A Szociális Gondozó Központtal sokan úgy kerülnek kapcsolatba, hogy ők vagy szerettük valamilyen ellátásban részesül. A gondozóközpontnak ugyanakkor van egy kulturális küldetése is: hónapról hónapra teret ad helyi, illetve környékbeli alkotóknak, hogy az intézmény közösségi terében bemutassák képeiket, a kiállításmegnyitókon pedig olyan gyerekek, fiatalok szavalnak és énekelnek, akik egyébként ritkán kapnak erre lehetőséget.
Ezeken a délutánokon bemutatkoznak zenészek, színjátszók, mesemondók, bábosok is.
Legutóbb, Ősapayné Koós Eszter gyöngygobelin-kiállításának megnyitóján egész különleges élményben volt része a közönségnek: Han-Songyan Anna kínai zenetanárnő játszott a ku-cseng nevű tradicionális, 21 húrú hangszerén a közönségnek.
A ku-cseng kedvelt zenekari hangszer volt Kínában, az udvari együttesekben, operákban, a népzenében is szerepet kapott, és népszerűsége ma is tart. A 19. század közepétől szólóhangszerként is használják. Az 1980-as évek óta jelentős kortárs repertoárral is rendelkezik, használják az avantgárd zenében, illetve a dzsesszben is.
Anna Budapestről érkezett, ahol ku-csenget tanít, ő maga pedig a diákjaitól magyarul tanul (és alig egy hónap után már kiválóan beszéli is a nyelvünket). Azzal lepte meg az érdi közönséget, hogy a kínai dalok mellett előadta a Valmar és Szikora Robi slágerét, az Úristent, méghozzá hatalmas sikerrel:
A különleges zenei aláfestés jól illett a falakon csillogó gyöngyképekhez. A portrék, tájképek, zsánerjelenetek egyediségét maga az alap, azaz a gyöngy adja. Az apró gömbök finom fénye, a színátmenetek, a festékétől olyannyira eltérő felület jelenti a gyöngygobelin varázsát. Hatalmas munka rejlik egy-egy kép mögött.
Eszter annak idején életének egy nagyon nehéz szakaszában azért kezdett gyöngygobelineket készíteni, hogy elterelje a figyelmét őrlő problémáiról. Ma már élvezetből, szenvedélyből alkot: egy-egy kép többhavi munka eredménye. „Egy kétszer két centiméteres felület elkészítése körülbelül egy óra. Egyszer folyamatos munkával elkészítettem egy tízszer tíz centis képet. Két napomba telt” – mondta a megnyitó után Eszter, aki szemvédő vitaminokat szed, hogy a látása ne romoljon a kézimunka miatt.
Hogy miért csinálja még ma is, hogy élete krízisén már túljutott? Mert ez a tevékenység boldoggá teszi, feltölti, és kiélheti a kreativitását. Ez utóbbi a gyöngyök kiválogatásánál kezdődik, hiszen nem könnyű a kívánt árnyalatot megtalálni. Eszter ruhaipari technikus, a Rotschild-szalonban kezdte a pályáját, foglalkozott esküvői ruhákkal is, és bár jelenleg gyógymasszőrként dolgozik, a gyöngygobelin révén megmaradt az életében a kézimunka és az alkotás öröme, és mivel rendszeresen jár kiállításokra, képeit és ezt a ritka technikát egyre többen ismerik.
Ahogy Szűcs Gábor alpolgármester a megnyitón elmondta, Eszter az elmúlt 11 évben majdnem száz gyöngygobelint hímzett, ezekből láthatunk most ízelítőt a Szociális Gondozó Központban. Aki szívesen megnézné a képeket, szeptember 30-ig megtekintheti a kiállítást, szerdánként 17 és 19 óra között, vagy előre egyeztetett időpontban (telefonszám: 06/20/333-6031).
