Vadászgépek dübörgése kísérte Érd önkormányzatának augusztus 20-i, a Földrajzi Múzeum kertjében tartott ünnepi rendezvényét, melyen a város országgyűlési képviselője, polgármestere és két lelkésze is beszédet tartott.

Az esemény Aradszki András kereszténydemokrata képviselő felszólalásával kezdődött. Aradszki a keresztény hagyományok és a béke megőrzéséről beszélt, már amikor szavait nem nyomta el az Érd felett megforduló, budapesti légiparádéra tartó Gripenek mennydörgése.

Békepárti beszéd a vadászgépek árnyékában

A kormánypárti politikus szerint Szent István uralkodása alatt Isten törvényei voltak az állami törvénykezés normái, a király élete pedig Európa számára is példaértékű volt, hiszen sikeresen mentette át a keresztény értékeket. Magyarországon ma is egy értékátmentő kísérlet tanúi vagyunk, vélekedett a politikus, ami apostoli cselekedetnek számít a posztkeresztény Európában, és utat mutat azoknak, akik nem kíváncsiak a modernitás hamis ígéreteire.

A KDNP-s képviselő egyenesen arra jutott szónoklatában, hogy a magyar családmodell (értsd: anya, apa, nagyszülők, gyermekek és unokák) mára egyedülállónak számít Európában, és nagy nyomás nehezedik ránk, hogy ezt feladjuk.

A beszédből nem maradhatott ki a migrációs veszély emlegetése és a háború elutasítása sem: Aradszki András Pius pápát is idézve a béke érdekében szólalt fel, mondván, a háborúval mindent elveszíthetünk, amit eddig nagy munkával elértünk. Szavai különös kontrasztban álltak a vadászgépek morajlásával.

Mondjam az unokámnak, hogy elvették a strandot?

Az addig visszafogott hangulatú ünnepségre sistergő meteorként érkezett Fórizs Gyula baptista lelkipásztor, aki beszédében az igaz kereszténységet és a szeretetet – vagy annak hiányát – kérte számon Aradszkin és az ország vezetőin. Fórizs egy nyomasztó álmát idézte fel a hallgatóság előtt, majd az ország kiszolgáltatottságáról beszélt: mint mondta, vannak nagyurak, akik ránéznek valamire és már az övék is, legyen szó egy győri bányáról vagy egy balatonföldvári strand területéről.

Csak annyit mondanak a tulajdonosnak, hogy barátocskám, nem ártana neked egy tulajdonostárs. A négyéves unokám azt mondta, jobban szereti a Balatont, mint a jégkrémet. Mit mondjak neki? Azt, hogy Liza, a strandot, ahol tavaly jártunk, elvette valaki? – kérdezte Fórizs.

A lelkipásztor arról is beszélt, hogy büszke Szent István örökségére és a magyar alkotmányra, ami a Biblián és a Szent István-i intelmeken alapul. Épp ezért az ott leírtakat be is kellene tartani – fordult Aradszki Andráshoz, akit arra kért: hasson az Országgyűlés képviselőire, kövessék a szeretet és az igazság útját.

Nekünk szolgálnunk kell a népet és nem uralnunk, tegyük ezt akár a Parlamentben vagy egy város élén – figyelmeztetett Fórizs. Szent István is arra tanította fiát, Imre herceget, hogy ne csak rokonságához és a főemberekhez legyen kegyes, hanem mindenkihez, aki hozzá járul. Az ünnepi kenyeret felvéve Fórizs Gyula emlékeztetett: ezt is szét kell osztanunk, nem tarthatjuk meg magunknak, majd elmondta a Miatyánkot.

Tar Zoltán református lelkész ehhez képest szelídebben fogalmazott. Mint mondta, Szent István törvényei szerint a vasárnapi templomlátogatást csak azok hagyhatták ki, akik a tüzet őrizték, ma viszont azok járnak templomba, akikben a hit tüze ég. Felidézte Pál apostol efezusiakhoz írt levelét, mely szerint a békességért a hit páncélját, az igazság övét felöltve küzdhetünk, és az evangélium üzenete szerint mindig van remény a megbékélésre.

A szabadság Nyugatról jön

Csőzik László polgármester Magyarország nyugati elkötelezettségét hangsúlyozta ünnepi beszédében, közvetetten utalva az aktuálpolitikára.

Mint mondta, mi sosem kompország, hanem híd voltunk, mely kezdetektől a Nyugathoz tartozott, annak értékrendjét vallotta. Ezt a hídállást, mely Szent István öröksége, feladni a haza elárulása lenne.

„Lehet, hogy az olaj Keletről jön, de a szabadság mindig Nyugatról érkezik” – idézte neve említése nélkül Csőzik a miniszterelnök 2007-es szavait, egyúttal pedig hitet tett a fejlődés, a modernitás és a sokszínűség mellett, hiszen István is óva intette fiát az egynyelvű és egyszokású országtól, mely esendővé válik.

A polgármester arra is emlékeztetett, hogy az állam csak az összetartozás, a közös munka idején lehet erős, a széthúzásban elbukik. Példa erre a mohácsi vész, ahol a széthúzó magyar nemesség tétlensége az ország bukásához vezetett.

Az államalapítás mellett a polgármester megemlékezett az ünnepi kenyér megszegésének szertartásáról is. Rámutatott, hogy augusztus 20. nemcsak az elért eredmények, de az odavezető út ünnepe is, ilyenkor a gazdák és pékek előtt is tisztelgünk, akik a mindennapi betevőnket biztosítják, akiknek köszönhetően kenyér kerülhet az asztalra.

Érdről szólva Csőzik felidézte, hogy a 70-es évek óta Európa legnagyobb falujából mára megyei jogú várossá lett a település, ráadásul az évek múltával egyre fiatalabbak leszünk: az itt élők átlagéletkora 35 év. Egyre többen is leszünk, ez azonban komoly problémát is jelent, hiszen a város infrastruktúráját nem a közel 80 ezres lakosságszámhoz tervezték.

A polgármester szerint épp ezért szigorúan korlátozni kell a beépítés, bővítés lehetőségeit, hogy Érd továbbra is családias hangulatú maradhasson, olyan hely, ahol reggelente mosolyogva köszönnek a boltban, a buszsofőr ismer minket, a Duna-parti kutyasétáltatás közben pedig barátságok szövődnek.

Fellépett Szulák Andrea is

Az ünnepségen ezután Szulák Andrea, Máté Péter-díjas énekesnő énekelt dalokat Mátétól és Demjén Ferenctől, sikerét mutatta, hogy vele dúdolt a közönség nagy része is.

Majd kiosztották az Érd város által adományozott díjakat. A kitüntettek a városért és az közösségért végzett sokszor több évtizedes munkáért vagy éppen együttes sportteljesítményükért kapták meg az elismerést, köznevelési díjat hárman, közszolgálati díjat ketten kaptak idén.

A díjazottak:

Érd Városáért Kitüntetés – Miskolczi Katalin, közösségszervező, volt önkormányzati képviselő

Érd Közneveléséért Díj – Zalaváriné Muk Ágota, a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára

Érd Közneveléséért Díj – Takács Krisztina, az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusa

Érd Közneveléséért Díj – Kasler Tímea, az Érdi Szivárvány Óvoda intézményvezető-helyettese

Érd Egészségügyéért Díj – Dr. Deák Gábor háziorvos

Érdi Közszolgálati Díj – Szeidl János György, az Érdi Városgazda zöldterületi részlegvezetője

Érdi Közszolgálati Díj – Dr. Kertész Orsolya, a Polgármesteri Hivatal Személyzeti Osztályának vezetője

Év Családja Díj – Marlyin Mónika – Csengeri Attila és családja

Érdi Sport Díj – Kőrösi KDSE – Treff 99 férfi kézilabda csapat