este különlegessége volt, hogy a rendezvényre eljött a kastély valahai lakója és névadója, Szapáry Péter egyenesági leszármazottja, dr. Szapáry György. Az MNB egykori alelnöke, volt washingtoni nagykövet sosem látta épségben a kastélyt, ami csak pár évtizedig volt családja birtokában.
Hogy mégis miért a Szapáryak nevét őrzi a kastély? Mert a legenda szerint Szapáry Pétert itt, a kastélyban tartotta fogva, kínozta meg kegyetlen módon, illetve éheztette Hamza bég. Szapáry György nem őriz más legendákat, történeteket erről a kastélyról, családja történetéről már annál inkább, és ezeket meg is osztotta a közönséggel.
A múlt után visszahoztak minket a jelenbe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei, akik 2023 májusában roncsolásmentes, talajradaros régészeti feltárást végeztek a kastélydombon. Ennek mikénjéről és eredményeiről számolt be Takáts Bendegúz és Lóki Róbert régész, valamint Balog Gellért projektmenedzser.
Mint elhangzott, a modern ultrahangos technika segítségével úgy sikerült megtalálni az épület alapfalait a föld alatt, hogy a talajt nem kellett megbolygatni hozzá. Két hétvégén keresztül dolgoztak Érden a fiatal régészek, akiknek nem volt könnyű dolguk, hiszen sok törmeléket is rejt itt a föld.
Bár a kastély elődjének, az udvarháznak nem találták nyomát, a gazdatiszti épülettel szomszédos, ma már nem létező ház helyét is be tudták mérni, a pincerendszerben pedig izgalmas felfedezést tettek: az egyik sarokban láthatóan valamit elástak a föld alatt. Hogy pontosan mit, az ezzel a technikával nem deríthető ki, viszont így már kiásható, felderíthető.
Ahogy rámutattak, pont ez ennek az új technikának az előnye: azzal, hogy megmutatja, hol rejtőznek fal- és egyéb maradványok a föld alatt, megkíméli a régészeket a kutatógödrök ásásától, illetve a felesleges próbálkozásoktól, és a szakemberek célzottan elvégezhetik a feltáró munkát.
A fiatal régészek elmondták azt is, hogy szeretnének hasonló talajradaros vizsgálatot végezni a kutyavárnál is.
De térjünk vissza a Szapáry-kastélyra, ami – ahogy Csőzik László polgármester fogalmazott – „nagyon izgalmas és szép legendákat kínál.” A városvezető rendszeresen kalauzol érdeklődőket a kastélynál és a pincerendszerben, és olyankor felidézi ezeket a történeteket is, ezen a rendezvényen azonban nem a múlt legendáiról, hanem a jövő lehetőségeiről beszélt.
Érdemes-e, illetve egyáltalán lehet-e újjáépíteni a kastélyt? – tette fel a kérdést.
Utalt arra, hogy a Történeti Épületek Építészeinek és Szakértőinek határozata szerint a műemlékek elpusztult elemeit nem szabad az eredetire hajazva visszaépíteni, hanem kontrasztosan, más stílusban kell helyreállítani. Ugyanakkor – mutatott rá – számos olyan rekonstrukció zajlik, zajlott az országban, ami ezzel az irányzattal szembemegy.
A kastély helyreállítása olyan költség lenne, amit a város nem tud kigazdálkodni, ami viszont realitás, illetve sürgető kötelesség, az a még megmaradt kastélydombi épület, a gazdatiszti ház állagmegóvó rekonstrukciója.
Csőzik László elmondta: a terveztetés már elindult és jól halad, várhatóan késő őszre el is készül. „Érd a Modern Városok Program keretében kapott forrást egyes ófalusi beruházásokra. A gazdatiszti házra ebből 34 millió forint jutna, ami kevés. Kértük a források átcsoportosítását, és ha zöld utat kapunk, bruttó 130 millió forint állna rendelkezésünkre” – tette hozzá.
A gazdatiszti házban közösségi teret, illetve vizesblokkot alakítana ki a város, és zarándokszállásokat is létrehoznának. Szeretnék rendezni a környéket is, egy kis emlékparkot létrehozni a volt kastély helyén. Ez utóbbi költségeit a város is állni tudná, és akár jövő tavaszra el is készülhet – hangsúlyozta a polgármester.
A városvezetés a pincerendszer rekonstrukcióját is tervezi, az EU-s TOP Plusz program keretében. Ha az uniós támogatás megérkezik és megnyílik Érd számára, akkor élhet a város ezzel a lehetőséggel. Hogy a pincét hogyan lehetne hasznosítani a jövőben, arról még nem született döntés, de elképzelések már érkeztek a hivatalhoz – egy nagy magyar építésziroda például törökfürdőt álmodott a pincerendszerbe, hasznosítva az érdi termálvizet.
Javasolták azt is, hogy a kastély helyére kortárs épületet húzzon fel a város, ahol virtuális kiállításon mutatnák be a kastély korszakait.
A fiatal régészek a rendezvényen felvetették, hogy érdemes lenne feltárni a kastély alapját, és állagmegóvással őrizzék meg ezeket (ahogy Aquincumban tették, például), mellette pedig alakítsanak ki kulturális színteret, színpaddal, vendéglátó egységgel.
Ezek, persze, még csak elképzelések, ötletelések, hiszen a kastély bármilyen rekonstrukciója csak álom. Hogy megvalósuljon, ahhoz az kellene, hogy folytatódjon az állami kastélyprogram, és beválasszák az érdit is a projektek közé. Ami viszont megvalósítható, az a pincerendszer és a gazdatiszti ház, valamint a zöldfelület rendbehozatala.
Aki még nem látta a pincerendszert és a kastélydombot, illetve a gazdatiszti házat, de kíváncsi rá, most itt a lehetőség, hogy ellátogasson Ófaluba: az országos örökségvédelmi napokhoz csatlakozva bemutatják a városnak a pincerendszert és környékét (részletek itt).
Kedvcsinálóként álljon itt az Érdi Televízió filmje:
A Kastélydomb titkai című rendezvény az első állomása volt annak a sorozatnak, ami Érd értékeit mutatja be a nagyközönségnek. A Földrajzi Múzeum égisze alatt olyan témákat dolgoznak fel és mutatnak be, amelyek egyrészt Érd történetéhez nyújtanak új információkat, másrészt az Érdhez kötődő szerzők műveit ismerhetik meg az érdeklődők.
