Hosszas vita alakult ki a szerdai rendkívüli közgyűlésen, rögtön az első napirendi pont tárgyalásánál, amiben a változtatási tilalom elrendeléséről szóló javaslatról szavaztak a képviselők.

Ennek lényege, hogy az új Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ)  elfogadásáig (de legfeljebb három évig) a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévőt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.

Az intézkedés mögött egy aggasztó tendencia áll: aránytalan, a városkép tekintetében aggályos épületeket húznak fel sok lakással, jelentősen terhelve a közműszolgáltatásokat.

Az új HÉSZ-t azért hozzák létre, hogy a fenti jelenséget lefékezze, amennyire csak lehet, teremtse meg helyette a harmonikus, a közszolgáltatásokat arányosan terhelő beépítési rend feltételeit. Elkészítése azonban még időt vesz igénybe, életbe lépéséig pedig a régi, hatályos jogszabályok szerinti túlzott beépítés, illetve a parttalan társasházépítés akadálytalanul folyhatna tovább. Márpedig ezt sem a településkép, sem a közművek nem bírják, ezért döntött a városvezetés a változtatási tilalom elrendeléséről.

Csőzik László az előző hónapokban több fórumon jelezte, hogy ezt a lépést meg kívánja tenni az önkormányzat, így ez a döntés a társasházépítésben gondolkozó vállalkozókat nem érinthette váratlanul.

„Az irány egyértelmű: fékezzük és szabályozzuk a beáramlást Érdre” – hangsúlyozta Csőzik László az ülésen.

Simó Károly (Fidesz-KDNP) szerint a 17 évvel ezelőtt elfogadott HÉSZ, illetve az akkori helyi politika azt szorgalmazta, hogy lehetőleg épüljön minél több társasház. Ez a ludas abban, hogy ilyen irányt vett Érd fejlődése. Csőzik László válaszában jelezte: a Fidesz-KDNP-s vezetésnek bőven lett  volna alkalma egy új HÉSZ megalkotására.

Ám ez nem történt meg, sőt, a 2019 februári HÉSZ-módosítás tette lehetővé azt, amit láthatunk az Alsó és Felső utcák által szegélyezett háztömbben: a telkek teljes területét kimaxolva épülnek a robusztus társasházak.

„De nem ez volt a  cél, hanem az, hogy kielégítsék a társasházépítési lobbi valamennyi igényét. A lakosság  pedig minden lehetséges fórumon kinyilvánította: az itt élők azt szeretnék, hogy ezt a tendenciát állítsuk meg – szögezte le Csőzik László. – A város infrastruktúrája nem képes ellátni az ideáramló családokat. Ha ez a folyamat tovább tart, az itt élők és a beköltözők életminősége is romlani fog.”

T. Mészáros András (Fidesz-KDNP) szerint a városvezetés statisztikája helytelen, ugyanis a számok azt mutatják, hogy évente körülbelül ezer ember költözik be a városba, ami ugyan növekedést jelent, de nem újdonság. A volt városvezető szerint olyan építési szabályozást kell létrehozni, ami lehetővé teszi a  jelenleg üresen álló, mintegy kétezer érdi építési telek beépítését.

A változtatási tilalom a  kertvárosias lakóterület (Lke) és a településközpont (Vt) övezetekbe tartozó ingatlanokra terjed ki. Bács István (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy egyes városrészek a  falusias beépítési területhez tartoznak, így ott a tilalom nem lesz érvényes. A volt alpolgármester szóvá tette azt is, hogy a rendelet csak július 15-én lép hatályba, nem pedig azonnal.

Mint a város jegyzője elmondta, ennek oka, hogy egy ilyen súlyú rendelet kihirdetése és hatályba lépése között megfelelő időszakot illik biztosítani – így azok a lakosok, akik építkezést terveztek, ám hitelfelvétel vagy bármilyen ok miatt csúsztak, most még el tudják kezdeni a projektet.

A rendeletet végül 11 igen, 1 nem, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. „A tartózkodás szerintem arra utal, hogy nem vagyunk annyira távol gondolkodásban egymástól. A probléma feszíti Érdet” – jegyezte meg Csőzik László.

Változás lesz a Magyar Földrajzi Múzeum élén: az intézményt augusztus elsejétől Fekete-Mácsai Anetta jelenlegi igazgatóhelyettes vezeti. Kubassek Jánost tudományos tanácsadóvá és címzetes igazgatóvá nevezték ki. Ez utóbbi cím korábban nem létezett, a képviselők az ülésen módosították a díjakról és kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

Címzetes  intézményvezetői, illetve címzetes igazgatói, főigazgatói cím adható annak, aki legalább három vezetői cikluson keresztül az önkormányzat által fenntartott intézményben vezetői, illetve igazgatói tisztséget töltött be, és munkájával  hozzájárult az intézmény fejlődéséhez, eredményes működéséhez, továbbá hírnevének öregbítéséhez.

A Szepes élén is változás lesz: Wolf Katalin lemondott intézményvezetői posztjáról, a stafétát július 3-án Vermes Zoltán veszi át, megbízása október 31-ig tart majd. Bács István az ülésen felolvasta egy Vermes Zoltán nevű, LMP-s politikus önéletrajzát, és Csőzik Lászlónak szegezte a kérdést: ez az önéletrajz az érdi Vermes Zoltáné-e. A kérdésre maga Vermes Zoltán válaszolt: mint mondta, ő nem azonos az LMP-s politikussal, csak a nevük ugyanaz – így kifogta a szelet Bács István vitorlájából, holott a képviselő láthatólag nagyobb leleplezésre, illetve vitára készült.

A képviselők megválasztották az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság új ügyvezetőjét, Mészáros László Antalt, miután Fenyőházi-Nagy Andrea június 30-ával  ügyvezetői tisztségéről lemondott.

Megszavazták a Települési Környezetvédelmi Programot, amely meghatározza az önkormányzat középtávú környezetvédelmi céljait, feladatait. A város a környezetvédelmi programját még 2008-ban alkotta meg, ennek utolsó felülvizsgálata 2018-ban történt. Az új program célja a felülvizsgálat óta született szabályok átvezetése, emellett gondoskodni kell arról is, hogy az új jogszabály összhangban legyen a megyei és a készülő nemzeti környezetvédelmi programmal is.

T. Mészáros András azt javasolta, hogy az előterjesztést ne fogadja el a közgyűlés, mert az anyag nem Érd, hanem bármely település környezetvédelmi programja is lehetne akár. Szerinte a dokumentum egy panelgyűjemény, bár elismerte, hogy nem nézte át tüzetesen az anyagot, csupán bele-beleolvasott.

Frakciótársa, Simó Károly ugyanakkor az anyag leíró részeit méltatta, mint mondta, igen komoly munka van mögötte, emellett bizonyos hiányosságokra is felhívta a figyelmet.

Szerinte fontos lett volna, hogy ne a divatos környezetvédelmi kérdésekkel, ideológiával foglalkozzon ez az anyag, hanem a mai érdi problémákra reflektáljon. Kiemelte az ivóvízszolgáltatást, amely már jelenleg sem tudja a  feladatát ellátni. Ha az infrasturktúra hiányosságait megoldották, és „kész a város”, lehet foglalkozni azokkal a projektekkel, amiket az előterjesztés tartalmaz – vélekedett.