Bárcsak Alex mesélni tudna! De bármilyen különleges cica is, beszélni sajnos nem tud. Ha képes lenne rá, elmondhatná, milyen viszontagságokon esett át egy esztendő alatt.

Alex két éves Maine Coon, a gazdája egy oroszországi tenyésztőtől vásárolta. Nemcsak vörös színe miatt ritka példány, hanem azért is, mert polidaktil, azaz minden lábán hat ujja van. Ez olyan adottság, ami még értékesebbé teszi az állatot.

Alex megvétele és Magyarországra hozatala körülbelül egymillió forintba került. A kandúrt vitték volna fedezni, ezért nem ivartalanították, és kiállításon is bemutatták volna, de hirtelen eltünt.

„Alex a tüzelő nőstények után ment, széttépte a macskahálót és kiszökött. Korábban már előfordult, akkor egy érdi civil állatmentő szervezet révén került vissza hozzánk. Mondta is az illető, aki visszahozta: ha nem tudná, kik vagyunk, vissza sem adná. Tizenhárom éve ismerjük egymást, én korábban tevékenykedtem az állatvédelem területén, a testvérem még most is aktív” – mondta el megkeresésünkre a neve elhallgatását kérő gazdi.

Sajnos a második szökés után Alex szőrén-szálán eltűnt. Sokáig, sokféleképp keresték, mindhiába. Képzelhetik, mennyire megdöbbent a gazdája, mikor most, egy év után egyik ismerőse megemlítette: annál az állatmentőnél, aki tavaly visszahozta a macskát, lakik egy Alexhez nagyon hasonló cica. Azonnal odasietett a férjével, és kérték a férfit, mutassa meg az állatot. Bár engedett a határozott és sürgető kérésnek, azt állította, ez a macska nem Alex, hanem csak egy hozzá hasonló Maine Coon, Ukrajnából érkezett a menekültekkel.

A gazdája azonban rögtön látta, hogy bár lefogyott, a szőre pedig borzalmas állapotban van, ez bizony az ő Alex cicája. „Nincs két egyforma macska. A rajzolatuk egyedi és megismételhetetlen, én pedig több ismertetőjegyet is azonosítottam. Ráadásul a macska egy év után is hallgat a nevére” – mondta az állat tulajdonosa, hozzátéve: a hat lábujj is rendkívül ritka, már ez is elég lenne az azonosításhoz.

A cicát elhozták a férfitől, és első útjuk az állatorvoshoz vezetett.

Hová lett a chip?

„Kíváncsiak voltunk, mi történt a chippel, hiszen csak a jelölő meghibásodásával tudtuk magyarázni, hogy a cicát nem azonosították és hozták vissza egy esztendő leforgása alatt. Röntgenfelvételt csináltattunk, és kiderült, hogy a chipet eltávolították.  Az oroszoknál a két lapocka közé helyezik az elektronikus azonosítót, és Alexen ezen a területen világosan látható egy vágás, ahol a chipet kivehették” – mondta a hölgy, aki most azzal foglalatoskodik, hogy Alex olyan legyen, mint régen.

„Borzalmas állapotban volt a szőre. A cicáknak vékony a bőrük, a nemezes, összeállt szőr folyamatosan húzta mindenhol, ami nagyon fájdalmas lehetett neki. Kopaszra kellett nyíratnom, más megoldás nem volt. A súlya is jóval kevesebb a megszokottnál: Alexnek 8-10 kilónak kellene lennie, és a nemezes szőrével együtt is mindössze 5,7 kilogramm volt, amikor hazakerült. Valószínűleg nem táplálták rendesen.”

Alexet egyébként ivartalanították.

A cica tulajdonosa azonnal feljelentést tett a rendőrségen nagyobb értékre elkövetett lopás miatt – nem ismeretlen tettes ellen, hanem megnevezve az állatvédőt – tudtuk meg Alex gazdájától. „Amit ez az ember tett, az bűncselekmény, közel egymillió forint értékű lopás” – hangsúlyozta.

A rendőröknek az eljárás során vizsgálniuk kell azt is, hogy ki távolította el a chipet a macskából. Ha állatorvos tette, az állásával játszik. A Magyar Állatorvosi Kamara Mikrochip Szabályzata szerint ugyanis tilos eltávolítani a chipet az állat azonosíthatóságának megszüntetése céljából. Az állatok mikrochipes megjelölésével összefüggő bármilyen visszaélést az észlelő állatorvos legkésőbb másnap rövid úton, írásban (fax, e-mail) köteles jelezni a kamara adatnyilvántartó egységének, márpedig ez most nyilvánvalóan nem történt meg.

Szerencsére – mivel a cica tenyésztőtől származik – nem kell chip Alex minden kétséget kizáró azonosításához, hiszen megoldható a DNS-vizsgálat is.

Ki volt a tettes?

Alex története bejárta a helyi közösségi oldalakat, és sokan kíváncsiak rá, melyik civil szervezetről van szó. Bár neveket a cica gazdája nem említ, a történetüket elmesélő posztra adott reakciókból következtetni lehet erre. Míg többen közleményben határolódtak el az esettől, addig az Érdi Civil Állatmentők az alábbiakat posztolta a facebook-oldalán: „Kedves Mindenki! Egyik tagunk jogi következményekkel járó helyzetbe keveredett valakivel. Amíg ezzel kapcsolatban nem születik felsőbb döntés, nem lehetne Őt se megnevezni, se népbíróság elé állítani. Akik mégis megteszik, szintén számoljanak a jogi lépésekre. Az ügy lezártáig teljesen fölösleges lenne barmit is mondanunk, lesz, aki majd jobban tudja.”

Telefonos megkeresésünkre elmondták: nem kívánják kommentálni az esetet, megvárják, míg az ügyben valamilyen hivatalos állásfoglalás lesz.

Más állatát hazavinni bűncselekmény

Alex most már otthon van. Kezdetben elbújt a cicavár mögé, de másnapra megtört a jég, odabújt a gazdájához. A macskahordozó láttán nagyon megijedt, így elképzelhető, hogy boxban tartották. De ha fényes szőrrel, jó kondícióban, ivarosan és chippel került volna vissza a gazdájához, a lopás tényén az sem változtatna: más állatát eltulajdonítani bűncselekmény.

Böjtös Andreát, a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnökét kérdeztük erről.

„Hogy van-e chip az állatban vagy nincs, az tulajdonképpen mellékes, az eredeti gazdát ugyanis mindenképp keresni kell, akkor is, ha egy vélhetően chippelt kutyáról, és akkor is, ha egy papagájról van szó. Ha nincs elektronikus azonosító, plakátozhatunk, posztolhatunk különféle csoportokban, vagy értesíthetjük az önkormányzatot. A chipelt állatokkal persze könnyebb dolgunk van. Ha pedig a gazda három hónapon belül jelentkezik, és igényt tart a házi kedvencére, akkor az állatot vissza kell adni neki”- hangsúlyozta Andrea, hozzátéve: ez a szabály minden állampolgárra vonatkozik (állatvédő alapítvány tagjaira is), csupán az állatmenhelyekre nem – ők két hét türelmi idő után örökbe adhatják a hozzájuk került állatot, ha a gazda nem jelentkezik érte.

Többletjogok nélkül kell cselekedniük

Fontos kérdésként merülhet fel, hogy egy-egy civil állatvédő szervezet tagja kobozhat-e el kutyát, macskát. A válasz egyértelmű nem. Dr. Barabás Emőkétől, a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztályának vezetőjétől megtudtuk: az állatvédő szervezetek nem kérhetnek el oltási könyvet, nem foglalhatnak le és nem is kobozhatnak el állatot.

„A kóbor állatok befogása az önkormányzat feladata, Érden ezt a gyepmester látja el. A talált állatokkal kapcsolatos eljárásrend szerint ha a tulajdonos ismertté válik, az önkormányzatnak  kötelezettsége visszaszolgáltatni az állatot, kivéve, ha az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények állnak fenn. Ebben az esetben is az állatvédelmi hatóság dönt az állat elkobzásáról” – mondta a főosztályvezető, hangsúlyozva:  ha bárki idegen állatot talál, és azt a megfelelő hatóságnak, vagy annak, aki „elveszítette”, nem adja át, jogtalan elsajátítást követ el.

Sajnos gyakori, hogy egy-egy mostohán tartott, beteg állaton csak úgy tudnának segíteni az állatvédők, ha azonnal állatorvoshoz, illetve jobb körülmények közé vinnék,  ezt azonban a jogszabályok nem teszik lehetővé, hiszen – mint imént írtuk – állatot ők nem kobozhatnak el. A járható út az, ha a szervezet azonnal jelez az önkormányzatnak, hangsúlyozva az életveszélyt,  és innentől a hivatal rögtön intézkedni tud.

A beteg cicák, kutyák életmentéséből összehasonlíthatatlanul több van, mint a szépséges fajmacskák ellopásából. Az Alexszel történtek miatt az Érden működő, a történetben semmilyen módon nem szereplő állatvédők attól félnek, hogy az eset miatt majd negatívan ítélik meg őket. „Nagyon rossz fényt vet ez ránk, és tartunk tőle, hogy a lakosság kevésbé fogja támogatni a munkánkat” – mondta egyikük.

Persze, sokan tisztában vannak vele, hogy az állatvédők milyen hatalmas és nehéz munkát végeznek, hány állat köszönheti nekik az életét, illetve azt, hogy gazdára talált. És ez a tevékenységük jóval többet nyom a latban, mint az, hogy egyikük eltulajdonított egy cicát, amiért, ha a rendőrségi nyomozás is igazolja a bűncselekményt, bíróság előtt kell majd felelnie.