„Halló! Segíts, honnan indul ez a rohadék busz! Gőzöm sincs, hova menjek” – panaszolta egy férfi az érdi buszpályaudvar bejáratánál állva. A vonal túloldalán lévő valaki aztán útbaigazíthatta, mert elindult az egyik peron felé. (Csak a történelmi hűség kedvéért jegyezzük meg: nem a rohadék szót használta, hanem egy sokkal csúnyábbat.)
Pár méterrel arrébb idős asszony nézelődött, majd mikor látta, hogy sehol sincs kiírva semmi, tétovázva elindult arrafelé, ahol már várakozott néhány ember.
Egy nyugdíjas hölgy jelent meg a bejáratnál, körül sem nézve igyekezett a 10-es peronhoz. „Tudom, honnan megy a busz, mert mindig ezzel utazok, soha mással. De aki nem ismerős itt, az nem tudná” – mondta a fejét csóválva.
Sajnos, igazat kellett adnom neki. Egyik olvasónk kérésére jártam a buszpályaudvaron, ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy hetek, hónapok óta nem működnek már a digitális kijelzők. Mint arról személyesen is meggyőződhettem, valóban minden utastájékoztató tábla sötét: sem a peronokon, sem a jegypénztárban nem működik egyik sem.
Ráadásul a hangosbemondó is néma, az utasok megerősítették, hogy az sem szól már.
Vajon az, aki nem mindennap, illetve nem mindig ugyanoda utazik, hogyan tájékozódik? Először pár felső tagozatos diákot kérdeztem.
„A netes menetrendes oldalon szoktuk megnézni, de volt már, hogy nem találtuk, és lekéstük” – mondta egyikük. „Most se tudjuk, honnan megy. Bementünk a váróterembe, megkérdeztük, de azt mondták, hogy nem tudják” – tette hozzá másikuk. „De legalább azt tudjuk, hogy egész után hat perccel indul” – fűzte hozzá a harmadik srác.
Többen mondták, hogy kifejezetten zavaró az utastájékoztatás hiánya, még akkor is, ha internetes alkalmazások segítségével könnyen meg tudják találni a buszt. És persze ott vannak a falra kitett menetrendek, meg az információs ablak (ez utóbbi a nap 20 órájában nyitva van), de mire ezekkel végzünk, sajnos, jó eséllyel elmegy a járat…
„Ha lekésnek egy buszt, van, hogy egy óra múlva jön egy másik” – legyintett egy várakozó hölgy. Ő mindennapos vendég az állomáson, rendszeresen utazik busszal, sokszor este. Egy biztonságtechnikai cég uniformisát viselte, és, mint mondta, emiatt gyakran hiszik azt, hogy ő is az állomáson dolgozik, és sokszor kérik, hogy segítsen.
„Van, hogy a menetrendben, van, hogy a jegyváltásban segítek, mert a készülékek kezelését sem értik sokan. Főleg este van gond, amikor bezár a jegypénztár. Sokan már a vonatról leszállva kérdezik, tudok-e segíteni” – tette hozzá. „Ápolóként dolgozom, aggódom az idősek, az értelmi sérültek, a gyengén látók miatt. Ők hogy kérnek és kapnak segítséget? Hiszen akitől megkérdeznének bármit is, maga sem tud honnan tájékozódni” – jegyezte meg.
Addig is egy kis segítség a tájékozódásban:
Ha a kijelzők nem működnek, kérjenek segítséget az információs ablaknál, ami az éjféltől hajnali négyig tartó időszak kivételével éjjel-nappal nyitva tart. Papíralapon is kihelyezték a menetrendet, azt is böngészhetik az utasok. A jegypénztárban is kaphatnak tájékoztatást, de ez csak délután 6-ig tart nyitva.
Frissítés:
A Volánbusz Zrt. Kommunikációs Igazgatósága válaszolt megkeresésünkre, az alábbiakat közölték:
